Horváth Zsolt Benjámin • 2022. január 17. 16:08
Bő öt év alatt több mint duplájára emelkedett a magyar lakások átlagára, ezzel a számmal az EU-n belül immár csúcsdrágulónak számítunk - derült ki az Eurostat friss adataiból. Az öreg kontinensen egyedül Törökországban volt nagyobb a lakásárak drágulásának mértéke, mint hazánkban. A felmérésből az is kiderült, hogy Magyarországon a többi országhoz mérve egészen brutális volt az albérletek árainak emelkedése is, a vizsgált időszakban mért árnövekedéssel az EU-s lista élére került hazánk ezen a területen is.
2010-ben még a lakásárak és a bérleti díjak nagyjából hasonló ívet jártak be az egyes EU-s országokban. Az előző évtized közepén azonban ez a tendencia valamelyest megváltozott. Bár a bérleti díjak emelkedése számos országban mérséklődött, a lakásáraké nem sok helyen lassult.
Az Eurostat frissen publikált adataiból kiderül, hogy míg a 2011 második és 2013 első negyedéve közötti meredek csökkenés után 2013 és 2014 a piac nagyjából stabilizálódott, 2015 elejétől meredek volt az emelkedés. Ettől a ponttól fogva látszik, hogy a lakásárak sokkal gyorsabb ütemben nőnek, mint a bérleti díjak.
A legfrissebb, 2021 harmadik negyedévére vonatkozó adatok alapján pedig a növekedés tavaly is kitartott az Európai Unión belül. Így 2015 átlagához képest a tavalyi év utolsó előtti negyedévében átlagosan 39 százalékkal kellett többet fizetni az eladó lakásokért és 9 százalékkal többet a bérleményekért. A drágulás mértéke persze tagállamonként drasztikusan eltért. Hazánkban EU-s és összeurópai szinten is kiugró volt a drágulás. Mutatjuk az Eurostat által vizsgált országok drágulási rangsorát.
2021 harmadik negyedévét a 2015-ös évhez hasonlítva az látható, hogy a lakásárak az EU minden tagállamban emelkedtek. A 27-ből 15-ben ráadásul az áremelkedés az 50 százalékot meghaladó mértékű volt, tehát több, mint egyharmadával lett drágább egy átlagos ingatlan.
A legmagasabb mértékű, 104 százalékos drágulás Magyarországon volt.
Hazánkat, a negatív dobogó második fokán Csehország követi, ahol 89 százalékos, a harmadikon pedig Luxemburg, ahol 73 százalékos volt a drágulás. Az ingatlanárak a legenyhébb mértékben Olaszországban emelkedtek, átlagban mindössze 4 százalékkal. De Cipruson (6 százalékos drágulás) és Finnországban (11 százalékos) is igen mérsékelt volt az ingatlanárak emelkedése az elmúlt 6 évben. Magyarországon egyébként nem csak EU-s, hanem összeurópai szinten is kiemelkedő mértékű volt a lakások drágulása.
Bérelni is nálunk drágult a leginkább
Hazánkban egy átlagos albérlet ára is brutális mértékben, 20 százalékkal emelkedett 2015 óta. Ezzel EU-s szinten szintén topdrágulók vagyunk és az öreg kontinens összes országát vizsgálva is egyedül Törökországban volt nagyobb a drágulás mértéke. Az EU-s szintű átlagos emelkedést (9 százalék) 122 százalékkal haladta meg a magyarországi, de régiós szinten is lesújtó méretű volt a hazai drágulás.
Mint grafikonunkon is látszik, a magyarországi a szlovák, a szlovén, sőt az osztrák drágulást is jócskán meghaladja. Régiónkban egyedül Romániában drágultak és Csehországban drágultak hasonló volumenben az albérletek (16 százalékkal). Legtöbb szomszédunknál viszont az áremelkedés üteme nem néhány százalékkal, hanem nagyságrendekkel marad el a magyarországitól.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Európai szinten a legkisebb mértékben Svájcban emelkedett a lakásbérlés ára (csupán 1 százalékkal), ami a magyarországi csúcsdrágulásnak ugye mindössze huszada. De nem az Alpok országa volt az egyetlen, ahol az albérletben lakóknak csak igen mérsékelt áremelkedéssel kellett szembenéznie. Drágulásban a sereghajtók közé tartozott még Görögország és Ciprus. Előbbiben 2, utóbbiban 3 százalékkal emelkedett egy átlagos albérlet ára. Ezenkívül további öt országban maradt az áremelkedés mértéke 5 százalék, azaz a Magyarországon mért negyede alatt.
Ennél még rosszabb is jöhet?
A várakozásokkal némileg ellentétben rendkívül erős volt a december az ingatlanpiacon, az adásvételi aktivitás az előző évek azonos időszakához képest jelentősen emelkedett, és ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik majd 2022-ben is - mutatott rá a múlt héten Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.
A szakember elárulta, hogy szűk egy év leforgása alatt egy átlagos, budapesti újépítésű lakás ára 700 ezer forintos négyzetméterárról 900 ezer forintra emelkedett. Ez akár már az év első hónapjaiban átlépheti a lélektani 1 millió forintos határt, nyárra pedig az 1,2-1,3 millió forintos négyzetméterár sem lenne teljesen meglepő.
Gadanecz szerint a beruházók is érzik, hogy hiába kúsznak felfelé az árak, a piac rendkívül aktív és az emberek nem félnek lakást vásárolni. Azzal, hogy az építőanyagok ára elszállt, indokoltnak is látják az újabb áremelést a most épülő ingatlanok esetében és ezt meg is merik lépni. A szakértő ismertette, hogy ugyan a jegybanki alapkamatot emelték és drágábbak lettek a hitelek, de még mindig olcsónak számítanak. Tehát ez sem akadályozza meg az embereket, hogy a vásárláshoz hitelt vegyenek fel, és a bankok hitelezési kedve várhatóan 2022-ben is kitart.
Az összetett kormányzati támogatási rendszernek lehetnek olyan elemei, amiket adott esetben már nem hosszabbítanak meg. Ezért mindenkinek azt tanácsolom, ha ingatlanvásárlásban gondolkozik, ne halogassa túl sokáig a döntést, mert kellemetlen meglepetések érhetik
-zárta elemzését Gadanecz Zoltán.