Horváth Zsolt Benjámin • 2021. december 28. 05:48
2021-ben az utóbbi 14 évben nem látott mértékű általános drágulás keserítette a magyarok életét, az infláció tombolását pedig az MNB egyelőre sokszori közbeavatkozásával sem tudta megállítani. Eközben a bajba jutott hitelesek megsegítésére bevezetett moratórium is megszűnt és a lakásvásárlást tervezgető családok is szorult helyzetbe kerültek az ingatlanárak elszállása miatt. A magyar állam mindezalatt támogatások sorával igyekezett segíteni a magyar családokat, és év végére a drágulást egyre nehezebben viselő nyugdíjasok juttatása is emelkedett. A Pénzcentrum a két ünnep között összegyűjtötte a 2021-es év, lakossági pénzügyek szempontjából legfontosabb híreit.
Az idei év, a hosszú ideje nem tapasztalt drágulás mellett rég nem látott lehetőségeket is tartogatott a magyaroknak. A novemberben 7,4 százalékon tetőző drágulással szemben ugyanis még folyik az MNB harca, de számos jó hír is érkezett 2021-ben. A bajba jutott hitelesek megsegítésére bevezetett intézkedések sikeresnek bizonyultak és a magyarok javuló pénzügyi helyzetének, valamint az új támogatásoknak hála hitelfelvételi kedvük is csúcsokat döntögetett.
A támogatásokra persze szükség is volt, hisz a saját lakás megszerzése kezdett elérhetetlen céllá válni a legtöbb család számára. A gyerekesek mellett egyébként idén a nyugdíjasoknak is volt miért örülni, sőt év végén érkezett egy bejelentés, ami miatt a legalacsonyabb keresetűek is kicsit bizakodóbban várhatják a 2022-es évet.
Elszállt az infláció
Jelenleg az utóbbi 14 évben nem látott mértékű általános drágulás keseríti a magyarok életét. Számos tényező összhatása vezetett az év végére kialakult állapotokig. A három fő ok azért világosnak tűnik. A gazdaság rendkívül gyors ütemben nyitott újra, a magasabb energiaárak is tolják felfelé az inflációt, és a szakértők által bázishatásnak nevezett jelenség is fontos szerepet játszott a drágulásban.
Számszerűen novemberben már 7,4 százalékkal voltak átlagosan magasabbak a fogyasztói árak Magyarországon, mint 2020 ugyanezen időszakában. Ekkora inflációt utoljára 2007-ben mértek hazánkban. A fő ludas egyértelműen az üzemanyag, a szeszes italok és a dohányáruk drágulása, de az élelmiszerek ára is brutálisan elszállt. Persze nem csak a bevásárlás okoz több fejfájást, hanem a magyarok kölcsönei is megdrágultak az infláció miatt.
Az egyre tartósabbnak látszó infláció az MNB-t is közbeavatkozásra késztette. Emiatt a jegybank júniusban kamatemelési ciklust indított. A 0,6 százalékos alapkamat akkor 0,9 százalékra emelkedett, december közepén pedig már 2,4 százalékon állt.
Az alapkamat ugyanis az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha pedig ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, mostanra pedig a hazai betétek kamatai is magasabbak lettek emiatt.
A szigorítási ciklus pedig folytatódik. Az irányadó ráta 2022 második negyedévében 3,5 százalék körüli szinten tetőzhet.
Bár egyértelműen látszódnak pozitív hatások is, mint a forint erősödése, a hazai gazdaságot ennek ellenére továbbra is egyre erősödő inflációs nyomás jellemzi. Mivel az év során a várt inflációs pálya folyamatosan feljebb tolódott, novemberben már csak az üzemanyagárak befagyasztása akadályozhatta meg, hogy a pénzromlási ütem 7 százalék fölé emelkedjen.
A legtöbbeknek megszűnt a moratórium
A moratóriumot 2020 tavaszán vezették be, hogy segítsenek a szorult helyzetbe került hiteleseken. A kivezetése régóta napirenden volt, de gazdasági és politikai érdekek szembe feszülése miatt többször is elnapolták. Eredetileg a tavalyi év végéig tartott volna a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratórium, és azokra az élő hitelszerződésekre vonatkozott, amelyeket 2020. március 19-e előtt folyósítottak Magyarországon.
Tavaly ilyenkor úgy állt, hogy idén már csak meghatározott csoportok élhetnek a haladékkal, de később általános jelleggel háromszor is meghosszabbította a kormány a lehetőséget, így 2020. december 31-e helyett 2021. június 30-a, majd 2021. szeptember 30-a lett a határidő. Végül ténylegesen döntöttek a kivezetéséről. 2021. november 1-től pedig már csak egyes kiemelt társadalmi csoportok részére hosszabbodott meg, 2022 júniusig.
A moratórium komoly segítség volt a veszélyhelyzet alatt bajba jutottak számára. Ugyanakkor a hitelmoratórium nem jelentett tartozáselengedést, a szüneteltetés alatt felhalmozott kamatot a hátralévő futamidő alatt egyenlő részletekben meg kell fizetni. (Erre az összegre azonban a pénzintézetek további kamatot nem számíthattak fel.)
A kivezetés meglepően zökkenőmentes volt. A legtöbben viszonylag korán kiszálltak a moratóriumból.
A kivezetésről szóló döntés után a K&H Bank arról számolt be, hogy a moratórium hosszabbítására vonatkozó érdeklődés az előzetes várakozásaiknak megfelelő, a szeptemberben moratóriumban lévő ügyfeleknek kisebb hányada igényelte azt.
A CIB-nél szeptemberben a lakossági és kisvállalati hitelállomány 41 százaléka vett részt a törlesztési moratóriumban. A lakossági ügyfelek esetében néhány száz, kisvállalati ügyfelek esetében néhány tucat, vállalati ügyfelek esetében pedig alig több mint 10 ügyfél igényelte a moratórium november utáni folytatását a banknál. A Cofidisnél a korábban a moratóriumot igénybe vevő ügyfelek alig 5%-a élt ezzel a lehetőséggel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 decembere és idén május között 184 ezer lakossági hitelszerződést léptettek ki a törlesztési moratóriumból. Ezen belül 42 ezer lakáshitel és 64 ezer személyi hitel vált ismét törlesztővé. Tavaly év végén még a fizetési stopra jogosult lakossági hitelek 54 százaléka volt a moratórium védőhálója alatt, idén májusra viszont ez az arány már 49, júniusra pedig 48 százalékra csökkent.
Az MNB felügyeleti szóvivője, Binder István szeptember végén egy tévéinterjúban úgy nyilatkozott: még 1 millió 150 ezer család és 25-30 ezer vállalkozás élt a moratóriummal. A lakossági oldalon 2800-2900 milliárd, míg a vállalati oldalon 1900 milliárd forint van a moratóriumban. Megjegyezte, a lakáshitelek - amelyek általában a legnagyobb összegű tartozások - területén az adósoknak már csak 41 százaléka volt benne a moratóriumban.
Brutálisan megdrágultak a lakások
A hazai ingatlanpiac nagyon gyorsan kiheverte a koronavírus-járvány hatásait és az úgynevezett ingatlanlufi "kipukkadása", azaz az árak régóta rebesgetett komolyabb visszaesése is elmaradt. 2020 első három negyedévével összehasonlítva az idei év első kilenc hónapjában újra két számjegyű, országos átlagban 15,9 százalékos volt az áremelkedés.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján, míg tavaly Somogy, Tolna és Veszprém megyében emelkedtek a legnagyobb arányban,15-33 százalék között az eladott lakóingatlanok átlagárai, addig idén Tolna megye szerezte meg az elsőséget 38 százalékos árnövekedéssel, Nógrád és Zala pedig 25 és 21 százalékos emelkedést könyvelhettek el. Idén a tavalyi hatodik helyezett Békés megye a sereghajtó 4 százalékos áremelkedéssel, Baranya és Bács-Kiskun megyében, illetve Budapesten szintén csupán 4-5 százalékos növekedés mutatható ki.
Az eladott ingatlanok országos átlagára a főváros nélkül 331 ezer, míg Budapestet is beleszámítva 468 ezer forint volt négyzetméterenként. 678 ezer Ft/m2 árral természetesen továbbra is Budapest vezeti az átlagár ranglistát, míg a 19 megyénk közül Somogy bizonyult a legdrágábbnak; akik itt kerestek lakást, azok átlagosan 457 ezer Ft/m2 árral találkozhattak. A tavalyi évhez hasonlóan, mondhatni hagyományosan, a legolcsóbb megye ismét Nógrád, 137 ezer Ft/m2 átlagárral, egyedüliként a 200 ezres szint alatt.
A megyeszékhelyek közül ugyanakkor egyedül Nógrád legnagyobb városában, Salgótarjában emelkedett harminc százalék felett az átlagár (32%), a második helyezett és egyben a legdrágább megyeszékhely Debrecen, ahol 16 százalékos emelkedéssel az átlagos négyzetméterár elérte a 488 ezer forintot.
Az újabb drágulás oda vezetett, hogy a nagyvárosok többségében 10-28 százalékkal magasabb az eladó használt lakóingatlanok kínálati értékhatára, mint a vevők lélektani határa. Budapesten a vásárlók háromnegyede maximum 60 millió forintos lakóingatlanok iránt érdeklődik, ezzel szemben a kínálat 75 százalékát 70 millió forintért vagy annál olcsóbban kínálják eladásra. Debrecenben 13 százalék, Kecskeméten 10 százalék, Szegeden pedig 7 százalék a különbség a kínálati és a keresleti oldal között. Győrben és Balatonfüreden a legnagyobb a szakadék, ebben a két városban 28 százalékos az eltérés.
Balogh László, az Ingatlan.com szakértője szerint ennek ellenére a közeljövőben nem várható éles fordulat az árváltozás irányában, mert a vevők - ha szerényebb ütemben is -, de egyelőre lépést tudnak tartani a lakásdrágulással. Ennek és az árak felpörgésének egyik központi oka, hogy az állami támogatások hatására megnövekvő kereslet és ezzel együtt az árak emelkedése.
Az idén bevezetett számtalan támogatási forma fennmaradásáig, de akár 2022 végéig nem is várható olyan komolyabb kockázat, ami biztosan fordulóra késztetné a jelenleg pozitív irányú piaci mutatókat. A járvány hatására egyrészt sokan újragondolják lakhatásuk minőségét, vagy módosítanak elvárásaikon, illetve a megtakarításaik elköltésekor az otthonteremtés került első helyre, s ezek mind a keresletet élénkítik.
Új hitelek jelentek meg
Az idei év eleje történelmileg is nagynak számító visszaesést hozott a lakáshitel felvételek számában és a hitelezési adatokból kitűnik, a magyarok egészen februárig igyekeztek távol maradni az ilyen hitelektől. Márciusban azonban fordult a tendencia és ennek következményeként nemcsak az év eleji mélypontról kezdődött meg a kilábalás, hanem hosszú évek óta nem látott robbanással indult meg a lakáshitelek népszerűségének növekedése.
Valószínűleg az otthonfelújítási támogatás hozta meg ennyi magyar kedvét a jelzálogkölcsönökhöz. A január 1-jétől igényelhető felújítási támogatás, és a februártól elérhető kölcsön hatására sokan gondolhatták át tavaszi-nyári felújítási terveiket. Ezeket kombinálva akár 3 millió forintnyi állami hozzájáruláshoz is juthatunk. Nem véletlen tehát, hogy bevezetésük óta töretlen népszerűségnek örvendenek, előbbi október közepéig nem kevesebb, mint 50 ezer magyar családnak nyújtott már segítséget. A konstrukció ugyanis megnyitotta a lehetőséget a teljes felújítást kigazdálkodni nem tudó, vagy nem akaró családok számára, akik segítségével képesek voltak pár milliós felújításaikat.
Egy novemberi felmérésben a résztvevők 17,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten az otthon-felújítási támogatás miatt vág bele valamilyen felújításba, míg 58,8 százaléka egyébként is felújított volna, de a támogatás hatására sokkal több felújítási munkálatot fog elvégezni a közeljövőben.
Az otthonfelújítási támogatás egyébként jól kombinálható a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel is, viszont értelemszerűen ugyanazt a költséget nem lehet mindkét támogatásra elszámolni. Így nem meglepő, hogy a felújítási célú kölcsönök mellett az ingatlanvásárlásra igényelt hitelek is durván felpörögtek.
Október 4-től pedig elérhetővé vált az állami hitelprogramok újabb nagynak szánt dobása, a Zöld Otthon Program keretében elérhető zöld CSOK-hitel is. Ennek keretében akár 70 millió forint összegű kedvezményes, 2,5%-os kamatozású hitelhez juthatnak a magyar családok, és még a gyermekáldást sem szabják minden esetben feltételül.
Más hitelszegmensek körében is fontos újítások történtek idén. Az MNB a 2017 júniusában bevezetett Minősített Fogyasztóbarát minősítési keretrendszerhez kapcsolódva vezette be 2021 januárjától a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hiteleket (MSZH). Ezek egyik legvonzóbb tulajdonsága a futamidő végéig fix törlesztőrészlet.
A kezdeti tapasztalatok alapján a minősített hiteleket jellemzően magasabb hitelösszeggel, hosszabb futamidővel és alacsonyabb THM-mel (teljes hiteldíj mutató) folyósítják. A medián THM pedig a minősített hitelek esetében 13,1 százalék, közel 2 százalékponttal alacsonyabb a nem minősített termékek értékénél. Nem meglepő tehát, hogy a jelzálog kölcsönök mellett a kisebb összegű személyi hitelek iránti érdeklődés is az év nagy részében magasan maradt.
Többször örülhettek a nyugdíjasok
A KSH szerint 2020-ban 148,4 ezer forint volt az átlagnyugdíj. 2021-ben, aztán az év elején 3 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok, viszont a nyugdíjak vásárlóereje így sem állta ki az elszálló inflációt. Erre pedig a kormányzat többszöri nyugdíjkorrekcióval reagált. Az infláció márciusban a tervezett 3 százalék helyett 3,6 százalék százalékon állt, ezért a költségvetési törvény módosítása nyomán 0,6 százalékos évközi kiegészítő nyugdíjemelésről döntöttek. Ezzel a 2,5 millió nyugdíjas összesen 26 milliárd forinthoz jutott.
A júniusi emelés havi 890 forint pluszt jelent egy átlagos nyugdíjasnak. A 28 500 forintos minimális nyugdíj 171 forinttal nőtt.
Látszik tehát, hogy a nyár emelés összege igen csekély volt. Ezután viszont októberben rendelet jelent meg egy extra nyugdíjemelésről, ami szerint novembertől – januárig visszamenőleg – a nyugdíjak és más ellátások összege további 1,2 százalékkal emelkedett. A jogszabály szerint a január-október közötti hónapokra járó emelés összegét a novemberi ellátással együtt kellett kifizetni az érintetteknek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A novemberi ellátásokat az idősek számára már emelt összegben folyósították és a január—október időszakra járó emelés összegét (valamint a tizenharmadik havi nyugdíj után járó összeget is). Azt is ekkor rögzítették, hogy idén, egyszeri alkalommal egységesen 80 ezer forint nyugdíjprémiumot fizetnek a jogosultaknak, amit szintén a 11. hónapban kaptak kézhez a nyugdíjasok. Így a teljes összeg, amit novemberben a Pénzcentrum számításai szerint kapott egy átlagos összegre jogosult nyugdíjas, csaknem 252 ezer forint volt.
December 7-én pedig a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből az is kiderült, februárban a nyugdíjasok a teljes 13. havi nyugdíj összegére számíthatnak. Ezen felül a nyugdíjemelés is magasabb lesz jövőre, hogy kompenzálja a 2021. évi elszálló inflációt. Orbán Viktor miniszterelnök hó eleji bejelentése szerint 5 százalékos emelésre számíthatnak az idősek, amelyről hamarosan rendelet is születik.
A KSH szerint 2021. január 1-jén a teljes öregségi ellátás átlaga 150 571 forint/hó volt. Ha hozzászámoljuk az év során történt emeléseket, akkor nagyjából 158 ezer forint lehet jelenleg az öregségi nyugellátás átlagos összege. Ezt 5 százalékkal emelve 2022 elején 165 800 forintra nőhet majd az átlagnyugdíj.
Komoly emelések jönnek jövőre
2021-ben napirendre került az minimálbért, illetve bérminimumot kereső magyarok bérkorrekciója is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végül november elején jelentette be, hogy a bruttó minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra növekedik, a gyermekgondozási díj és a nagyszülői gyed értéke pedig eléri majd a 280 ezer forintos értéket. A felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók gyermekgondozási díja, azaz a diplomás gyed jövő év elejétől 140 ezer forint lesz.
Ez egy igen nagy volumenű általános fizetésemelés: egészen pontosan 19,5%-kal fognak többet keresni a bérminimumot és minimálbért kereső dolgozók. Ráadásul a közmunkások bére is emelkedik, bruttó 100 ezer Forintra.
Az elmúlt években egyszer sem láthattunk ekkora emelést ezekben a bérkategóriákban. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése azonos szabályzás szerint történik, az alapfizetési kategóriák az elmúlt négy évben a következő, százalékban kifejezett értékben emelkedtek:
- 2019 évi emelés: +8%
- 2020 évi emelés: +8%
- 2021 évi emelés: +4%
- 2022 évi emelés: +19,5%
A mostani emelés után az ilyen munkavállalók nettó bére 2022-ben 21 679, illetve 27 265 forinttal nő – 133 ezer és 172 900 forintra –, miközben az adóterhek nem változnak, a személyi jövedelemadó 15 százalék, a társadalombiztosítási járulék 18,5 százalék marad. Ez azt is jelenti, hogy a munkavállalóktól nagyobb bevételre számíthat az állam: a minimálbérrel bejelentettektől 56 079 helyett 67 ezer, a garantált bérminimumosoktól 73 365 helyett 87 100 forintot vonnak majd le havonta.
A munkáltatót terhelő járulékok viszont Varga Mihály bejelentése szerint csökkennek: a szociális hozzájárulási adó 15,5-ről 13 százalékra esik, és megszűnik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. Emellett 10 százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa, valamint meghosszabbítják a kis- és középvállalkozások kedvezményét a helyi iparűzési adóban, így jövőre is maximum 1 százalékot fognak fizetni. A január 1-jétől tervezett változás így kedvezően érinti az adóterhelést: mivel az Európai Unióban harmadik legnagyobb adóék tovább csökken – 43,64 százalékról 40 százalék körülire –, Magyarország az európai középmezőny alsó felébe kerülhet.
Rövidesen pedig a versenyszférában is elkezdődnek a bértárgyalások. A dolgozók pozíciói pedig a legalacsonyabb bérek emelésének hála sokat javultak, ráadásul ismét felütötte fejét a munkaerőhiány, ebből kifolyólag újraindult a verseny a képzett, tapasztalt munkavállalók felvételéért, megtartásáért. A magyar munkavállalók pedig elsősorban a fizetés, azon belül is az alapbér összege alapján mérlegelnek. Ha a konkurencia többet ajánl, akkor a munkavállalók gyorsan továbbállhatnak. Várakozások szerint a folyamatok két számjegyű átlagbér-emelkedéshez vezetnek majd.
A nemzetközi helyzet minket is gyötör
A lezárások és a coviddal szembeni óvatosság tavaly tömegeket tartottak távol többek között a kocsmáktól, éttermektől és moziktól, akik ehelyett fogyasztási cikkekre költötték, vagy félre tették a pénzt, 2021-ben viszont a gazdaságelképesztő gyorsasággal indult újra. Ez pedig nem csak hazánkban, hanem a világban szinte mindenhol elszálló inflációt okozott. A drágulás pedig az exportra szánt termékeket is mindenhol ugyanúgy érintette, ezért drágult ugyanúgy a spanyol narancs, vagy a japán számítógép alkatrész is Magyarországon, mint a hazai áru.
Krízis az autó és a hardveriparban
Az év során pedig a koronavírus járvány számos egyéb problémát generált. Az egyik legemlékezetesebb ezek közül a chiphiány volt. A nemzetközi chiphiány oka összetett. Miután dolgozók milliói kényszerültek home officeba, már 2020 végén durván (világpiaci szinten az előző évhez képest 26,1 százalékkal) megugrott a kereslet a számítógépek iránt.
Ezt pedig súlyosbította a Kína és az USA között elharapódzó konfliktus is. Az Egyesült Államok ugyanis részleges embargót vezetett be Kína legnagyobb chipgyártójával szemben, ami megnehezítette a kínai chipek értékesítését az amerikai gyökerű techcégek felé.
A válság aztán idővel számos iparágba begyűrűzött. Így lett hiánycikk a Playstation és a videókártya, és így kerültek bajba az autógyárak is.
Idén nyáron és ősszel emiatt számos Magyarországon működő nagy autógyár is nem tervezett, illetve hosszabb leállásra kényszerült a globális chiphiány miatt. A helyzet pedig bármikor megismétlődhet, hiszen régiónkban jelenleg is több gyár szünetelteti a termelést.
A hazánkban működő gyárak közül a Magyar Suzukinál 2021-ben körülbelül egy havi termelési darabszám esett ki. A termelés pedig a Pénzcentrum legutóbbi információ szerint jelenleg is egy műszakban folyik. Az Audi Hungaria működésére szintén jelentős hatást gyakorol, hogy a félvezetők iránti megnövekedett igények az alkatrészszállítások kiesését vagy jelentős késését okozták.
A harmadik magyarországi autógyártó, a kecskeméti Mercedes-gyár idén háromszor (januárban, áprilisban és augusztusban) is kénytelen volt leállítani a termelést a beszállítói nehézségek okozta alkatrészhiány miatt.
Mostanra pedig a válság odáig gyűrűzött, hogy már nem csak a chiphiánnyal küzdenek az autógyárak. Több más alapanyag esetében is komoly ellátási problémák vannak az iparágban. Az ellátási probléma tehát nem rendeződik és a becslések szerint még akár 2023-ig is elhúzódhat.
Nagy zűr Kínában
A kínai Evergrande a világ legnagyobb adósságával terhelt ingatlanfejlesztője, több mint 400 milliárd dolláros tartozás felhalmozása után 2021 júniusa óta a csőd szélén áll. A válsághelyzet pedig az egész kínai ingatlan- és hitelpiacot veszélybe sodorta.
Az Evergrande régóta likviditási problémákkal küszködött, a kínai ingatlanberuházókra egyébként jellemző, kevés tőkét és rengeteg kölcsönt felhasználó működési stratégiájának hála. A végső döfés viszont az volt, hogy a kínai kormányzat szakított korábbi politikájával és elkezdte rossz szemmel nézni az ingatlanfejlesztők hitelfelvételi tempóját.
Emiatt az Evergrande elkezdte eladni befektetéseinek egy részét. Ez azonban rosszul sült el, mert a piac elkezdett egy esetleges kényszerértékesítésről spekulálni.
A Financial Times elemzői szerint a befektetők körében Kínában kialakult pánikhelyzet hamarosan átterjedhet más ingatlanpiacokra, bedöntve az ingatlanárakat. Ez pedig a globális pénzügyi piacokra is erős kihatással lehet és más kínai szektorok külföldi beruházásait is könnyen bedöntheti.
Az Evergrande-krízis tehát 2021 végén már a kínai gazdaság egészét veszélyezteti.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a válság egy olyan időszakban alakult ki, amikor a kínai gazdaság egyébként is lassulást mutatott és sérülékenyebb volt. A koronavírus járvány kezelésére az év során bevezetett roppant szigorú intézkedések ugyanis tavaly nyár óta nem látott visszaesést okoztak az ázsiai nagyhatalom gazdaságában.
A Bloomberg szerint ezért most a nemzetközi, főleg európai nagybankok közleményekben nyugtatják a részvényeseket és a piaci szereplőket az Evergrande felé fennálló követelésük nagyságát illetően. 2022 egyik nagy kérdése, hogy az Evergrande-krízis mekkora kihatással lesz az európai piacra, így hazánkra.
A globális energiaválság
A 2021-es infláció egyik katalizátora is Kínából indult, még a tavalyi év végén. Hónapok óta tartó részleges korlátozások után ugyanis decemberben a nagyhatalom teljes embargót vezetett be az ausztrál szénimportra, ami egészen addig a kínai ipar legnagyobb szénforrása volt.
Kína persze csak a kezdet volt. Az év második felébe Európában is komoly problémák alakultak ki a földgáz-ellátás körül. Különböző okokból az amerikai, a norvég és az orosz források is kezdtek elapadni, ráadásul a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a szél, víz és napenergia termelés is akadozott, télre pedig komoly ellátási válság alakult ki a kontinens országaiban.
Ez pedig az energiaárak robbanásszerű emelkedéséhez vezetett európában.
Az energiaválság aztán a fertőtlenítőszergyártás, majd az élelmiszeripar területeire is begyűrűzött. A gáz és elektromos energia drágulása pedig hazánkat is érintette, annak ellenére, hogy itt még viszonylag stabilak az orosz gázszállítások. Magyarországon a legnagyobb fejfájást a rekordokat döntögető benzinár okozta, mely novemberben árplafon bevezetésére késztette a kormányzatot is. A benzin finomításához ugyanis hatalmas mennyiségű energiát kell felhasználniuk az olajcégeknek, így az energiaválsággal magyarázható annak drasztikus drágulása is.
2021-ben tehát a globális gazdaság is válságok sorozatát élte át. Egyre több viszont a jó hír nemzetközi szinten is. Számos ország gazdasága rendkívül gyors, felívelő pályára állt. Remélhető tehát, hogy az energiaválság, az ellátási problémák és a kínai gazdaság gondjai is megoldódnak és a 2022-es év stabilabb világpiaci helyzetet hoz majd, ami Magyarország kilátásait is nagyban javíthatja az elmúlt két nehéz év után.