Pénzcentrum • 2021. december 28. 11:34
A tavalyi év után, 2021-ben is számos témában készítettünk nagymintás felméréseket. Kutatásaink kitértek többek között a lakosság lelkiállapotára; a hazai élelmiszerboltokban kapható magyar termékek megítélésére; de olvasóink megtudhatták azt is, milyen az egyes szakmák megbecsültsége Magyarországon. Összefoglaló cikkünkben mutatjuk felméréseink legfontosabb megállapításait, amennyiben pedig a részletek is érdekelnek, tovább is tudsz navigálni az adott felmérésre.
A Pénzcentrum, széles körű olvasói bázisára támaszkodva, rendszeresen készít nagymintás felméréseket. Vizsgálataink számos gazdasági szektorra kiterjednek, így rendszeresen szondázzuk a közvéleményt a pénzügyek, a humán erőforrás, az energiapiac, az infokom, vagy épp a szolgáltatáspiacok tekintetében.
Kutatásainkkal arra törekszünk, hogy a lakosság minél átfogóbb és objektívebb tájékoztatása mellett, kiterjedt információkkal nyújtsunk segítséget a cégek és egyéb intézmények vezetői számára is. Az alábbiakban ajánljuk figyelmedbe 2021-ben megjelent felméréseinket.
Magyar Termékek Vásárlása Felmérés
A magyar vásárlók egyre tudatosabbak, és egyre szívesebben vásárolnak magyar termékeket. Legyen szó lokálpatriotizmusról, karbon-lábnyom csökkentésről, vagy éppen frissességről, számos okból előnyben részesítik a hazai termelőktől, gyártóktól származó árut. A Pénzcentrum legújabb felmérésében többek között arra kereste a választ, miért keresik elsősorban a vásárlók a magyar termékeket, milyen elvárásaik vannak a boltokkal szemben, illetve mi motiválhatná őket arra a jövőben, hogy inkább a hazai árukat válasszák.
A felmérés eredményei arra engednek következtetni, hogy az igény megvan a vásárlók részéről arra, hogy nőjön a magyar termékek választéka a boltok polcain, hogy könnyebben megállapítható legyen egy-egy termékről, honnan származik, vagy hogy a kedvenc boltlánca tegyen a fenntarthatóságért és a lokális gazdaság támogatásáért. Azonban ezeknek az igényeknek megvannak a maguk korlátai is.
A legtöbb kifogás a magyar termékek árára, minőségére érkezett: a válaszadók hiányolják a külföldihez hasonlóan olcsó és jó minőségű termékeket. A másik gond a tájékoztatás hiányossága, és részben a bizalom hiánya is. A vásárlók sokszor nem tudják egyértelműen eldönteni csomagolás alapján, hazai terméket tartanak-e a kezükben - és vannak esetek, amikor nem hisznek a csomagolásnak.
További részletek és elemzéseink a kutatásról ITT!
Szakmák, hivatások megbecsültsége Magyarországon
A kutatás során a válaszadóknak egy skálán kellett megjelölniük, hogy a felsorolt foglalkozások szerintük mennyire elismertek Magyarországon. A szakmákat végül aszerint rangsoroltuk, melyek kapták a legtöbb "nagyon elismert" és "inkább elismert" minősítést.
Ez alapján a dobogóra az orvosok, mérnökök és ügyvédek állhattak fel. Elismertek még a programozók, bankárok, marketing szakemberek, könyvelők, önkormányzati képviselők, ugyanakkor az ápolók, tanárok, óvodapedagógusok, rendőrök, szociális munkások a válaszok alapján kevésbé elismert szakmáknak számítanak.
A kutatás megmutatta, hogy nem feltétlenül a legelismertebbnek gondolt szakmákat tartják a válaszadók leginkább társadalmilag fontos, értéket teremtő hivatásnak. Ebből a szempontból az orvosok, tanárok, ápolók, mérnökök, óvodapedagógusok kerültek a ranglista élére.
A kutatásban azt is vizsgáltuk, mit tartanak a válaszadók alulfizetett, vagy túlfizetett szakmának, illetve megfelelő bérezésűnek. Az alulfizetett szakmák dobogóján az ápolók, szociális munkások és tanárok állnak, míg a bankárok, ügyvédek és marketing szakemberek a leginkább túlfizetettek a válaszadók szerint. A mérnök, könyvelő, fodrász, kozmetikus, manikűrös hivatás mutatkozott a válaszok szerint a leginkább megfelelő bérezésűnek.
További részletek és elemzéseink a kutatásról ITT!
Így élték meg a magyar családok a koronavírus-járványt
A koronavírus miatti korlátozások – az óvodák, iskolák bezárása, a home office munkavégzés, a szabad mozgás beszűkülése, a személyes kapcsolatok mellőzése – váratlanul, alapjaiban változtatta meg az életünket. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy valójában mindez mekkora terhet rótt ránk fizikailag, pszichésen, illetve anyagilag. Hogy kiderüljön, pontosan miként élték meg az elmúlt másfél évet a magyar családok, a Pénzcentrum, a Médiaunió, és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) közös online, nem reprezentatív kutatást készített.
A válaszokból kiderült, hogy a kitöltők között többségben vannak azok, akik okos beosztással jól kijönnek a jövedelmükből (37,5%), 16,1 százalék pedig egyenesen azt mondta, hogy gond nélkül megél. Ugyanakkor egy jelentős tábor épphogy kijön a pénzéből (23,2%), vagy hónapról-hónapra él (14,4%). 5,8 százalék válaszolta azt, hogy nélkülözésben él.
Arra is rákérdeztünk, hogy a kitöltőknek hogyan alakult a jövedelme az egy évvel korábbihoz képest. A jövedelmekkel kapcsolatos kérdésünkre 29,9 százalék mondta azt, hogy még többet is keres, mint 2020. hasonló időszakában, a legtöbbeknek (45,1%) pedig ugyanannyi a fizetése, mint egy évvel korábban. Csökkenő jövedelmekről 21,4 százalék számolt be a felmérésben.
A magyar társadalom járványügyi reakcióiról megosztottabbak a válaszadók, sőt! A kitöltők több mint fele szerint a vészhelyzetben nem lettek együttérzőbbek az emberek. Több mint 60 százalék azzal az állítással sem értett maradéktalanul egyet, hogy a vírushelyzetben nagyobb lett az összefogás a társadalomban.
További részletek és elemzéseink a kutatásról ITT!
Digitalizáció a KKV-knál: a számlák digitalizálásának kérdései
Hogy pontos képet kapjunk a kisvállalkozások mindennapjairól, az elmúlt évek nagyszabású átalakításainak rájuk gyakorolt hatásairól a félmérés keretében információt gyűjtöttünk arról, hogyan vették a cégek ezeket az akadályokat, milyen folyamatok indultak el, és milyen megoldások segítenék őket hatékonyabb működéshez, főleg az adminisztratív feladatok automatizálásában, hogy energiájukat az üzletre összpontosíthassák. Talán nem meglepő, hogy a magyar vállalkozók számára a legnagyobb kihívást a kiadások és bevételek áttekintése jelenti, de jelentős feladat a számlázás és a tartozások nyomon követése is.
Kutatásunk rámutatott arra is, hogy a számlázási feladatokon túl jelentős igény van a számlázóprogramokba integrált kiegészítő megoldásokra. Bár az új funkcióra való fogékonyságot több tényező is befolyásolja, jellemzően a nagyobb, sok számlát kiállító, az online megoldásokat egy-egy területen már használó vállalkozások a legnyitottabbak. Ugyanakkor egyes megoldások, mint például egy digitális pénzügyi asszisztens, már az egyéni vállalkozók számára is érdekesek, miközben az összetettebb vállalkozási működést feltételező funkciók, mint egy ügyviteli rendszer használata, inkább a több fős cégek számára lehet hasznos.
További részletek és elemzéseink a kutatásról ITT!
Új kutatások, felmérések jönnek!
Természetesen 2022-ben sem maradnak nagymintás felmérések nélkül olvasóink. De mielőtt ennyire előre szaladnánk, engedjétek meg, hogy promózzuk kicsit az év utolsó kutatását, amelyet 2021. december 31-én publikálunk itt a Pénzcentrumon. A Boldogságfelmérésből többek között kiderül majd, mennyire boldog nép a magyar, melyek a legboldogabb területei az országnak, és mi frusztrálja leginkább az embereket. Tarts velünk idén és jövőre is!