Pénzcentrum • 2021. december 21. 15:16
A hazai kis és középvállalatok 3 százaléka elbocsátást tervez, 3-4 százalékuk tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését a minimálbér emelés hatására.
A GKI Zrt. a minimálbér emelés munkaerőpiaci hatásainak pontosabb megértéséhez több mint ezer, nem mezőgazdasági, 4 fő feletti kis és középvállalkozás megkérdezésével reprezentatív felmérést végzett. A megkérdezett vállalatok közül 1044 válaszolt a feltett kérdésekre. Mint ismert, 2022. január elsejétől a bruttó minimálbér 200 ezer forint, garantált bérminimum pedig bruttó 260 ezer forint lesz (nettó 133, illetve 173 ezer forint).
Az elmúlt évek folyamatos kereset emelkedéseinek következtében a kis- és középvállalkozások körében is jelentősen visszaesett a minimálbéren vagy garantált bérminimumom foglalkoztatottak száma (2021 decemberére már csak munkavállalók 13% volt ilyen), ez nagyságrendileg 200-250 ezer foglalkoztatottat jelent a 4 fő feletti KKV körben. (Az 5 fő alatti cégeknél és az egyéni vállalkozásoknál ez az arány valószínűleg jóval magasabb). Fontos viszont kiemelni, hogy a januártól bevezetésre kerülő kiugróan magas (19,5%-os) emelés hatására akár 1 millió munkavállaló is bekerülhet ebbe a körbe1. Azon vállalatok körében, ahol van ilyen foglalkoztatott, átlagosan 11%-os költség növekedést várnak csak emiatt. Ez a teljes hazai KKV körre nézve 7%-kal növeli a költségeket úgy, hogy ebben már az adókönnyítések hatásai is benne vannak.
Ágazatok szerinti a legnagyobb arányban a kereskedelem és javítás szektorban vannak minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók, itt az összes foglalkoztatott 18%-át tették ki. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektor (14%), az építőipar (12%), s végül a feldolgozóipar (10%). A feldolgozóipar sajátos helyzetét mutatja, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak aránya itt a legnagyobb (6,5%).
Megyék szerinti megoszlásban a legnagyobb arányban Baranya megyében vannak a minimálbéresek és garantált bérminimumosok (54%) a 4 fő feletti létszánú cégeknél. Szintén magas az arányuk Békés-, Komárom-Esztergom-, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Tolna megyékben. A legkisebb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak ilyen típusú foglalkoztatottak (5%). Alacsony még az arányuk Budapesten, Fejér-, Somogy-, Vas- és Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyékben.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A felmérés kérdései arra is kitértek, hogy a vállalatok hogyan készülnek egy ilyen drasztikus emelésre. A vállalatok 3-4%-a tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését. Ez az arány a minimálbéreseket és/vagy garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalatoknál 6-7%. Továbbá a vállalatok 3%-nál terveznek elbocsátásokat a minimálér emelés miatt, egy-egy vállalat átlagosan 5 főt, ez akár 5-7 ezer foglalkoztatottat is jelenthet a vizsgált körben. Ugyanakkor ez a szám magasabb is lehet, mivel nemcsak béroldalról van ár nyomás a cégeken. Az energia költségek drasztikus emelkedése, a nyers- és alapanyag árak gyors emelkedése szintén sújtja őket, miközben a vevői oldal erősen ár érzékeny, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni. Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, úgy nagyobb arányú csőd és/vagy elbocsátási hullám is lehet ebben a körben.