Pénzcentrum • 2021. november 17. 20:06
A vásárlói döntésekben egyre nagyobb szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok, ezért a cégek is igyekeznek hangsúlyozni környezettudatosságukat. A vállalat zöld imázsának népszerűsítésekor azonban nagy óvatosságra van szükség, mert a fogyasztók megtévesztése, a nem bizonyítható állítások következménye a jövőben – cégmérettől függően – akár több tíz- vagy százmilliós büntetés is lehet – hívja fel a figyelmet egy nemzetközi ügyvédi iroda. A társaságok versenykorlátozó együttműködését vagy a domináns piaci magatartását viszont akár indokolhatják is környezetvédelmi megfontolások.
A greenwashing vagy zöldre mosás fogalmát 1986-ban használták először a szállodaiparban. Azt a jelenséget írja le, amikor cégek hamis vagy megtévesztő információkkal a valós tevékenységüknél környezetbarátabbnak tüntetik fel magukat. A jelenség egyre terjed, hiszen a vásárlási döntésekben a fogyasztók számára mind fontosabb szempont, hogy az általuk választott termék mennyire környezettudatos. A zöldre festés gyakorlata ellen a hatóságok is fellépnek: az amerikai versenyhatóság, az Európai Bizottság és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is felhívja a figyelmet saját útmutatásaiban, hogy a megtévesztő állítások jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával járhatnak.
Egyelőre nem nagyon van precedens ezzel kapcsolatos döntésre, de a GVH egyre több fogyasztóvédelmi ügyet indít, egyre nagyobb bírságokkal, a greenwashing pedig minősülhet megtévesztő reklámnak
– mondta Wulcz Aliz, a Baker McKenzie versenyjogi csoportjának ügyvédjelöltje.– A cégeknek nagyon kell ügyelniük arra, milyen környezetvédelemre vonatkozó állításokkal próbálják vonzóvá tenni a termékeiket.”
Érdemes tartózkodni a nagyon általános, hangzatos környezetbarát jelzőktől – sőt az erre utaló logóktól, képektől vagy videóktól is. Az ezzel kapcsolatos állításokat tudni kell igazolni, az ezt alátámasztó információkat részletesen el kell magyarázni, azaz a fogyasztóknak tényeken alapuló, valós képet kell kapniuk. Így például nem elegendő azt kimondani, hogy egy termék környezetbarát, pontosítani kell, hogy ez a termékéletciklus mely elemére vonatkozik – az alapanyagra, az előállításra, a logisztikára vagy a használat után keletkező hulladékra.
A környezetvédelmi szempontok a versenyjog más területein is érvényesülnek. Így előfordulhat, hogy a cégek környezetvédelmi célokra hivatkozva korlátozzák a versenyt. A versenyhatóság dönthet úgy, hogy a környezetvédelmi előnyök felülírják a verseny korlátozásával járó hátrányokat, és a résztvevők mentesíthetők a versenyjogi következményektől.
A magyar versenyjogban kifejezetten szerepel, hogy mentesíthető lehet a környezetvédelmi célok érdekében létrejött versenykorlátozás. Azonban ezen a területen is kevés olyan precedens van, amire a cégek támaszkodhatnának. Az Európai Bizottság által nemrég bemutatott új európai zöld megállapodás eredményezheti azt, hogy a környezetvédelem felülírja a tisztán versenyjogi szempontokat: a két versenytárs környezetvédelmi előnyökkel járó együttműködése korlátozhatja a versenyt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A cégek számíthatnak arra, hogy a versenyhatóság a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszi, amikor vállalatok együttműködését vizsgálja, vagy akkor, ha egy cégfúzióval, felvásárlással piaci erővel rendelkező szereplő jön létre
– mondta Horváth M. András, az iroda szenior ügyvédje. – A jogi szakértők tanácsadási munkája így már az együttműködés vagy a fúzió tervezésekor el kell kezdődjön: ilyenkor érdemes áttekinteni azokat a tényezőket, amelyek a mentesítéshez vezethetnek.”
Így például, ha a piacvezető cég környezetvédelmi technológiákba fektet, akkor annak ellenére felmerülhet a mentesülés, hogy ez növeli az árakat a fogyasztók számára vagy más cégek piacról való kiszorulásával jár – a versenyhatóság ilyen esetekben figyelembe veheti a termékminőség javulását, a műszaki fejlődés elősegítését.
Ugyanígy, a versenyhatóságok előtt egy felvásárlás esetén akár előnyt is jelenthet, ha a fúziónak környezetvédelmi haszna van, még akkor is, ha ezzel a cég piaci ereje nő. A fúziókontroll során a hatóság azt is vizsgálhatja, hogy meg kell-e tiltani a fúziót, ha hátrányba hozza a környezetbarátabb versenytársakat.
Hasonlóan a versenykorlátozó együttműködésekhez az erőfölényes cégek környezetvédelmi célokkal indokolt visszaélései sem mentesülnek automatikusan a versenyjogi következmények alól. Így például, hiába szolgál környezetvédelmi célokat egy hulladékgazdálkodási cég törvényi monopóliuma, a cég nem alkalmazhat tisztességtelen árakat és nem terjesztheti ki erőfölényét más piacokra a partnereivel kötött szerződések útján.