Pénzcentrum • 2021. október 8. 21:06
Az ingatlanpiac és az ingatlanokkal kapcsolatos jogi procedúrák mindig tartogatnak izgalmas kérdéseket, olyan zsákutcákat, amelyekből igen nehéz kikeveredni – tipikus példa erre az osztatlan közös tulajdon kérdése és az államnak az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, felszámolása céljából alkalmazott törekvései. Na de mi az osztatlan közös tulajdon és miért okoznak ezek nehézséget mind a magánembereknek, mind a Földhivatalnak?
Cikkünkben az osztatlan közös tulajdon kérdését vizsgáljuk: eláruljuk, miért célja az államnak az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, kiváltképp a mezőgazdasági ingatlanok kategóriájában. Mi az osztatlan közös tulajdon jelentése és hogyan kell értelmeznünk a tulajdoni hányadokat, avagy a tulajdonosok eszmei tulajdonrészét egy ingatlan esetében? Hogyan történik egy osztatlan közös tulajdon beépítése és miért van elővásárlási jog osztatlan közös tulajdon esetén? Hogyan történik az osztatlan közös tulajdon elbirtoklása, milyen szabályokat állapítanak meg a legfrissebb törvények az osztatlan közös tulajdon esetében?
Mi az osztatlan közös tulajdon?
Elsősorban tisztáznunk kell, hogy mi az osztatlan közös tulajdon. Az osztatlan közös tulajdon egy olyan, sokszor nagyobb területű ingatlan vagy ingatlanrész (mind belterületi, beépíthető, mind külterületi ingatlan, illetve termőföld esetén is), aminek több tulajdonosa van – és aminek minden része a tulajdonosok között megoszlik, annak fejében, hogy mekkora a tulajdonosok tulajdoni hányada. A tulajdonosok eszmei hányaddal rendelkeznek – ez azt jelenti, hogy nem maga a vagyontárgy van feldarabolva, hanem a tárgy felett gyakorolt tulajdonjog oszlik többfelé. Kifejezetten gyakori tulajdonlási forma például ikerházak esetén, vagy nagyobb mezőgazdasági ingatlanoknál.
Az osztatlan közös tulajdon esetében gyakori probléma, hogy egy ingatlannak gyakorlatilag akármennyi, akár több tucat tulajdonosa is lehet, egymástól eltérő mértékű, sokszor csak szimbolikus tulajdoni hányaddal (például 1/1000), ami önmagában a többi területtől függetlenül egyáltalán nem hasznosítható. Az ilyen ingatlanok esetében minden egyes, tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos jogosult arra, hogy használja az ingatlant, de egyikük sem gyakorolhatja ezt a jogát a többi tulajdonos érdekeinek sérelmére – például nem kezdhet el valamelyik tulajdonos a többi engedélye nélkül építkezni a közös telekre.
A Földhivatal minden osztatlan közös tulajdon esetében pontosan számon tartja, hogy kik a tulajdonosok és hogy mekkora a tulajdoni hányaduk az adott helyrajzi számon – itt jön a képbe a kérdés, hogy a valóságban hogyan oszlik meg a hasznosulás a több tucat, ebből sok esetben apró tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos között. Minél több a tulajdonos, annál „homályosabb” az ingatlan kezelése és annál nehezebb keresztülvinni valamelyiküknek az akaratát az egész társaságon, ugyanis akármilyen munkálatról is legyen szó – például egy építkezés – minden tulajdonosnak hozzá kell járulnia ahhoz.
Az osztatlan közös tulajdon problémákat vet fel a használat kapcsán (használati megosztási szerződés megkötése szükséges a tulajdonosok között), az osztatlan közös tulajdon hitelfedezetként történő hasznosítása, illetve a tulajdoni hányadok öröklése és eladása kapcsán is – utóbbi esetben az osztatlan közös tulajdon tulajdonosai elővásárlási jogot élveznek a külsősökkel szemben.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése
Láthatjuk, hogy az osztatlan közös tulajdon rengeteg jogi kérdést vet fel – éppen ezért tűzte ki célul az állam, hogy rendezze az ilyen tulajdonjogú ingatlanokat, elsősorban a mezőgazdasági területek esetében. 2021. január elsején lépett életbe a 2020. évi LXXI. törvény, ami a földnek minősülő ingatlanok osztatlan közös tulajdon jogának felszámolását tűzte ki célul.
A törvény úgy kívánja megszüntetni az osztatlan közös tulajdont, hogy az vagy darabolódjon szét a tulajdonosok között, vagy hogy az egész ingatlan egy tulajdonoshoz tartozzon (vagyis, hogy egy tulajdonos bekebelezze az adott földet), méghozzá úgy, hogy minden ilyen földrész versenyképes méretű maradjon. A versenyképes méret minden földtípus esetében más limithez van kötve: míg egy kert vagy gyümölcsös minimum 3.000 négyzetméter, addig egy legelő vagy egy erdő minimum 10.000 négyzetméter kell, hogy maradjon, ennél kisebb részekre a tulajdonosok közt nem darabolható, különben az ingatlan nem jól kihasználható és/vagy nehezen eladható lesz.
Alapesetben a tulajdonosok közös megállapodása alapján kerül az osztatlan közös tulajdon felosztásra (természetbeni megosztás), de előfordulhat, hogy ez nem megoldható. Ilyenkor az egyik tulajdonosnak – jellemzően a többségi tulajdonosnak – jeleznie kell a többiek felé bekebelezési szándékát, vagy kivásárolhatja a többi, kisebb hányadrésszel rendelkező tulajdonost. További lehetőség a tulajdonjogi problémák megszüntetésére az ingatlan közös értékesítése (természetesen minden tulajdonos beleegyezésével), vagy belterületi osztatlan közös tulajdon esetében társasház alapítása.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az osztatlan közös tulajdon használata
Hogy egyik tulajdonosnak se sérüljenek az érdekei, osztatlan közös tulajdon esetén a használati megosztási megállapodás a bevett formája a tulajdonosok együttműködésének: ez a dokumentum írásban rögzíti, hogy az ingatlan használatára (például mezőgazdasági használat, lakhatás vagy bérbeadás) melyik tulajdonostárs jogosult, illetve milyen ingatlanrészek vannak közös használatban (például ikerház esetében egy közös kiskert vagy gépkocsi beálló). Ez a használati megosztási megállapodás szükséges akkor is, ha egy tulajdonos hitellel kívánja megterhelni az ingatlant, illetve a dokumentum rögzíti a tulajdonosok állagmegóvási kötelezettségét és a közüzemi órákat, illetve azok elszámolásának módját is.
Az osztatlan közös tulajdon beépítése
Ebben az esetben is a használati megosztási megállapodásban rögzített információk a mérvadók: a dokumentum rögzíti, hogy például egy ikerházas telek esetében melyik részek a kizárólagos használatúak és melyek a közösek. Minden tulajdonos csak a saját részével rendelkezhet, a másik kizárólagos használatú részét nem hasznosíthatja, nem építheti be a használó engedélye nélkül. Hogy mi és hogyan építhető be, az természetesen függ a tulajdonosok akarata mellett a telek beépíthetőségi szabályaitól és az önkormányzat jóváhagyásától is, éppen ezért mindig nézzünk alaposan utána a szabályoknak, ha építkezési szándékunk van.
Elővásárlási jog osztatlan közös tulajdon esetén
Mindenképpen tudnunk kell, hogy osztatlan közös tulajdon esetén, ha valamelyik tulajdonos el szeretné adni a tulajdoni hányadát, a többi tulajdonostárs elővásárlási joggal rendelkezik (harmadik, azaz külsős féllel szemben). Ez nem azt jelenti, hogy mindenképpen másik tulajdonosnak kell eladni a tulajdoni hányadot, hanem azt, hogy ha az eladó már megállapodott egy árban harmadik féllel, és azt egy elővásárlási jogosult is megadja, a harmadik fél helyett neki kell eladni a tulajdoni hányadot, ugyanazon az áron, így köztük jön létre adásvételi szerződés.
Az osztatlan közös tulajdon elbirtoklása
Ritkán használt, azonban valós fogalom az ingatlan elbirtoklása, ami azt jelenti, hogy ha valaki egy ingatlant sajátjaként birtokolja minimum 15 éven keresztül, szakadatlanul (például rendben tart egy telket, közüzemi díjakat fizet utána), azt elbirtoklás útján sajátjává teszi. Mindenképpen ki kell emelnünk, hogy a birtokos nem ugyanaz, mint a tulajdonos, illetve nem számít elbirtoklásnak az, ha bérlő vagy haszonbérlő a birtokló jogcíme.
Az osztatlan közös tulajdon elbirtoklása ugyanígy megtörténhet, azonban jóval kényesebb a helyzet, mert egyik résztulajdonos sem sajátíthatja ki az ingatlan használatát erőszakkal, vagy bármilyen jogsértő tevékenységgel, ami elbirtokláshoz vezetne. Ha ilyen jogsértő cselekmény nélkül valósul meg a minimum 15 évig tartó birtoklás (például a többi tulajdonos nem foglalkozik az ingatlan létezésével sem), megtörténik az osztatlan közös tulajdon elbirtoklása és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül is átkerül az ingatlan az elbirtokló tulajdonába – ezt követően természetesen be kell jegyeztetni a tulajdonjogot.