Pénzcentrum • 2021. szeptember 15. 20:02
Az idei, az Unió helyzetéről szóló évértékelő vita során a képviselők az EU előtt álló legfontosabb feladatokról kérdezték az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent.
Az évszázad legnagyobb egészségügyi válsága, az elmúlt évtizedek legmélyebb gazdasági visszaesése és a valaha volt legnagyobb globális katasztrófa kapcsán von der Leyen a második évértékelő beszédének elején kijelentette: „úgy döntöttünk, hogy ezt együtt csináljuk végig. Egy Európaként. És büszkék vagyunk erre". Kiemelte, hogy beoltottság terén Európa az elsők között van, és a világ oltóanyaggyártásának a feléért felelős. Most az a legfontosabb, hogy világszerte is minél hamarabb minél több embert beoltsanak, folytatódjanak az európai oltási kampányok, és felkészüljünk a következő járványokra, mondta az elnök.
A jövőt tekintve „a digitális terület lesz a vízválasztó", mondta von der Leyen, és ehhez kapcsolódóan egy, chipekről szóló új európai jogszabálytervezet benyújtását jelentette be, amely összefogja Európa világszínvonalú kutatási, tervezési és tesztelési képességeit és koordinálja majd az uniós és a nemzeti beruházásokat. Az éghajlatváltozással kapcsolatban von der Leyen kijelentette: „mivel ember által előidézett jelenségről van szó, ezért tenni is mi tudunk valamit ellene". Az Unió volt az első nagy gazdaság, amely a zöld megállapodás formájában átfogó jogszabályrendszert mutatott be a klímaváltozás kezelésére, mondta, hozzátéve: a Bizottság megduplázza a biológiai sokféleségre rendelkezésre álló forrásokat, 2027-ig így további négy milliárd eurót lehet majd éghajlati célokra felhasználni.
A kül- és biztonságpolitikáról szólva az elnök európai kiberbiztonság-politika és a kibervilágban az európai ellenállóképességet fokozó jogszabály mellett érvelt, és bejelentette: a 2022 januárjában kezdődő francia tanácsi elnökség idején európai védelmi csúcstalálkozóra kerül majd sor.
A képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalásai
Manfred Weber (EPP, Németország) a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági következményeire rámutatva kijelentette, hogy Európának sürgősen új munkahelyeket kell teremtenie, többek között az egészségügyi ágazatban is, ahol az Unió a Covid19-oltóanyagoknak köszönhetően éllovas. A frakcióvezető a közlekedési és a digitális ágazatot lefedő, az Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi program sürgős létrehozása és az uniós bürokráciacsökkentés mellett érvelt. Az európai védelmi képességeket egy gyorsreagálású hadtesttel és egy európai FBI-já alakított Europollal kellene fejleszteni, tette hozzá.
Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország) kedvezően értékelte a koronavírus-járvány és annak következményei ellen tett uniós erőfeszítéseit. „A lakosság 70 százaléka beoltott, ismét szabadon mozoghatunk az Unión belül, és már folyamatban van a NextGenerationEU forrásainak elosztása". Szintén megkezdődött az átmenet a zöld gazdaság felé, de „nem tettünk eleget az európaiak jólétének biztosításáért", mondta, megjegyezve: a válság felnagyította az egyenlőtlenséget és a leginkább rászorulókra volt a legrosszabb hatással.
Dacian Cioloș (Renew, Románia) bírálta, hogy a Bizottság diplomatikus lépéseket tesz a Tanács felé ahelyett, hogy a Parlamenttel együtt szakpolitikát alkotna. Mivel az európai értékek alkotják az Unió alapját, ezért a Bizottságnak el kell kezdenie a már csaknem egy éve hatályos, de még soha be nem vetett, az Unió költségvetését védő jogállamisági mechanizmus alkalmazását, jelentette ki. Erre az Európa több szegletében fellelhető illiberális mozgalmak finanszírozásának leállítása miatt van szükség. Ezeken a helyeken lebontják az igazságszolgáltatás függetlenségét, újságírókat gyilkolnak meg és kisebbségeket különbözetnek meg hátrányosan, tette hozzá.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Philippe Lamberts (Zöldek/EFA, Belgium) ambiciózusabb klímapolitikát kért: „gyorsabban, magasabbra, erősebben: ideje, hogy az olimpiai célokat a Föld megmentése érdekében szükséges erőfeszítésekre is alkalmazzuk". A képviselő az adózási és a szociális rendszerek változása mellett érvelt ahhoz, hogy mindenki méltó életet élhessen. Lamberts kiemelte: Európa csak a függetlenség megosztása révén válhat „nehézsúlyú játékossá" a külpolitikai porondon. „Egy erődként működő Európa soha nem lehet elismert geopolitikai szereplő" - mondta. A képviselő bírálta, hogy az európai államok Afganisztán kapcsán leginkább azon aggódnak, hogy nehogy egy afgán is európai földre lépjen.
Az európaiaknak nem „szép beszédekre" van szükségük, hanem arra, hogy „békén hagyják őket", mondta Jörg Meuthen (ID, Németország), aki a zöld megállapodással, a helyreállítási alappal és a klímaváltozással foglalkozó csomaggal kapcsolatban bírálta a Bizottság „hatalmas kiadásokkal járó" terveit, amelyekért végső soron az európaiak fizetnek majd. A képviselő a burjánzó bürokráciára figyelmeztetett, és az atomenergia mellett érvelve bírálta a zöld átmenetet.
Raffaele Fitto (ECR, Olaszország) felhívta a figyelmet arra, hogy „a NextGenerationEU forrásai önmagukban nem elegendőek", és a stabilitási egyezmény reformjára szólított fel. Emellett az állami támogatásra vonatkozó szabályok módosítását és önállóbb kereskedelempolitikát kért. „A környezeti átmenetet nem valósíthatjuk meg anélkül, hogy tekintettel lennénk arra, milyen hatással van mindez a világra, különösen a saját termelési rendszereinkre" - mondta. A lengyelországi jogállamisággal kapcsolatban Fitto bírálta „az egyes tagállamok saját hatásköreit tiszteletben nem tartó többség politikai kényszer[ét ]".
Martin Schirdewan (The Left, Németország) szerint von der Leyen saját magát ugyan megdicsérte, de nem kínált választ napjaink problémáira. A képviselő az oltóanyagokra vonatkozó szellemi tulajdonjogok felfüggesztését kérte, és elítélte, hogy a tíz leggazdagabb európai milliárdos a járvány ideje alatt tovább gyarapította vagyonát, miközben minden ötödik európai gyerek szegénységben vagy azt kockáztatva nő fel.