Pénzcentrum • 2021. szeptember 7. 14:15
Néhány hét leforgása alatt másodszor került elő a nulla százalékos személyi jövedelemadó ügye Magyarországon. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének nyilatkozata után Bánki Erik, kormánypárti képviselő beszélt a lehetőségről, fontos részletekkel kiegészítve az elképzelést.
Az újabb adópolitikai lépés és annak megoldása egyrészt valóban nem áll távol a kormány eddigi adópolitikájától, elég csak ha a 25 év alattiak, vagy 4 gyermeket nevelő anyák szja-mentességére gondolunk, vagy a 2021-es év után tervezett szja-visszatérítés módszerére, ahol a visszatérítés összegének lesz egy felső határa, az átlagjövedelemnél. Másrészt viszont a nulla százalék beemelése az szja-rendszerbe a gyakorlatban az egykulcsos adó megszűnését is jelentené.
Az alacsony jövedelműek korábban is jelentős adókedvezményt kaptak az adójóváírás 2012-es eltörléséig, bár az nem biztosított teljes adómentességet számukra. A rendelkezéssel célzottan lehetne támogatni azt a munkavállalói réteget, akinek leginkább szüksége van rá. Az ő helyzetük független a koronavírus válságtól, előtte is nagyon sok nehéz sorsú, alacsony jövedelemből élő család élt Magyarországon, akiknek az adójóváírás eltörlése, a 15% mértékű szja megfizetése is komoly probléma, ugyanis az egykulcsos szja annál nagyobb mértékű terhet jelent egy munkavállalónak, egy családnak, minél alacsonyabb a jövedelme.
Érdemes azt is felidézni, hogy ha - ugyan csak bizonyos jövedelemhatárig de - életbe lép a nulla százalékos szja-kulcs, akkor hivatalosan is megszűnhet az egykulcsos személyi jövedelemadó, ami 2011-től van érvényben (ezt megelőzően két kulcs volt érvényben). 2012-től vált végül teljesen tisztán egykulcsos szja-vá a hazai rendszer, kezdetben 16%-os kulcs mellett, 2016 óta pedig 15%.