Horváth Zsolt Benjámin • 2021. augusztus 12. 14:04
A gyerekvállalással járó terhekkel minden család másként igyekszik megbirkózni. Az mindenesetre a legújabb statisztikákból kiderült, hogy az Európai Unió országaiban még mindig a hagyományos családmodell dominál. Legalábbis a szülők munkavállalását tekintve mindenképp, ugyanis az összes tagállamban nagyobb számban dolgoztak az apák, mint az anyukák. Ez persze nem jelenti azt, hogy a dolgozó szülők nemi arányai mindenhol ugyanúgy alakultak volna, vannak ugyanis országok, ahol az átlagnál sokkal nagyobb túlsúylban van még a hagyományos leosztás és hazánk is ezek közé tartozik.
Még mindig eltérő irányban hat a nők és a férfiak munkába állására a gyerekvállalás az európai országokban, derült ki az Európai Unió összes államát vizsgáló legfrissebb, a tavalyi évre vonatkozó Eurostat felmérés adataiból. A számokból arra következtethetünk, hogy a legtöbb családban a nők jellemzőbben hagyják ott, míg a férfiak inkább ragaszkodnak a munkahelyükhöz a gyermekük születése után.
Az elemzés szerint tavaly nem volt olyan ország az Unión belül, ahol a 25-54 év közöttiek körében a dolgozó anyák aránya meghaladta volna a dolgozó apákét. Az anyák és apák munkavállalási kedvében a különbségek ettől függetlenül drasztikusan eltérőek voltak tagállamonként. Volt ország ahol az eltérés10 százalék alatt maradt, de olyan is, ahol megközelítette a 30 százalékot.
Néhol nem nagy, máshol hatalmas a különbség
Az Unión belül a 25-54 éves gyerekes nők 72,2%-a és gyerekes férfiak 90%-a dolgozott 2020-ban. Ebbe a számba a családban élők és gyereküket egyedül nevelők egyaránt beletartoznak. A gyermektelenek körében ugyanebben a korcsoportban a nők foglalkoztatottsága arányaiban magasabb, 76,8 százalékos volt. A férfiak esetében az eltérés fordított irányú, az ő köreikben ugyanis csupán 80.9 százalék a dolgozók aránya, ha a nem gyerekeseket nézzük. A gyermektelenek esetében tehát jóval kisebb a nemi alapú különbség.
A legtöbb anyuka egyébként Szlovéniában rendelkezett állással, ahol a gyerekes nők 86,2 százaléka volt foglalkoztatott. De hasonlóan magas arányban dolgoztak a hölgyek a gyerek mellett Svédországban (83,5 százalék), Portugáliában (83 százalék), Litvániában (82,6 százalék és Hollandiában (80,7 százalék) is.
Ahogy a fenti ábrán látszik, egyes országokban ezzel szemben továbbra is nagyon alacsony a dolgozó anyukák száma. A sereghajtó Olaszország, ahol a gyerekes nők mindössze 57,3 százaléka rendelkezett állással 2020-ban. De foglalkoztatottságuk hasonlóan alacsony volt még Görögországban (61,3%) és Spanyolországban (66,2 százalék) is.
A gyermekes férfiak körében a foglalkoztatottság eközben a legmagasabb, 96,5 százalékos Csehországban volt. Az apukák a teljes foglalkoztatottsághoz közeli arányban dolgoztak ezen kívül Máltán (95,7 százalék), Szlovéniában (95 százalék), Svédországban (93,9 százalék), Hollandiában (93,7 százalék) és Lengyelországban (93,5 százalék) is.
A férfiak körében Spanyolországban (84,3 százalék), Olaszországban (86,2 százalék) és Luxemburgban (88 százalék) dolgoztak a szülők a legkisebb arányban. Azonban ez még mindig igen magas foglalkoztatottságot takar, amit az anyukáké egyedül Szlovéniában közelít meg.
Olaszországban és Görögországban volt a legnagyobb a nemi alapú szakadék is a szülői munkavállalást tekintve. Előbbiben a különbség 28,9 százalékpontos, míg utóbbiakban 27,2 százalékpontos volt. A legkisebb eltérés Litvániában (6,8 százalékpont), Szlovéniában (8,8 százalékpont) és Portugáliában (9,3 százalékpont) mérték.
Magyarországon az uniós átlag felett volt a dolgozó apukák és alatt a dolgozó anyukák száma. Nálunk gyermekes férfiak 92,7 százaléka, míg a gyermekes nők mindössze 68,4 százaléka dolgozott a tavalyi adatok szerint.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezzel hazánk az apák foglalkoztatottságát nézve az Unió felső, az anyákét tekintve az alsó harmadába tartozik. A különbség nálunk a két nem között 26 százalékos. Egész régiónkban ehhez hasonlóan alakult a nemek közti foglalkoztatottsági szakadék a szülők körében. Romániában például tavaly az apák 91,1 százaléka, míg az anyák mindössze 68,8 százaléka dolgozott. Ez a magyarországihoz hasonló mértékű, 24,47 százalékpontos eltérés. Szlovákiában az arány szinte ugyanez. Északi szomszédainknál a gyermekes férfiak 90,1 és a gyermekes nők 68,8 százalékának volt állása, itt 23,6 százalékos volt az eltérés a két nem foglalkoztatottságának arányában.
Számos gátja lehet a nők munkába állásának
Az anyák körében számos faktor van még hatással a dolgozók arányára. A 2020-as adatok szerint a gyermektelen és legfeljebb két gyermeket vállaló nők foglalkoztatottsági aránya EU-s szinten hasonlóan, 74 százalék körül alakult. A három vagy több gyermeket vállalók körében viszont mindössze a hölgyek 59,1 százaléka dolgozott.
Az iskolai végzettség is hasonlóan sokat nyomot a latba nők foglalkoztatottságát nézve. Az alapfokú és felsőfokú végzettségűek körében a dolgozók aránya közötti különbség ugyanis hatalmas az utóbbiak javára. Az egy gyermekesek körében az eltérés 32 százalékpontos, azonban, ha a három, vagy több gyerekeseket nézzük még ennél is jóval nagyobb, 48,4 százalékpontos.
Magyarországon is hasonlóan nagy a szakadék, mint az Unió egészét tekintve. Az iskolázottságot vizsgálva brutálisak a különbségek. A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők 82,5 százaléka, míg a csak alapfokú iskolai végzettségűek mindössze 54,4 százalékának volt állása a tavalyi adatok szerint. Ez az EU-s átlagot valamivel meghaladó, 34 százalékos különbség.
A nagycsaládosok tekintetében is hasonló képet láthatunk. A gyermektelen, vagy legfeljebb 2 gyereket vállaló nők körében itthon a foglalkoztatottság igen magas, 85,5 százalékos volt, míg a három, vagy több gyermekes anyák körében csak 52 százalékos. A különbség a kevesebb gyermeket vállalók javára 39 százalékos. Jól látszik tehát, hogy hazánkban az iskolázottság és a gyerekek száma is nagyon fontos faktor. De érdemes azt is megnézni a két faktor egyszerre mennyire befolyásolja a női munkavállalást.
A tavalyi adatok szerint az egyetemet, vagy főiskolát végzett három vagy több gyermekesel anyák az átlag nagycsaládosoknál jelentősen nagyobb 67,2 százalékos arányban tartoztak a foglalkoztatottak közé. Az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek ezzel szemben csak 33,3 százaléka dolgozott a gyerekek mellett. Ez elsöprő mértékű, 101 százalékos különbség. Kijelenthető tehát, hogy az iskolázottság és gyermekek száma is megkerülhetetlen faktor hazánkban a nők munkavállalását tekintve.