Horváth Zsolt Benjámin • 2021. július 30. 14:01
Az Európai Unióban az összes termelés jelentős részét az öt legnagyobb krumplitermelő nemzet teszi ki. A Magyarországon betakarított burgonya az össztermeléshez csak elenyésző résszel járul hozzá és a termelés még a régióra jellemző szintektől is durván elmarad. A burgonyatermesztés emellett európai szinten is évtizedek óta leszálló ágban van, és a termőterületek, valamint a termelés visszaszorulása az árakat is felfele tolta. Magyarországon ez, és a szárnyaló infláció a korai burgonya árának drasztikus emelkedéséhez vezetett.
Az Európai Unió összes államát vizsgáló legfrissebb, a tavalyi évre vonatkozó Eurostat felmérés adatai alapján a burgonyatermelő területek és a termelés is néhány tagállamba koncentrálódott. A közlemény arra is kitér, hogy az EU-s burgonyatermelés az elmúlt 20 év során drasztikus mértékben csökkent. Ezt leginkább az időjárási változásokra vezetik vissza.
Az Eurostat adatai szerint hazánk termelése az EU össztermelésének csupán elhanyagolható részét teszi ki, ráadásul az említett csökkenés nálunk is tapasztalható volt. Ez azt is jelentheti, hogy a KSH szerint már így is komoly drágulást mutató krumpli árát tovább tornászhatja majd, ha egyre inkább rászorulunk az importra.
A legtöbb krumplit, a teljes mennyiség 21,2 százalékát kitevő 11,7 millió tonnát Németországban termelték. A második legnagyobb burgonyatermesztő Lengyelország a 16,4 százalékos, a harmadik Franciaország 15,7 százalékos, a negyedik pedig Hollandia a 12,7 százalékos részesedésével. Belgium 7,2 százalékkal a burgonyatermelő toplista ötödik helyén áll.
Az EU-ban betakarított krumpli 73,1 százaléka ebből az öt tagállamból származik. Érdekesség, hogy eközben a termőföldeknek csak a 66,8 százaléka található ezekben az országokban. Románia ezzel szemben termőterelületeit nézve a negyedik helyre is felférhetne, de mindössze az Uniós összesítés 4,9 százalékát kitevő termelésük ebben a tekintetben csak a hetedik helyre elég.
Magyarország a friss összesítés szerint csupán a 18. helyezett az Európai Unió legnagyobb burgonyatermelő országait összesítő listán. A 2020-as év adatai alapján az itthon termett 291,6 ezer tonna krumpli mindössze 0,5 százalékát tette ki az EU-n belül betakarított, összesen 55,3 millió tonnás terménynek.
Ez Ausztriához és Csehországhoz képest is gyér teljesítménynek tűnik. Az osztrákok 885,9 ezer tonna burgonyát termeltek tavaly, ami az EU-s összesítés 1,6 százalékát és a magyar termelés több mint háromszorosát jelenti. A csehek valamivel szerényebb, 696,2 ezer hektáros termése pedig 1,3 százalékkal járult hozzá az Uniós össztermeléshez, ami még mindig közel két és félszerese hazánk teljesítményének.
Szlovákiánál és Szlovéniánál azért még így is valamivel előrébb jár a hazai krumplitermesztés. Északi szomszédainknál mindössze 166,2 ezer tonna burgonyát takarítottak be tavaly, ami 43 százalékkal elmarad a magyarországitól és csupán az EU-s össztermelés 0,3 százalékát teszi ki. A Szlovénok pedig csupán 89,1 ezer tonna krumplit termeltek, 0,2 százalékkal hozzájárulva az EU-s termeléshez. Ez a magyarországi mennyiség mindössze 30 százaléka.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Közel negyedével esett vissza a termelés
Az Európai Uniós burgonyatermesztés hosszú ideje leszálló ágban van. Az elmúlt húsz éven a termőterületek nagysága közel a felére csökkent. Különösen durván érintette a visszaesés a fő termelőknek számító országokat. Lengyelország a termelésének 71,3 százalékát, Románia pedig 41,4 százalékát vesztette el 2000 óta. Van azonban néhány ország, amelyik a trendeknek ellentmondva erősödni tudott ezen a területen. Ilyen például Franciaország, vagy Belgium.
A termelés tekintetében szintén drasztikus, 27,4 százalékos visszaesés történt az elmúlt 20 évben. Ez különösen Lengyelországot, Hollandiát és Romániát érintette a nagy termelők közül.
Drágulásban az elsők között
A termelésben tapasztalt visszaesés természetesen az árakra is hatással volt. Az elmúlt 5 évben a krumpli ára az Unióban átlagosan 20,5 százalékkal emelkedett Nem meglepő módon a tagállamok között hatalmas volt az eltérés a növekedés mértékében. Kevés olyan ország volt viszont, ahol a drágulás 10 százalék alatt maradt. Az áremelkedés Magyarországon volt a második legnagyobb.
Ahogy a fenti grafikonon is látszik, egyedül Lengyelországban (74,2 százalék) drágult a krumpli drasztikusabb mértékben, mint hazánkban. Magyarországon 2015 óta 71,4 százalékot emelkedett a burgonya ára, és ez nem fogható a járványra sem, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavalyelőtt még drágább volt a krumpli.
A horrorisztikus mértékű drágulás egyébként egész régiónkra jellemző. Az egyébként a legnagyobb termelők közé tartozó Romániában 65,7 százalékkal, Csehországban 51,3 százalékkal, Szlovákiában pedig 39,8 százalékkal került többe a krumpli tavaly, mint öt évvel ezelőtt. Az öt legnagyobb drágulást produkáló ország tehát mind környező.
A drágulás egyébként a KSH adatai szerint a korai krumpli esetében hazánkban idén is folytatódott. Júniusban az újburgonya kilójának ára 508 forint, ami 45 százalékos drágulás a 2020-as 349 forint per kilós átlagárhoz képest. A kései burgonya ára viszont valamelyest mérséklődött, a tavaly júniusi 325 forintos kiló árról történt 8 százalékos csökkenéssel 296 forintra. Előbbi még a 2019-es, 406 forintos árhoz képest is drasztikus, 25 százalékos drágulás