Nagy Bálint • 2021. július 28. 06:16
Súlyos a helyzet az ország legszegényebb régióiban. Hiába emelkedik ugyanis folyamatosan az átlagkereset, a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Mindezt csak tetézi, hogy a járvány miatt sokan veszítették el a munkájukat, és az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének ezeken a településeken élők még inkább ki vannak szolgáltatva. A Pénzcentrum a rendelkezésre álló statisztikák alapján megnézte, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ezekben a járásokban a legszegényebb magyar családok.
440 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon. Egészen pontosan 2021. áprilisában, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint volt; de közfoglalkoztatottak nélkül számolva már eléri a 451 800 forintot. A nettó átlagkereset pedig, kedvezmények nélkül 293 000 forint, míg a kedvezményeket is figyelembe véve 301 800 forintra rúg..
Ez már kétség kívül szép summa, nem is nagyon érti az ember, hogyan fordulhat elő mégis az a helyzet, hogy akadnak az országban bőven olyanok, akik gyakorlatilag nyomorognak. Nos, a statisztika rögtön választ is ad a valóságra; kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet ugyanis az rajzolódik ki, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel ezt az átlagot.
Hogy ez pontosan mit is jelent forintosítva, arra szolgál a medián kereset, vagyis az a fizetés, aminél a foglalkoztatottak fele keresett többet, fele pedig kevesebbet. Nos, a KSH által közölt friss adatok szerint idén áprilisban 332 ezer forint volt a bruttó medián bér, ez 9,3%-kal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ezeket az adatokat látva pedig jól látható, hogy hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon.
A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott. A legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2-2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban.
Noha szegénység és nyomor között jókora a minőségbeli különbség, ugyanakkor ne legyenek kétségeink, ezekben a járásokban sokan igencsak nehéz életkörülmények közt élnek. A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta.
Sőt, akad olyan járás is, ahol megközelíti a 15 százalékot ez a mutató (sőt, nemek szerint bontásban van, ahol a 17%-ot is átlépi). Összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban bőven 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta, de akad olyan járás (a Csornai), ahol az 1 százalékot sem éri el ez a mutató (érdekesség, hogy a 2017-es adatsorban még 3 ilyen járás volt: a Csornai járás mellett a Téti és a Soproni járás). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.
Itt vannak a legszegényebb települések Magyarországon
10. Encsi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 872 401 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 748 967 Ft/év/fő
9. Kisteleki járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 862 017 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 861 758 Ft/év/fő
8. Bácsalmási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 855 965 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 876 376 Ft/év/fő
7. Ózdi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 855 344 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 958 449 Ft/év/fő
6. Gönci járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 827 054 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 697 425 Ft/év/fő
5. Fehérgyarmati járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 795 782 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 690 054 Ft/év/fő
4. Vásárosnaményi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 795 614 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 794 835 Ft/év/fő
3. Cigándi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 794 160 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 662 032 Ft/év/fő
2. Kunhegyesi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 791 553 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 692 811 Ft/év/fő
1. Csengeri járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 783 631 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 728 791 Ft/év/fő