Pénzcentrum • 2021. június 2. 12:40
A Magyar Cetelem Bank szerda délelőtt sajtótájékoztató keretében számolt be 14200 ember részvételével készült 2021-es körképéről, melyben 15 országban vizsgálta az európaiak érintésmentes világhoz fűződő viszonyát. A kutatás tanulsága szerint a megkérdezett magyarok 93 százaléka tapasztalta az általános drágulást. Hiába tervezte ezért többségük, hogy nem változtat költési szokásaink, csak kevesebb mint egyharmaduk tudta tartani magát a tervezett büdzséhez. Az E-kereskedelem viszont nagyot szakított a járványon, ami mint kiderült a válaszadók munkába járással kapcsolatos hozzáállását is gyökeresen felforgatta.
A Benoît de Castelet által ismertetett nemzetközi felmérés a bank ügyfélkörében vizsgálta az aktuális fogyasztói trendeket és az érintésmentes világhoz fűződő viszonyát. Ezzel párhuzamosan pedig egy külön a magyar banki ügyfeleket vizsgáló kutatás is zajlott. A kutatás fő tanulsága, hogy az európaiak óvatossággal reagáltak a változásokra.
Az első fő megfigyelés, hogy a piacok és az országuk anyagi stabilitásának megítélése európai szinten negatívabb volt az előző években tapasztaltaknál. A személyes anyagi helyzetükkel egyébként a magyarok kicsivel optimistábbak, mint az országéval. A bizonytalanság miatt általánosan elmondható, hogy az emberek kevésbé szívesen költenek.
A konkrét kérdésre, hogy az emberek többet terveznek-e költeni a következő évben 2020 végén a magyarok mindössze 22 százaléka válaszolt igennel, Európában pedig az ügyfelek 34%-a.
Általános tapasztalat, hogy az európaiak a pandémia miatt bizonytalanok voltak a jövőben, ezért nem mertek befektetni, költeni. Bár ebből az általános közhangulatból már megkezdődött kilábalás, nem szabad azt várni, hogy hónapokon belül visszaállna a pandémia előtti állapot, a szakértő inkább 2 évvel kalkulál.
Arra a kérdésre, hogy a következő évben szeretnének-e többet félrerakni 2021-ben a magyarok 57 százaléka válaszolt igennel. Ez magasabb, mint az eurózóna államainak 54%-os átlaga, de kicsit kevesebb, mint a 2020-as szám.
A bank ügyfeleinek idén 70 százaléka tapasztalta az árak drágulását az előző éves 80 százalékkal szemben. A magyarok viszont egyre inkább érzik a járvány okozta válság hatásait a pénztárcájukon. Hazánkban ugyanis válaszolók 93 százaléka tapasztalta, hogy drágábban tud bevásárolni, ami megfelel a valóságnak, a vizsgált országok közül itthon volt a legnagyobb mértékű a drágulás.
A kiadásokat csökkenteni, a megtakarításokat növelni tervezték a legtöbben
Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója az általános fogyasztói szokások mellett a kapcsolatmentes megoldásokat vizsgáló kutatást ismertette. Ennek alapvető tanulsága, hogy az előző év végén a legtöbben a kiadásokat tervezték csökkenteni és a megtakarításokat növelni. A kutatást 700 fős reprezentatív mintán folytatták. Online zajlott, és a 2021. májusi időszakban tapasztalható fogyasztói magatartásokat a 2020 év végi hasonló kutatás eredményeivel igyekeztek benne összevetni.
Magyarországon a költési hajlandóság mindig is alacsony szinten volt európai szinten. Mára kijelenthető, hogy a Visegrádi országok közül egyértelműen a legalacsonyabb szinten vagyunk. Ennek függvényében meglepő, hogy bár tavaly a válaszolók többsége (57%) állította, hogy nem tervez változtatni költési szokásain, már csak egyharmaduk (29%) felelt úgy hogy nem változtatott rajta, a két szám közti közel 30 százalék jelentős része valószínűleg akaratán kívül kényszerült erre.
Ezt támasztja alá az is, hogy 2020-ban a magyarok 5%-a akart többet költeni, 2021-ben viszont arra kérdésre, hogy 2020 során többet költöttek-e, kiderült 17,6%-uk tett így szükségszerűségből. Ez is igazolja, hogy Magyarországon az átlagos fogyasztói kosárban jelentősnek mondható árváltozások voltak.
8% tervezte gyakrabban használni a hitelkártyát, de végül 21% használta többet, a vásárlási szokások kényszerű változása miatt. A pandémiás időszak alatt nőtt az aktivált hitelkártyák száma és nem csak a rendszeresen használt kártyák száma nőtt meg, de valamelyest az átlagos vásárlás összege is.
Az E-kereskedelem a járvány nyertese.
A magyarok azért az általános drágulás ellenére sem álltak le a nagyobb beruházásokkal. A válaszadók 44 százaléka tervezett az elmúlt év végén lakásfelújítást. 35 százalék pedig idén úgy nyilatkozott, hogy ezt sikerült is megvalósítania.
A szakértő szerint ebben a home office is közrejátszott. Az időszak legnagyobb nyertese az elektronikai cikkek piaca volt. A válaszadók 41 százaléka tervezett ugyanis valamilyen technikai eszközt vásárolni és 2021. májusra 23 százalékuknak sikerült is a beruházás. Az utazásokról viszont a többség lemondott. A magyarok 15 százaléka még tervezte 2020-ban, de végül mindössze 1 százaléknak sikerült kiruccannia valahova.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az E-kereskedelem viszont hatalmas lökést kapott. A ruházati cikkek, az elektronikai és háztartási eszközök az interneten is a legnépszerűbnek számítottak, mégis az online élelmiszer vásárlás ilyen szempontból a járvány nagy nyertese, azok piaca ugyanis szinte a semmiből robbant be.
A válaszadók 29%-a állította, annyira szeret online vásárolni, hogy ha lehet, mindig azt választja. A többség (71%) viszont azt válaszolta, ha van ilyen opció sem mindig azt választja. 36% gondolta a vásárlás ezen módját kényelmesebbnek, 18% olcsóbbnak. Az ellentáborban a legerősebb érv (29% válaszolt így) hogy a magyarok szeretik látni, mit vásárolnak. 18 százalékunkat zavarta a szállítási költség és 15 százalékot tántorít el az, hogy online vásárlás során bonyolultabb a csere és az áru visszaküldése.
Az utolsó vásárlással kapcsolatos kérdésből kiderült, hogy bár más felületen vásárolunk, nem fizetünk másként. A magyarok még mindig imádják a készpénzt, de valamelyest a helyszíni kártyás fizetések száma is nőtt azért. Az internetes rendelések során a legnépszerűbb az utánvétes fizetés volt,a pandémia alatt is, akár csak az azt megelőző időszakban.
Látható, hogy a járvány új értelmezést adott az „érintésmentesség” fogalmának. Az európaiak 73%-a úgy véli az érintésmentes gyakorlatok már korábban is léteztek, mégis 46 százalékuk a Covidra asszociált. 37 százalék gondol először magára az érintésmentességre, 26 százalékuknak a maszkviselés, 15 százaléknak pedig érdekes módon a távgyógyítás jutott először eszébe.
Az emberi kapcsolataink és a munkahelyek
A válaszadók túlnyomó része szerint gyengítette az emberi kapcsolatokat a kényszerű virtuális kapcsolattartás. A kérdésben nagy a szakadék a különböző régiók között. Míg például az Egyesült Királyságban mindössze 66 százalék érezte így, az eurózóna országaiban pedig átlagosan az emberek 75 százaléka, Magyarországon 81 százalék gondolta így.
A magyarok 27 százaléka ráadásul azt állította, hogy semmilyen helyzetben nem cserélné le szívesen a személyes kapcsolatait virtuálisra.
Az online tér adta kényelmet ellenben szerettük. Aminek az online kapcsolattartás (46% élt vele) mellett a Streaming szolgáltatások (14%), az online koncertek és az online színházak voltak a nagy nyertesei. A távmunka is jól működött, de a legtöbben már jobban örülnének egy hibrid megoldásnak.
A Cetelem magyar ügyfeleinek 78 százalékának egyébként nem volt lehetősége otthoni munkavégzésre, 22 százaléknak igen. Mindössze 17 százalékuk az, aki szívesen dolgozna a jövőben is otthonról, 16 százalék szívesen bejárna minden nap, túlnyomó többségük azonban a hibrid megoldásra szavazna (67%) tehát néhány napot otthonról, néhányat az irodából dolgozna.
Hogy miért szerették meg a távmunkat? Elsősorban a rugalmas napirend (36%) miatt. De 30 százalék az ingázás kihagyásával nyert időt is megjelölte. Hiányoztak viszont a magyarok 39 százalékának a kollégák és 22 százalék úgy érezte többet dolgozott, mint korábban és 8 százalék úgy gondolta a home office a motivációjukra is negatív hatással volt.