Örökösödési illeték 2021: Hány százalék az örökösödési illeték, mennyi az örökösödési illeték mértéke?

Cikkünkben az örökösödési illeték megfizetésével kapcsolatban nyújtunk átfogó tájékoztatást: eláruljuk, mikor és milyen esetekben válik valaki kötelessé az örökösödési illeték megfizetésére? Milyen szabályok vonatkoznak az örökösödési illetékre és mennyi az örökösödési illeték százalékban kifejezett értéke? Eláruljuk, mennyi örökösödési illeték kell ingatlanöröklés esetén és mennyit kell fizetnünk, ha valamilyen más értéktárgy kerül hagyatékként a vagyonunkba, például egy autó!

Az örökösödési illetéktörvény

Magyarországon az 1990. évi XCIII. törvény szabályozza az örökölt vagyon és vagyontárgyak utáni adófizetési kötelezettséget. A hagyatékból származó vagyontárgyak megszerzése ugyanúgy vagyonosodásnak számít, mint például az ingatlanvásárlás helyzete – tehát adóznunk kell utána, sok esetben nem is keveset. Fontos azonban tudnunk, hogy nem minden esetben jön létre örökösödési illeték fizetési kötelezettség, ugyanis az ajándékozási szerződés és az ajándékozási illeték törvény szabályaihoz hasonlóan mentesülnek alóla a közeli hozzátartozók. A bizonyos esetekben létrejövő örökösödési illeték mentesség mellett számos illetékkedvezmény is megigényelhető.

Milyen vagyontárgyakra terjed ki az örökösödési illeték törvény?

Az örökösödési illeték törvény minden esetben kiterjed a belföldön lévő hagyatékra, illetve a minden magyar és Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldi ingóhagyatékra. Mindemellett örökösödési illeték (vagy ennek megfelelő adó) fizetendő a külföldi hagyatékba tartozó vagyonértékű jogra is, ha a hagyaték helye szerinti államban nem kell ilyen járadékot fizetni. Ha külföldön már történt örökösödési illeték fizetés, azt az örökösnek bizonyítania kell.

Mire nem terjed ki az örökösödési illeték 2021?

Olyan (az ingatlannyilvántartásban bejegyzett) vagyoni értékű jogokra nem terjed ki az örökösödési illeték fizetési kötelezettség, ami az öröklés tényében, mint tulajdonos személyében történő változásra tekintet nélkül marad fenn. A jog nem terjed ki külföldi ingóhagyatékra sem.

Az örökösödési illeték tárgya

Összességében elmondhatjuk, hogy örökösödési illeték fizetési kötelezettség vonatkozik az örökségre (és az arra vonatkozó haszonélvezeti jogra), a hagyományra, a meghagyás alapján történő vagyonszerzésre, a kötelesrész szerzésére és a halál esetére szóló ajándékozásra is.

Mennyi az örökösödési illeték összege?

Az örökösödési illeték mértéke minden öröklött vagyon és vagyontárgy esetében egyedi értéket képez a vagyontárgy valós értékének megállapítása alapján. Ez egy százalékban kifejezett, egységes érték, ami minden, az örökösödési illeték törvény alól nem mentesülő örökösre egyformán vonatkozik. Az örökösödési illetékre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az ajándékozási illetékre, így ugyanannyit kell fizetnünk a vagyontárgyak megszerzése után is.

Az örökösödési illeték alapja

Az örökösödési illeték mértéke az örökölt vagyon tiszta értéke alapján kerül kiszámításra. Fontos tudnunk, hogy az örökléssel a vagyontárgyat terhelő adósság is az örökösökre száll (az örökösök számának függvényében egyenlő mértékben kerül elosztásra). Egy példával illusztrálva: ha három távoli rokon, mint örökös megörököl egy 20.000.000 Ft értékű lakást, amelyet 3.000.000 Ft jelzálog terhel, minden örökösnek rendeznie kell a rá eső részt amellett, hogy megkapják a 20.000.000 Ft-ból származó tiszta értéket.

Az örökölt teher mellett az örökös költsége a gondnoki és a végrehajtói tiszteletdíj is. A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a gépjármű és a pótkocsi nem számít, ugyanis ezekre az ingóságokra más szabályzás vonatkozik. A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészét csökkentik. Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a kötelesrészre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.

Hány százalék az örökösödési illeték 2021?

Örökösödési illeték ingóhagyaték esetében

Az örökösödési illeték mértéke 18% az ingóságok felbecsült értéke után. Ingóságnak számít például egy bútor, műtárgy vagy a családi ékszerek. Speciális eset a gépjármű vagy pótkocsi tulajdonjogának, vagy vagyoni értékű jogának öröklése: ezesetben a hagyaték utáni örökösödési illeték a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese. A gépjárművet vagy pótkocsit terhelő használati jog, haszonélvezeti jog vagy üzemben tartói jog 1990. évi XCIII. törvény 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

Örökösödési illeték ingatlanhagyaték esetén

Ingatlanok esetében megkülönböztetjük a lakástulajdont és más ingatlanok öröklését. A lakástulajdonra (és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra) csökkentett értékű örökösödési illeték vonatkozik, míg minden más ingatlanra (pl. egy garázs) 18%, az ingóhagyatékhoz hasonlóan. Termőföld tulajdonjog öröklése esetén örökösödési illeték kedvezmények vehetőek igénybe az örökös személye szerint.

Az örökösödési illeték eltörlése

Habár az örökösödési illeték eltörlése hosszútávon nem fog bekövetkezni, néhány évente lazítanak az örökösödési illeték fizetési kötelezettségén. Ilyen enyhítés volt a 2013-as örökösödési illeték törvény módosítás, amikor a házastárs öröklése értékhatártól függetlenül illetékmentessé vált (örökösödési illeték 20 millió felett), vagy a 2010-es törvénymódosítás, ami lehetővé tette, ugyanezt az illetékmentességet az egyenesági leszármazottak között is.

Lemondható az örökség? Átengedhető másnak?

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy adott örökség inkább hátrány, mint segítség, az örökösödési illeték kifizetése pedig túl nagy teher (például egy távolabbi rokon után), esetleg aránylag sok rajta a tartozás. Fontos tudnunk, hogy az örökségről ingyenesen lemondhatunk, a hagyományt visszautasíthatjuk – ekkor nem kell illetéket fizetni. Ha az örökségről ellenérték fejében lemondunk (pl. a testvérek pénzre cserélik egymás közt az örökölt ház tulajdonjogát), az ellenérték alapul vételével fizetnek ajándékozási illetéket, visszteher fejében visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ha az örökös ingyenesen átenged egy örökséget egy másik örökösnek, annak kell fizetnie az illetéket, ami megkapta azt a hagyatékot, az átengedő félnek nem.

Mentesség az örökösödési illeték alól

A jelenlegi örökösödés illetékfizetésre a 2013-as szabályozás vonatkozik, amelynek értelmében az örökösödési illeték megfizetése alól mentesek a következő személyek, mint örökösök:

• az egyenes ági le- és felmenő rokonok (pl. szülő, gyerek, unoka – örökbefogadás esetén is);
• házasságon kívül született vérszerinti gyermek (feltétele: apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés vagy jogerős bírói ítélet);
• az örökhagyó testvérei (vér szerinti, fél- és örökbefogadott testvér egyaránt);
• az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke: 20 millió forintos összeghatárig – és mentesek az örökösödési illeték alól az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak (nem gépjármű);
• az egy örökösre jutó ingóörökség 300.000 forintos értékhatárig, nem beleértve más illetékmentes örökségeket, gépjárművet, személyes vagyontárgyakat;
• a kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;
• a tudományos, művészeti, közművelődési, oktatási vagy közjóléti célra juttatott örökség;
• a lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
• olyan tulajdoni hányad vagy vagyoni értékű jog megszerzése, ami építésre alkalmas tulajdonra vonatkozik, amennyiben az örökös az örökösödési illeték kiszabásától számított 4 éven belül lakóházat épít, az épület / épületek pedig megfelelnek a beépítési szabályzatnak – mindezt jelezni kell a NAV-nál;
• ha egy visszaadott vagyontárgyról van szó és a vagyontárgy az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből származik, ha a visszaadás az öröklés időpontját megelőzi.

Örökösödési illeték 20 millió felett

A 20 millió Ft feletti örökösödés korábban közvetlen, egyenes ági leszármazottak és házastársak között is meghatározó vízválasztó volt, azonban 2013 óta már csak a mostoha- és nevelt gyermekek, távolabbi rokonok esetében érvényes korlátozás.

Örökösödési illeték kedvezmények

Az örökösödési illeték mentesség mellett örökösödési illeték kedvezmény is igénybe vehető bizonyos hagyatéki kategóriákra. A következő örökösödési illeték kedvezmények vonatkoznak a magyarországi hagyatékszabályozásra:

• ha muzeális tárgyat, képző-, ipari vagy népművészeti alkotást, gyűjteményt örököl valaki, és ennek egy részét felajánlja az államnak, az önkormányzatnak, vagy felsőoktatási intézménynek, mentesül az ingóörökségre vonatkozó illetékfizetési kötelezettség alól;
• ha kiskorú az örökös, a nagykorúvá válásától számított 2 éven keresztül késedelmipótlékmentesen fizetheti meg az örökösödési illeték mértékét. A határidő lejárta előtti fizetés esetén annyiszor 10% (de maximum 70%) kedvezménnyel fizethető be, ahány évvel korábban teljesíti azt;
• termőföld tulajdonjog / vagyoni értékű jog öröklés esetén az örökösödési illeték 50%-a fizetendő, ha pedig az örökös bejegyzett családi gazdálkodó, akkor csak 25%. Az örökös, aki a hagyatékból a termőföldet ellenszolgáltatás fejében átengedni, mentesül az örökösödési illeték alól.

Az örökösödési illeték nem egyenesági rokon esetében hány százalék?

Akárki az örökös, aki nem tartozik sem a fentiekben felsorolt illetékmentességre és kedvezményre jogosult személyek körébe, az alap 9% és 18%-os örökösödési illeték vonatkozik.

Mennyi az örökösödési illeték haszonélvezeti jog, használati jog esetén?

Ahogy korábban már írtuk, nem csak ingó és ingatlan vagyontárgyak örökölhetőek, ugyanis hagyaték részét képezhetik olyan vagyonértékű jogok, mint a haszonélvezeti jog vagy a használati jog. A vagyonértékű jogra ugyanúgy vonatkozik az örökösödési illeték fizetési kötelezettség, az illeték alapját ugyanúgy számítják, mint a többi esetben (akkor is, ha a haszonélvezet nem az örökösödési illeték tárgya).

A hivatalos szabály a következő: A haszonélvezet vagy használat jogával terhelten átszállt (vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett) vagyon esetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet, használat értéke közötti különbözet.

Az örökösödési illeték mértéke egyéni kisvállalkozói vagyon esetében

25%-kal, de maximum 2.500.000 forinttal csökkentett örökösödési illeték vonatkozik a kisvállalkozói, üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyon öröklésére, ha az örökös 30 napon belül nyilatkozatot tesz arról, hogy egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd, vagy a megszerzett vagyont egyéni cége, többségi tulajdonban álló gazdasági társasága számára mint nem pénzbeli hozzájárulást átadja – a vállalkozói tevékenységet 3 éven keresztül fenn kell tartania, ezalatt az idő alatt az örökölt vagyon nem elidegeníthető,  a gazdasági társaságban lévő tulajdonhányad nem csökkenthető. Ha az örökös ezeket a feltételeket megszegi, az örökösödési illeték csökkentés összegének a dupláját kell bírságként visszafizetni!

Az örökösödési illeték mértéke kisvállalkozás vagyoni betétje esetén

A vagyont öröklő magánszemély ugyanarra az illetékkedvezményre jogosult, mint az egyéni kisvállalkozói vagyon esetében, ha a vagyonszerző által önállóan vagy a többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, illetőleg több vagyonszerző esetében a tulajdonukban levő vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%- át. Feltétele, hogy az örökös nyilatkozik arról, hogy a következő 3 évben a kisvállalkozást nem szüntetik meg és a megszerzett vagyoni betét arányát nem csökkentik. Ha az örökös ezeket a feltételeket megszegi, az örökösödési illeték csökkentés összegének a dupláját kell bírságként visszafizetni!

A hagyaték bejelentése

Elhalálozás esetén az örökösök számára a hagyatékot közjegyző vagy bíróság adja át, az eseményt pedig jelentik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a hagyatékátadó végzés és a hagyatéki vagy tulajdonjogi perről történő végzés kiállítását követő 15 napon belül, az összes hagyatéki dokumentum csatolásával. Az örökösödési illeték kiszabása az adóigazgatóság feladata. A közjegyző nem köteles hivatalból hagyatéki eljárást indítani, de az örökösöknek kötelessége (minden örökösnek egyenként) megindítani azt 300.000 Ft forgalmi értéket meghaladó hagyatéki vagyontárgy öröklése esetén, az örökhagyó halálától számított 90 napon belül. A NAV felülvizsgálhatja az eljárást, a hagyatéki eljárással kapcsolatban ellenőrzést végezhet.

Az örökösödési illeték kifizetése

Az ügyiratra feljegyzésként kerül rá a NAV által, hogy mennyi az örökösödési illeték mértéke, illetve illetékmentes-e a hagyaték. Ha van örökösödési illeték, vagy ezzel kapcsolatos mulasztás, akkor fizetési meghagyás (fizetési határozat) kerül kiadásra, amelyben szerepel az örökösödési illeték mértéke és a hagyatéki adatok. A határozat kézbesítését követő 30. naptól terheli az örököst az örökösödési illeték fizetési kötelezettség. A határozat kiküldése után még beadható illetékmentességi vagy illetékkedvezményre jogosító kérelem.

Örökösödési illeték késedelmi pótlék

Amennyiben örökösödési illeték fizetési kötelezettségről kapunk határozatot, mindenképpen tartsuk be az illetékfizetési határidőket, ugyanis a hatóságok késedelmi pótlék vagy mulasztási bírság fizetésére kötelezhetik az örököst. Az örökösödési illeték késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része. Ez az összeg csak 5000 Ft-ot meghaladó késedelmi pótlék esetén kerül felszámításra, többször nem lehet felszámítani. A kiskorúakra vonatkozó kivétel természetesen itt is érvényes.

Örökösödési illeték mulasztási bírság

Az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül mulasztási bírság is kiszabható az örökösre, ha nem tett eleget a bejelentési kötelezettségnek vagy hiányosan teljesítette az örökösödési illeték fizetési kötelezettségét. A mulasztási bírság mértéke magánszemély esetében 200.000 Ft-ig, más adózó esetében 500.000 Ft-ig terjedhet.

Az örökösödési illeték törlése, visszatérítése

Az Art. elévülési szabályai vonatkoznak a meg nem fizetett örökösödési illeték törlésére és a már megfizetett örökösödési illeték visszafizetésére irányuló kérelem benyújtására, az illeték hivatalból történő törlésére, visszafizetési határidejére. Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését ezen a határidőn túl is, de legkésőbb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül lehet kérni.