Jöhet a feltétel nélküli alapjövedelem? Minden magyarnak járna, de van egy kis gond

Ábrándoztál már valaha is arról, milyen lenne az életed, ha nem csak megszűnnének a mindennapos anyagi gondjaid, de mostantól kezdve életed végéig biztonságban érezhetnéd magad, hiszen tudod, bármi történik is, egy bizonyos összeg minden hónap elsején a számládon lesz?

Nem, ez nem egy szuper életbiztosítást éltető brossúra első oldala, és nem is az évszázad befektetésére szeretné felhívni a figyelmed. Ez a sok vitát kiváltó alapjövedelem. A feltétel nélküli alapjövedelem egy olyan eszköz, sőt, rendszer, melyben 

A minden egyes állampolgár biztos megélhetését célzó alapjövedelem gondolata több évszázados. Lényege, hogy fedezze az alapvető kiadásokat, és ha bármi történik veled - betegség, munkanélküliség, természeti katasztrófa, járvány -, elegendő pénzed legyen a túléléshez anélkül, hogy súlyos adósságokat vennél a nyakadba.

Kenyában bevezették az alapjövedelmet

A világ legnagyobb és leghosszabb ideje működő univerzális alapjövedelem programja (UBI) két nagyon szegény kenyai megyében - Siayában és Bometben - 22 500 embernek biztosít rendszeres jövedelmet. A program végső célja az, hogy lássák, mi történik, ha pénzt adnak a szegény emberek kezébe, és ezzel együtt szabadságot is, hogy eldönthessék, mire és hogyan költsék azt el. És ami legfontosabb, hogy feltétel nélkül jár, tehát nem akar bizonyos viselkedésiformákat kikényszeríteni, hanem sokkal inkább egy olyan eszköznek tekintik, ami segít megőrizni, vagy visszaszerezni az ott élők emberi méltóságát.

 - mondta a Huffpostnak Tavneet Suri, az MIT Sloan Management School alkalmazott közgazdaságtanának docense és a GiveDirectly kezdeményezés egyik vezető kutatója. Több mint három év távlatából az látszik, hogy az eredmények jók - számolt be ugyanitt Caroline Teti, a GiveDirectly érdekképviseletének igazgatója. 

És úgy tűnik a vírus sem viselte meg őket annyira: az alapjövedelmet kapó nem omlottak össze, ellentétben azokkal, akik nem részesülnek belőle. A kutatók azt is megállapították, hogy kevésbé esnek éheztek, testi és lelki egészségük javulása nem veszett el a járvány alatt sem.

1795-ben, Londontól mintegy 60 mérföldre nyugatra, egy Speenhamland nevű angol körzetben vezeték be először az alapjövedelmet, miután borzalmas volt a termés, és rengetegen éheztek. És működött egy ideig, míg nem a "tétlen szegényekkel" kapcsolatos elképzelések szárnyra kaptak, és a rendszert a népesség növekedéséért és a termelékenység csökkenéséért vádolták. 1834-ben aztán le is állították, a jövedelmeket elsöpörték, és az embereket ismét kilátástalan szegénységbe süllyedtek. Ám az elképzelés megmaradt, és tovább élt a 20 században is, Kanadában például 5 évig kísérleteztek vele, eredményeképp 8,5 százalékos visszaesést állapítottak meg a kórházi kezelésekben, javult az emberek a mentális egészsége és gyarapodott a középiskolát végzettek aránya.

Zuckerberg, Musk: Egyre többen állnak ki az alapjövedelem mellett

Az UBI eredményei az elmúlt években egyre több mindenkihez eljutottak, olyan milliárdosok álltak mellé, mint például Mark Zuckerberg vagy Elon Musk, akik 

Ám mégis a pandémiára volt szükség ahhoz, hogy az UBI ötlete a mainstreambe bekerüljön. A COVID-19 munkahelyek millióit söpörte el, sokat véglegesen, és felszínre került a gazdasági rendszer brutalitása: az embernek alapjogaikhoz - étkezéshez, otthonhoz, orvosi ellátáshoz - való hozzáférése a munkától függ. Hirtelen az az ötlet, hogy pénzt adnak az embereknek, már nem tűnik annyira radikálisnak. Sőt, valósággá vált: Trump-kormányzás alatt az amerikaiak ízelítőt kaptak az alapjövedelemből, a pandémia időszakában 1200 dolláros egyszeri ösztönzőt kaptak. Májusban Spanyolország előre hozta az országos alapjövedelem-rendszer elindítását, amelynek célja 850 000 alacsony jövedelmű család megsegítése, Kanada, Skócia, India és mások megvitatták az alapjövedelem különféle lehetőségeit a COVID-19-re válaszaként.

Így működik ma az alapjövedelem az USA-ban

Stockton az Egyesült Államok legnagyobb városa, amely 2012-ben csődöt hirdetett. Tubbs polgármester hivatali ideje alatt azonban egy másik okból is feltette a térképre a települést: garantált minimumjövedelem programot hirdetett, amely 2019 februárja óta pénzt ad 125 lakosnak, akiknek keresete a város mediánjövedelme alatt van. A Stockton-kezdeményezés eredményei szerint az emberek ezt a pénzt a szükségleteikre költik: több mint százalékát élelmiszerre fordítják, 12 százalékát közüzemi számlákra, 9 százalékát autóval kapcsolatos kiadásokra, például üzemanyagra és javításokra fordítják. A fennmaradó részt olyan kiadásokra, mint egészségbiztosítás, a ruházat és szabadidő.

Érvek az alapjövedelem ellen

Persze vannak ellenzőik is, az MNB közgazdászainak véleménye szerint a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése rövid és hosszú távon egyaránt kedvezőtlenül hatna egy ország versenyképességére és hosszú távú növekedési kilátásaira. Az alapjövedelem bevezetésével szemben számos érv szól, amelyek mind arra mutatnak, hogy 

Például csökkentené a munkaerő kínálatát és a foglalkoztatást, ami mérsékelné a gazdaság potenciális növekedési ütemét és a gazdasági felzárkózás kilátásait. Ez egyben veszélyeztetné a költségvetési egyensúlyt, növelné az adóelkerülést, és végül a társadalom mentális és pszichés fejlődésére gyakorolt hatásai is várhatóan kedvezőtlenek lennének. Közgazdászok szerint 

Általánosan elfogadott nézet, hogy a gazdasági növekedés a munka, a befektetett tőke és a mindezek hatékony kihasználását célzó technológia kombinációjából fakad. Az alapjövedelem nem csak a foglalkoztatottság mennyiségét, minőségét, de a tőke (pontosabban a költségvetési források) hatékony felhasználását is rontja, tehát számottevően rongálja a gazdaság versenyképességét. 

A gazdasági fejlettség és a magas foglalkoztatási ráta kéz a kézben jár, és könnyen belátható, hogy az irány köztük egyértelműen a foglalkoztatás felől mutat a fejlettség felé, nem pedig fordítva.