Pénzcentrum • 2020. november 26. 05:45
Jócskán megemelkedtek a fizetések az elmúlt egy évtizedben, ugyanakkor az infláció is emelkedik: az árak évről évre egyre magasabbak, és a forint is gyengül az euróhoz viszonyítva. Annak jártunk utána, vajon a gyengülő euró hogy befolyásolja a fizetésünk értékét és az árak emelkedését.
A Központi Statisztikai Hivatal hónapról hónapra közreadja a magyarországi átlagkereseteket. 2010 és 2020 első félévének adatait egy grafikonon ábrázoltuk. 2009-ben 123 577 forintot keresett egy átlagos magyar nettóban, 2020 január és júniusa között 262 600 forintot: az átlagkereset 2,1-szeresére nőtt.
Már leírva egész jól hangzik: kétszer annyit keresünk, mint 10 éve, ez még a szűkebb régión belül is kiemelkedő teljesítmény. Jól látszik, hogy míg 2017-ig viszonylag lapos a görbe, addig 2017 és 2020 között már sokkal meredekebb, azaz innentől kezdve már évi 10 százalék feletti bérnövekedést regisztrált a hivatal.
Ha azonban a reálbéreket is vizsgáljuk, közelebb kerülhetünk a valósághoz: a keresetek inflációval kiigazított szintje, a termékeknek és szolgáltatásoknak az a mennyisége, ami a munkabérből megvásárolható. Tehát míg a nominálbér egyszerűen a munka pénzben kifejezett ellenértéke, addig a reálbér ezen ellenérték vásárlóerejét tükrözi.
Kétségtelen, hogy többet keresünk, mint 10 éve, azaz magasabbak az átlagfizetések, de az árak is meredeken emelkedtek: egy kiló burgonya például 2009-ben 110 forint volt, 2019-ben már 265 forint. Sőt, a szolgáltatások díjai is jócskán felkúsztak.
Az infláció tulajdonképpen a pénz vásárlóértékének csökkenése, mértékét a fogyasztóiár-index fejezi ki, mely a lakosság által megvásárolt áruk, igénybe vett szolgáltatások árának átlagos változását méri.
Ahogy az ábrán is látszik az elmúlt 10 évben szinte folyamatosan emelkedtek az árak: nem csak az élelmiszerek esetében, de tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások árai is nőttek. 2009-től egészen napjainkig a teljes (kumulált) infláció mértéke 33,01 százalék, azaz 13 301 forint szükséges ma ahhoz, hogy a 2009. évi 10 000 forint értékénél legyünk.
Euró vs. forint
De hogy jön ide az euró? Ahogy azt mindannyian tapasztalhattuk, az elmúlt 10 évben folyamatosan gyengült a forint az euróhoz viszonyítva: míg a 2009-es év átlagos árfolyama 280,58 forint volt, a tegnapi napon 360 forint (a történelmi mélypont tavasszal volt: akkor 369,59 forintot kellett fizetni egy euróért)
A forint tehát folyamatosan gyengül most már évek óta, és tendenciaszerűen csökken az értéke az euróval szemben. 2008 és 2019 között nagyjából 28 százalékkal értékelődött le (az euróval szemben). A vizsgált időszakban az MNB a jegybanki alapkamatot alacsonyan tartotta, ennek következtében a bankok olcsón hiteleket tudtak kínálni a lakosságnak, melynek hatásaként több pénz áramlik a gazdaságba, nő a belső fogyasztás. Az ebből adódó gyenge forint pedig az exportra termelő hazai vállalatokat segíti, hiszen a külföldön eladott termékek egyre többet érnek forintban.
Ám van árnyoldala is. Gondoljunk csak bele: ha a magyar zöldséges egyik évben 300 forintért vesz 1 euró értékű narancsot Spanyolországban, a következő évben pedig már 330-ért veszi ugyanazt, akkor a Magyarországon eladott narancs ára is legalább 10 százalékkal nő csak a forint leértékelődése miatt. A magas magyarországi infláció egyik (de nem legfőbb) oka tehát pont a forint gyengülése az euróval szemben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
És nem csak a nagy- és kiskereskedők importálnak, a lakosság is gyakran vásárol külföldi termékeket, főleg rendelünk, euróban megadott árazású terméket (pláne karácsony előt egy-egy speciális, itthonról nem beszerezhető ajándékot), amiért forintban többet kell fizetnünk a hazai deviza leértékelődése után. Ugyanez a helyzet a külföldi utazásoknál: az euróban árazott szolgáltatások díja nem kell, hogy megdráguljon ahhoz, hogy magyaroknak többe kerüljön - ehhez elég, ha a forint erejét veszíti az euróval szemben, és adott forintjövedelemből máris kevesebb görög utat tudunk megvásárolni, mint a korábbi években (persze ha csak nem nőtt a bérünk is - ám ez a hatás kettős, mert a forint leértékelődése a béremelkedést is táplálja).
De mi köze a fizetésemnek az euróhoz?
Ez a kérdés abból a szempontból érdekes, ha megvizsgáljuk, mennyit ér a pénzünk . Ennek kiszámolásához, vagy inkább érzékeltetéséhez váltsuk át minden évben az átlagkeresetünket euróra, és nézzük meg, mennyi lesz a hányados:
"Nincs egzakt számításom arra vonatkozóan, hogy az inflációt milyen mértékben befolyásolta a forint gyengülése, 2018-2019-ben 0,3-0,5 százalékpont közötti, idén 0,8-1 százalékpont körüli lehet ennek mértéke" - mondta el megkeresésünkre reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Ugynakkkor hozzátette, hogy túlzott leegyszerűsítés lenne a bérdinamikát a forint gyengülésére visszavezetni. Több multinál is a 2018 eleji bérmegállapodások két évre 30-35 százalékos os bérnövekedést tartalmaztak, amikor még nem lehetett előre látni, hogy a forint gyengülni fog (a forint 2015-2017 között valójában elég stabil volt).
A hazai bérrobbanást egyrészt az egyébként egész régióra jellemző munkaerőhiány okozta, az egész régióban (a Baltikumtól Közép-Európán keresztül a Balkánig) elindult a bérfelzárkózás, hogy versenyezzenek a nyugati bérek elszívó erejével. Az erős bérdinamikát támogatták a régióban mindenhol meredeken emelkedő minimálbérek is. Ez nálunk kiegészült a szochó csökkentésével, így a munkáltatók bérköltsége valamivel kevésbé emelkedett - összegezte a folyamatokat Suppan Gergely.
- mondta a Takarékbank elemzője, majd hozzátette így euróban nagyjából ennyivel nőtt kevesebbel a hazai bérszínvonal. A kumulált infláció ezalatt közel 8,6 százaalék volt, míg a nettó reálbérek - figyelembe véve a 2016-os szja csökkentést - mintegy 44 százalékkal emelkedtek.
Azt azonban egyelőre még nem tudjuk, meddig gyengülhet a forint, a történelmi mélypont tavasszal volt: április elsején 369,59 forintot kellett fizetni egy euróért. Annyi bizonyos, hogy a gyenge forint addig kedvező a gazdaságnak, amíg az infláció mértéke nem haladja meg a bérnövekedés mértékét, vagyis amíg a fizetések gyorsabban nőnek, mint az árak.