Pénzcentrum • 2020. január 24. 15:00
Kelet-Közép-Európában javíthatnak versenyképességükön a nyugat-európai gépkocsigyártók, amelyek elsősorban a kutatás-fejlesztés (k+f) terén néznek szembe rendkívüli kihívásokkal - derül ki a McKinsey&Company tanácsadó cég legfrissebb tanulmányából. Olyan technológiák bevezetéséről van szó elsősorban, amilyen az önvezetés, a konnektivitás vagy az elektromos meghajtás.
A szoftverek rohamos fejlődése korábban nem látott nyomás alá helyezi az autógyártók k+f részlegeit. Az ezeken a területeken dolgozó tehetségek megszerzése és megtartása, továbbá a magas költségek strukturális szintű kihívást jelentenek az európai autóipar számára, és alapvetően befolyásolják annak versenyképességét. Az elkövetkezendő öt évben várhatóan 13 százalékkal nőnek az autóipari szoftverfejlesztések, amely évről évre 6 százalékkal növeli a szoftvermérnökök iránti keresletet.
A mobilitási terület vezetőszerepéért a gépjárműgyártók high-tech vállalatokkal folytatnak egyre kiélezettebb versenyt
- állítja Andreas Tschiesner, a McKinsey&Company autóipari területének európai vezetője. "A jólképzett munkaerő egyre nagyobb érték lesz: a betöltetlen munkahelyek száma 2016 és 2018 között 43 százalékkal emelkedett az informatikában és kommunikációtechnológiában" - teszi hozzá. Szerinte ahhoz, hogy megőrizzék eredményességüket, az európai autóipar szereplőinek alaposan át kell gondolniuk k+f stratégiájukat. Andreas Tschiesner úgy véli, Kelet-Közép-Európa hozzájárulása kiemelten fontos lehet a munkaerőhiány kezelésében.
A McKinsey legfrissebb tanulmányának az alábbiak a fő megállapításai:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- Gépjárműgyártás és k+f fejlettség - Számos nyugat-európai gyártó kezdte már el Kelet-Közép-Európa felé terelni k+f erőforrásait. Mégis, miközben a térségünkben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csupán 1,9 százaléka dolgozik k+f területen az autóiparban, Németországban ugyanez az arány 13,4 százalék - vagyis régiónkban jelentős tartalékok vannak még.
- Fellelhető tehetségek - Kelet-Közép-Európában csupán 10-15 százalékkal kevesebb képzett munkaerő áll rendelkezésre, mint Németországban (6,6 millió vs. 8 millió), a munkaerőpiaci verseny viszont jóval kisebb nálunk, mivel itt kevésbé vannak jelen a globális technológiai és számítástechnikai cégek.
- Fejlett infrastruktúra - A kelet-közép-európai régió gyorsan elérhető repterekkel, modern autópályákkal és vasutakkal, valamint jólfejlett digitális infrastruktúrával rendelkezik.
- Versenyképes bérek - A k+f szektor bérköltségei körülbelül 60 százalékkal alacsonyabbak Kelet-Közép-Európában, mint a kontinens nyugati felén.
- Állami támogatás - A kelet-közép-európai országok számos módon ösztönzik a technológiai jellegű befektetéseket, beleértve az adókedvezményeket, a beruházási támogatásokat, az egyszerűsített felülvizsgálati folyamatokat vagy a képzéssel kapcsolatos együttműködések támogatását.
- nyilatkozta Kadocsa András, a McKinsey&Company autóipari területének Kelet-Közép-Európáért felelős vezetője, aki hozzátette: "Az előttünk álló változásokkal Európa gépjárműipara erősebbé és agilisabbá, Kelet-Közép-Európa pedig versenyképesebbé válhat." A szakember szerint egy, a régió egészére kiterjesztett, széleskörű gépjárműipari ökoszisztéma nagyot lendítene a helyi szakemberképzésen, ráadásul úgy erősítené a térség teljes k+f szektorát, hogy az még vonzóbbá válna az olyan, szintén innovatív szakterületek számára, mint amilyen a gépgyártás, a robotika vagy a repülőgépipar.
Friss tanulmányában a tanácsadó cég Nyugat-Európa autóipari vállalatait és a kelet-közép-európai országokat azonosítja ennek a lehetséges változásnak a fő hajtóerejeként. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gépjárműgyártóknál vezérigazgatói szinten szülessen döntés a célokról, arról, hogy milyen további lépésekre van szükség k+f területen, a megfelelő kelet-közép-európai helyszín kiválasztásáról, valamint a szükséges beruházások elindításáról. Ezzel egyidőben, a térség országai azzal tudnak elébe menni a változásoknak, ha ösztönzik a regionális klaszterek kialakítását, stratégiai együttműködések megteremtésére bátorítva az üzleti szereplőket felsőoktatási, kereskedelmi, civil és állami intézményekkel.