Pénzcentrum • 2014. július 1. 11:35
A múlt hét pénteken benyújtott törvényjavaslatnak köszönhetően további részleteket tudhattunk meg arról, hogyan fogják megsegíteni a bajba jutott magyar családokat. A visszatérítéssel kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel, a Pénzcentrum.hu összeszedte a válaszokat.
Címünk: penzcentrum@penzcentrum.hu
Az elmúlt hetekben rengeteg információt kaptunk a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban, viszont rengeteg a még nem tisztázott kérdés az ügyben. Ezeket a parlamenti vita alatt, vagy akár egy későbbi szabályozás keretein belül fogják tisztázni. A héten tárgyalja ugyanis a parlament a devizahiteleseket megsegítő törvényt, ami az első lépcsőfoka a devizahiteles mentőcsomagnak.
Bár sok kérdés még nyitott a végső formával kapcsolatban, azonban vannak olyan konkrétumok, amiket már a pénteken benyújtott törvényjavaslatból megismerhettünk. Olvasóink kérésére összeszedtük azokat a lényeges pontokat, amelyek a devizahiteles kérdést érintik.
Melyik hitelekre érvényes a törvénytervezet?
A most benyújtott tervezet a törvény hatálybalépését megelőzően kötött deviza alapú és forint alapú fogyasztói hitelszerződésekre és lízingszerződésekre terjed ki. Ez azt jelenti, hogy a lakáshitelek, a szabad felhasználású jelzáloghitelek, a személyi kölcsönök, az autóhitelek és az autólízingek is a hatálya alá esnek.
Érdekes, hogy nem csak a deviza alapú, hanem a forint alapú szerződésekre is vonatkozik a törvénytervezet, igaz ezek esetében nem lehet árfolyamrésről beszélni, viszont az egyoldalú kamatemelés érintheti ezeket a szerződéseket.
Miért kaphatunk vissza pénzt?
A törvénytervezet szerint összesen három jogalapon járhat vissza pénz az ügyfeleknek:
- A folyósításkor az MNB középárfolyamától eltérő árfolyam használata. Ebben az esetben jellemzően az ügyfelek jártak rosszul az árfolyamrés miatt. Ennek kiszámításáról korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
- A másik jogalap szerint a törlesztőrészleteket is MNB középárfolyamon kellett volna elszámolni, ehelyett a bankok az eladási árfolyamon állapították meg a törlesztőrészleteket, így ismételten hátrány érte az ügyfeleket.
- A harmadik jogcím az egyoldalú kamatemelések köre. Ennek feltételeiről részletesen olvashatunk a törvénytervezetben, azonban az elszámolás később történik majd egy másik szabályozás keretein belül.
Mennyi pénzt kaphatok vissza?
Az, hogy mennyi pénzt kaphatunk vissza több tényezőtől függ, ilyenek a bankunk által alkalmazott árfolyamrés mértéke, ez hitelintézetenként eltérő. Lényeges az is, hogy mikor vettük fel a hitelt (mikor történt a folyósítás), illetve, hogy a bank milyen naptári napon határozza meg a törlesztést, mivel az elmúlt hat évben hónapon belül is hatalmas árfolyammozgásnak lehettünk szemtanúi több alkalommal is.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az egyoldalú kamatemelés miatt jelentős összegek járhatnak vissza, azonban kérdéses, hogy mikor történt a kamatemelés. Ebben az esetben a kifizetés határideje és a rendezés módja kérdéses. Ezekről számításainkat egy átlagos devizahitel esetében korábbi cikkünkben találod meg.
Utalni fogják a pénzt?
A még élő szerződések esetében a tőketartozást fogják csökkenteni, aminek köszönhetően a törlesztőrészletek fognak csökkenni. A végtörlesztett vagy lejárt szerződések esetében viszont az ügyfelek várhatóan átutalással kaphatják meg a nekik járó összeget.
Nem úgy volt, hogy a végtörlesztett hitelekre nem vonatkozik a törvény?
Ebben az esetben szét kell választanunk a végtörlesztést, amikor az ügyfél valamilyen saját forrásból, vagy másik hitel felvételével törlesztette a hitelét, illetve a kedvezményes végtörlesztést, amikor a devizahiteleket törvényben rögzített árfolyamon (180 forinton a svájci frank esetében) fizethették ki a kölcsönüket. Míg az utóbbi esetén nem jár vissza pénz, addig az előbbi esetén az élő szerződésekhez hasonlatosan jár a pénz, amennyiben nem évült el a követelés.
El is évülhet a követelés?
Ugyan van rá esély, hogy ez változni fog, azonban a mostani állás szerint a törvény hatályba lépése előtti öt éven belül lezárt szerződések esetén kell fizetnie a banknak. Ha fizet, akkor viszont minden jogcímen jár a visszatérítés, tehát nem csak az öt éven belül történt jogsértések esetén.
Nézzünk néhány példát!
- Ha valakinek 2008-ban járt le az autóhitele, akkor nem jár visszatérítés.
- Ha 2010-ben váltotta ki a devizahitelét forint alapú hitellel, akkor a teljes futamidőre jár a visszatérítés.
- Ha 2005-ben vette fel devizaalapú lakáshitelét valaki, akkor szintén teljes futamidőre járnak az összegek élő szerződés esetén.