Pénzcentrum • 2014. június 3. 09:02
Ma döntés várható a Kásler házaspár devizahiteles perében. Az ügy a magyar bírósági fokozatokat és az Európai Bíróságot is megjárva a Kúria elé került, ahol ma várhatóan döntés születik. Felmerül a kérdés, hogy mi lehet a döntés, illetve, hogy ennek milyen hatása lehet a többi devizahitelre. A Pénzcentrum.hu megnézte, hogy mik a per lehetséges kimenetei, mire számíthatnak a devizahitelesek.
Friss! Itt az ítélet a devizahiteles ügyben!
Ma hozhat döntést a Kúria a (devizahiteles perként elhíresült) Kásler kontra OTP perben. A házaspár azért perelte be a bankot, mert szerintük a folyósítás napján meghatározott árfolyamon kellene törleszteni a hitelt, viszont a részletek az esedékesség előtti napon megállapított eladási árfolyam alapján történnek.
A házaspár szerint ez a hitelezési gyakorlat tisztességtelen, továbbá az is nehezményezték, hogy a hitelintézet a kezelési költségeket is devizában állapította meg, ezzel további kockázatnak kitéve őket, és károkat okozva nekik.
Az ügy megjárta az Európai Bíróságot is, azonban jogerős ítélet még nem született az ügyben. A Kúria mostani döntése azért lehet érdekes minden devizahitelesnek, mert a konkrét ügy tárgyalása után átfogóan is megvizsgálhatja az árfolyamrés, illetve az egyoldalú kamatemelés témakörét, és kiegészítheti a devizahitelekről 2013 decemberében hozott jogegységi határozatát (erről lásd keretes írásunkat cikkünk végén).
Milyen hatással lesz a döntés a devizahitelekre?
A Kúria döntésének eltérő hatása lehet a későbbi perekre, és a további perekben alulmaradt bankokra is, amennyiben jogegységi határozat születik.A legfontosabb kérdés most az, hogy a különböző árfolyamok használata folyósításkor, illetve törlesztéskor módosul-e az ítélet szerint, és hogyan változik az ítélet hatására.
A Pénzcentrum.hu összeszedte, hogy milyen kimenetellel számolhatunk. A fő kérdés az, hogy "Tisztességes volt-e az árfolyamrés alkalmazása?" Amennyiben azt állapítják meg, hogy az OTP tisztességesen járt el, akkor nem történik módosítás, viszont, ha másképp döntenek, akkor több lehetőség is áll a bíróság előtt. Ebben az esetben a jövőbeni árfolyamrés mindenképpen módosul, viszont az is lehet, hogy a törlesztési árfolyamot visszamenőlegesen is más szinten kellett volna megállapítani, azaz Káslerék pénzt kaphatnak vissza a hitelezőjüktől. Bármelyik eset mellé teszi le a voksát a bíró, három további megoldás kínálkozik:
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- A folyósítás árfolyamán kell törleszteni (Ha az eladási árfolyamon folyósított a bank, akkor a törlesztéskor aktuális eladási árfolyamon kell visszafizetni a pénzt)
- Középárfolyamon törlesztés (Ez egyfajta salamoni döntés)
- Egyéb köztes megoldást választ a Kúria
A jogegységi döntés kitért többek között arra, hogy a tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a szerződés nem jogszabályba ütköző. De ha a fogyasztó nem kapott megfelelő tájékoztatást a szerződéses kockázatokról, az felvetheti a tisztességtelenség kérdését.
A decemberi kúriai határozat szerint, ha egy vizsgált szerződés valamilyen okból teljesen vagy részlegesen érvénytelen, a bíróságoknak különösen arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az érvénytelenség okát, és a szerződést érvényessé nyilvánítsák, ugyanis a még fennálló tartozás érvénytelenség esetén egy összegben azonnal esedékessé válna.
A határozat kiemeli, hogy a társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit, a nagyszámú jogvitát okozó társadalmi problémák megoldását nem a bíróságoktól, hanem a jogalkotástól lehet várni.
A kormány indítványára az Alkotmánybíróság is foglalkozott a devizahitelek ügyével és ez év márciusában közzétett alaptörvény-értelmezésében kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.