Népszava • 2024. december 31. 15:34
A magyar munkavállalók évente átlagosan 37 munkanapot veszítenek különféle betegségek miatt, derült ki Vitrai József orvos, népegészségügyi szakember kutatásából. Az egészségromlás miatti munkaidő-kiesés, valamint a magas halálozási arány jelentős gazdasági és társadalmi problémákat okoz, miközben az érintett korosztály jövedelme csökken, a gyógyulás pedig komoly költségekkel jár. A kutatás rámutatott arra is, hogy az egészségügyi rendszer hiányosságai és a megelőző programok hiánya súlyosbítják a helyzetet.
A magyar munkavállalók munkaidejének egyhetede vész el egészségügyi problémák miatt, ami évente átlagosan 37 kieső munkanapot jelent – derült ki Vitrai József népegészségügyi szakember elemzéséből, amelyet az Orvosi Hetilapban közölt, és a Népszava szúrta ki. A kutatás szerint a legnagyobb veszteség az idő előtti halálozásból és a súlyos betegségekkel eltöltött időszakból adódik, különösen a férfiaknál. Vitrai szerint a nemek közötti különbséget részben az okozza, hogy a férfiak kevésbé keresnek orvosi segítséget, még akkor sem, ha panaszaik vannak, míg a nők hajlamosabbak megelőző lépéseket tenni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2021-ben Magyarországon kiemelkedően magas volt a halálozási arány: 100 ezer lakosra vetítve 723-an haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben, 310-en rákos megbetegedésekben, míg 70 főt légzőszervi problémák okozta halál vitt el. Az idő előtti halálozás aránya 2021-ben különösen magas volt: a teljes halálozás 20%-a érintette a nyugdíjkorhatárt el nem érőket, ami részben a COVID-19 hatásainak, de nagyobb részben az egészségügyi rendszer hiányosságainak és az alacsony orvoshoz fordulási hajlandóságnak tudható be.
A kutató szerint a jelenlegi egészségügyi helyzet egyik legfontosabb következménye a munkahelyeken felhalmozódó elvégzetlen munka, amely jelentős többletköltségekkel jár. Egy 2019-es elemzés 3425 milliárd forintra becsülte a betegségek okozta közvetett és közvetlen veszteségeket, azonban hasonló forintosított adatot a jelenlegi vizsgálat nem tartalmazott.
Vitrai József hangsúlyozta, hogy a megelőzés hiánya és az egészségügyi ellátás fejletlensége hosszú távon is súlyos problémákat okoz. Bár az egészségügyi államtitkár által bejelentett népegészségügyi stratégia ígéretesnek tűnhet, a szakértő szerint ennek megvalósításához sem kormányprogram, sem elegendő forrás nem áll rendelkezésre. A helyzet javításához célzott népegészségügyi beavatkozásokra és az ellátórendszer átfogó fejlesztésére lenne szükség.