Pénzcentrum • 2024. november 22. 21:43
A magukat "Leguminati"-nak nevező aktivisták célja, hogy átalakítsák az emberek étrendjét, és újra felfedezzék a hüvelyesek, különösen a bab jelentőségét - jelentette a The Guardian. A legumanti elnevezés játékosan utal az illuminatira, a titkos társaságra, ami megreformálta volna a világot, ezt vonták össze a "legumes", hüvelyes jelentésű szóval, ami a babot, borsót, lencseféléket foglalja magában. A mozgalom nem csak kulináris szempontból fontos hanem környezetvédelmi és egészségügyi szempontból is kulcsfontosságú lehet.
A bab reneszánszát éli, és ez nem is jöhetett volna jobbkor. Sokáig íztelennek, nehezen elkészíthetőnek vagy szegényesnek tartották, de az utóbbi években egyre inkább elismerik, hogy a bab nemcsak finom, hanem fogyasztásának növelése számos globális és egészségügyi probléma megoldásához is hozzájárulhat.
Az élelmiszertermelés jelentős szerepet játszik a klímaváltozásban, a világ üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy negyedét teszi ki. Ennek a kibocsátásnak a háromötöde a hústermelésből származik, ami sokakat arra ösztönöz, hogy a növényi alapú étrend felé forduljanak. Azonban a növénytermesztés sem mentes a környezeti hatásoktól.
A 20. századi "zöld forradalom" ugyan exponenciális növekedést eredményezett a mezőgazdasági termelésben, de ez a nitrogénalapú műtrágyák széles körű használatán alapult. Ezek a műtrágyák a petrolkémiai ipar melléktermékei, és dinitrogén-oxidot bocsátanak ki, amely 300-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Josiah Meldrum, a brit Hodmedod's babtermelő cég társalapítója szerint: "A szintetikus nitrogénműtrágyák hatása a globális éghajlatra óriási, mivel az ember által okozott globális kibocsátás 2,5-4,5%-át teszik ki. Ha tehát el tudnánk térni ezektől az inputoktól, és alacsony ráfordítással tudnánk termeszteni ezeket a szántóföldi növényeket, akkor valóban változtathatnánk a helyzeten, és valóban elkezdhetnénk átalakítani a dolgokat."
A hüvelyesek, köztük a bab, a lencse és a csicseriborsó, figyelemre méltó tulajdonságokkal rendelkeznek az élelmiszertermelés szempontjából. Képesek saját nitrogéntermelésre, ami jelentősen csökkenti a műtrágya szükségletet.
Chelsea Didinger babkutató szerint: "A gyökérgumókban lévő baktériumok és a növények között fennálló szimbiózis miatt képesek a légköri nitrogént felvenni és a növények számára hasznosítható formába átalakítani."
A hüvelyesek vízlábnyoma is alacsony más növényekhez és különösen a húshoz képest. Míg 1 kg marhahús előállításához átlagosan 15 400 liter vízre van szükség, ugyanennyi babhoz csak körülbelül 5000 liter kell.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A bab táplálkozási szempontból is kiemelkedő. Didinger szerint: "Ha növényekből származó fehérjeforrást keresünk, akkor ezek az egyik legjobbak, tele vannak fehérjével. De ez nem áll meg itt. Rostban is szuper gazdagok, alapvetően ők a leggazdagabb természetes élelmi rostforrás, ami létezik." Azonban a babfogyasztás hosszú ideje csökken, különösen a fejlett országokban. Az ENSZ a babfogyasztás csökkenéséről számol be olyan országokban is, amelyek hagyományosan hüvelyesekben gazdag étrenddel rendelkeznek, mint például India és Mexikó.
Steve Sando, a kaliforniai Rancho Gordo babgyártó cég alapítója az elmúlt két évtizedben szinte egyedül tette újra népszerűvé a babot az Egyesült Államokban. "Az ízükért és gyakran a kinézetükért tenyésztették őket, míg a modern babot az ipari mezőgazdaság kényelmi szempontjai miatt tenyésztették" - mondja Sando.
Az Egyesült Királyságban Meldrum hasonló munkát végez, bár a helyi éghajlati viszonyok miatt kísérletezniük kell. "Tudtuk, hogy a hüvelyes növények - a bab, a borsó, a csicseriborsó és a lencse, amelyeket az emberek enni akarnak - mind importáltak, és ezek olyan fajták, amelyek itt nem teremnek jól" - magyarázza.
A "Leguminati" mozgalom támogatói között olyan nagyágyúk is vannak, mint az ENSZ. Paul Newnham, az ENSZ Fenntarthatósági Cél 2. számú, az éhezés felszámolására irányuló érdekérvényesítő központjának ügyvezető igazgatója szerint: "A bab nem csak tápláló, megfizethető és finom, hanem a jó erő, a remény szimbóluma, a változás katalizátora is."