Pénzcentrum • 2024. november 8. 22:10
A tavalyi év után az idei Top30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány újra közzéteszi azoknak a személyeknek a listáját, akik jelenleg a legnagyobb hatással bírnak a szektorra, legyenek azok kórházigazgatók, orvosok, szakértők vagy egészségpolitikusok. A 30 fős lista publikálása mellett a kiadvány idén is megvizsgálja a szektor legégetőbb kérdéseit: hogyan képesek a páciensek megfizetni a magánellátást; hogyan kezeli a magánegészségügy a krónikus munkaerőhiányt. A Top30 kiadvány idei kiemelttémája a lézeres látásjavító műtétek helyzete.
A Top30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány célja, hogy átfogóan mutassa be a nagyközönségnek és a szakmának a magyar magánegészségügyet, rálátást adjon az aktuális trendekre, a változások hátterére és azokra a döntéshozó, nagy befolyású emberekre, akik a folyamatokat irányítják.
Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász, a kiadvány főszerkesztője kiemelte: “A magazin szakmai tartalmaira adott elismerő visszajelzések évről-évre megerősítenek bennünket abban, hogy a top 30-as lista összeállítása mellett, körbe kell járnunk a magánegészségügy legforróbb témáit is. Idén ez a finanszírozás, az egészségügyi munkaerőhiány helyzete, valamint a lézeres látásjavító műtétek.”
A Top30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány gazdasági elemzése bemutatja a top 30 vezető fekvő- és járóbetegellátó intézet listáját is, kitérve a piac koncentrációjára. A bevételek nominális változását mutatja, hogy míg egy évvel ezelőtt 1 milliárd forintos éves bevétel volt szükséges a listába kerüléshez, az idei számban a 30. szereplő már 1,4 milliárdos éves árbevételről számolt be. 2023-ban a magánegészségügyi szolgáltatóknál átlagosan 16%-os árbevétel-növekedést figyelhettünk meg, ami reálértéken inkább stagnálást jelent, mint emelkedést. A Top30-as lista szereplőinek összes bevétele elérte a 170 milliárd forintot. A kiadvány bevételi rangsora idén először tartalmazza az alapítványi egyetemek magánegészségügyi vállalkozásait, melyben mind a három orvosi egyetem magánszolgáltatója be tudott kerülni a Top30 közé. Lengyel Lívia hangsúlyozta:
Az elmúlt üzleti évet a lassú növekedés és a csökkenő nyereség jellemezte. Az infláció, az energiaárak robbanása, valamint a forint árfolyamvesztése már 2022 őszén megviselték a magánegészségügyi szektort, év végére jócskán megtorpant a lendület. 2023 tavaszára pedig már egyértelművé vált, hogy a páciensek egészségre fordítható pénze jelentősen megcsappant, sokan nem vették igénybe a magánszolgáltatásokat, illetve későbbre halasztották. A magánszektor a növekedés helyett a stabilizációra rendezkedett be.”
A 2024-es évet tekintve a Top30 kiadványban megszólaló cégvezetők optimisták, ezt már a kilábalás időszakaként érzékelik. A pozitív várakozásokat azonban kevésbé a páciensek anyagi helyzete, mint az állami egészségügy nehézségei indokolják. De az infláció csökkenése is közrejátszik, hogy folyamatosan növekszik az érdeklődés mind a magánegészségügyi szolgáltatások, mind az egészségbiztosítások iránt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egészségpénztárak - az adóvisszatérés lehetőségének köszönhetően - növekszenek, dinamikusan emelkedik mind a csatlakozók száma, mind költések.
A kutatások szerint, a magyar lakosság 50%-a még mindig zsebből fizeti a magánellátást. A további költések 14%-a az egészségpénztárból, körülbelül 12%-a pedig biztosítási vagy munkáltatói finanszírozásból történik. A nagyobb összegű beavatkozásokat - évről évre növekvő mértékben - hitelből finanszírozzák a betegek. A tavalyi évben ez az arány elérte a 8%-ot.
Az idei Top30 kiadvány kiemelten foglalkozik az egészségügyi munkaerő hiányával, ami a magánszektort is érinti. A biztonságos, minőségi és gazdaságos működéshez stabil csapatra van szükség, ám a magánszektorban is egyre nagyobb nehézséget jelent a megfelelő munkaerő toborzása. Mindeközben általános a magas bérelvárás, azonban az állami szektorban elérhető kiegészítő juttatásokkal, pótlékokkal a magánszféra nem tud versenyezni, a magas bérigények már nehezen kigazdálkodhatóak. A Top30 magazin arra keresi a választ, hogy mi lehet a szektor, illetve a munkaerőpiac megoldása erre az égető problémára.