Pénzcentrum • 2024. október 26. 10:01
„A német közszolgálati televízióban jelentette be Jean-Claude Juncker, hogy eltörlik az EU-ban az óraátállítást” – számolt be a Pénzcentrum 2018. augusztus 31-én. Akkor még aligha sejtettük, hogy több mint 6 évvel később még mindig le kell írjuk: holnap óraátállítás. Pedig az Európai Bizottság volt elnöke annak idején nem a saját szakállára jelentette be a változást – egy 2018. augusztusi uniós konzultáció világosan megmutatta, hogy az emberek zöme a háta közepére sem kívánja a gyűlöletes óraátállítást.
Korunk egyik igazán különös jelensége az óraátállítás – értelme nincs, sőt, sokak szerint kifejezetten káros, senki sem szereti, az eltörlését rég megszavazták, mégsem sikerül végre leszámolni vele. Annak idején energiatakarékossági megfontolásokból került bevezetésre, ám erről már réges-rég kimutatták, hogy ez már a múlt. Korábban az eredeti, ma téliként számon tartott időszámítás mellé javasolták a nyári időszámítás bevezetését azon az alapon, hogy nyaranta a napfényes órák magasabb számát kihasználva energiát lehet megtakarítani, hiszen tovább mellőzhetjük a mesterséges világítást.
Aligha véletlen, hogy az első államok, melyek bevezették a nyári időszámítást, az első világháborúban takarékosságra kényszeredett Németország és Ausztria-Magyarország voltak – a háborúban egymással szövetségben álló, a világkereskedelemtől nagyrészt elzárt országok 1916. április 30-án azért döntöttek e lépés mellett, hogy takarékoskodhassanak a szénnel.
Az azóta eltelt évszázadban sokszor kérdőjelezték meg, hogy valóban lehet-e energiát megtakarítani ezzel a lépéssel. Egy korábbi cikkünkben idézett 2008-as amerikai tanulmány például ezzel éppen ellentétes következtetésre jutott – az Indiana állam energiafelhasználását elemző anyag szerint a nyári időszámítás bevezetése 1%-kal növelte a lakossági villamosenergia-igényt.
Ezzel azonban még nincs vége – egy másik, 2016-os felmérés szerint az extra napfény csökkentette a negatív érzelmeket, ez pedig végső soron több pénzköltésre ösztönözte az embereket, hiszen munka után nagyobb eséllyel ülünk még be valahova megenni/meginni valamit, ha még hétágra süt a nap, és nem még az irodában ülve ér minket az éjszaka. Ez tehát megint nem a takarékoskodás irányába mutató következmény, jóllehet erre már azt sem lehet mondani, hogy negatív hatás lenne, elvégre jót tesz a kiskereskedelemnek, a vendéglátóhelyeknek, illetve maguknak az embereknek is, hiszen mint írtuk, a negatív érzelmek csökkenésével jobban is érezzük magunkat.
Ami biztosan rossz – az ide-oda váltogatás
Tehát a nyári időszámítás az eredeti célok elérésére valószínűleg alkalmatlan, ennek ellenére a bevezetése számos előnnyel jár. Ami viszont érthetetlen, hogy félévente miért döntünk úgy, hogy visszaállítjuk az eredeti, téli időszámítást. Mert ha valamiben általánosságban egyetértenek a szakértők, az az, hogy az óra ide-oda állítgatása senkinek sem tesz jót. Csak hogy néhány példát említsünk, hogy miért nem:
- a nyári átállítás az első napokban alvásmegvonást okozhat, ami akár az öngyilkosságok megemelkedett számában is megmutatkozik,
- ugyanakkor a nyári időszámításra való átállás a mentális egészségünkre pozitívan, míg a télire való visszaállás negatívan hat,
- az órák állítgatása a szív- és érrendszeri betegségekre sincs jó hatással – egy 2014-es tanulmány szerint a szívrohamok és az ischaemiás stroke aránya is számottevően magasabb a nyári időszámításra való átállást követő napokban,
- növekedhet a munkahelyi balesetek száma is,
- nő a járművel okozott balesetek száma,
- csökkenti a produktivitást,
- a tél időszámításra való átállás szezonális affektív zavart válthat ki,
- másoknál éppen fordítva, a nyári időszámításra való átállás válthat ki fordított affektív zavart.
Láthattuk tehát, hogy a különböző tanulmányok sok problémát éppen a téliről a nyárira való átálláskor regisztráltak, ami azzal magyarázható, hogy ilyenkor egy órával kevesebbet alhatunk, ami sokak szervezetét megviseli. Ezen túl viszont számos pozitív hatása van annak, hogy tovább van világos, és valóban nehéz is lenne amellett érvelni, hogy miért jó, ha az embert még a munkahelyén éri az este.
Tehát a legészszerűbb az lenne, ha a nyári időszámításról többé nem váltanánk vissza télire – megannyi tanulmány elemzése, valamint az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy egy állandó időszámítás
- enyhítené a mentális és fizikai egészséggel kapcsolatos problémákat,
- csökkentené a munkahelyi sérülések számát,
- csökkentené a járműbalesetek számát.
Most hogy állunk egyáltalán?
Jean-Claude Juncker cikkünk elején idézett bejelentését követően nem sokkal, még 2018 szeptemberében az Európai Bizottság elfogadta az óraátállítás megszűnéséről szóló javaslatot, mely szerint 2019-ben búcsút inthettünk volna ennek a gyűlöletes gyakorlatnak. Az eredeti elképzelés szerint a tagállamok 2019 elejéig jelezték volna, hogy mely időzónába szeretnének tartozni – ezt azonban nem sikerült teljesíteni, így 2019 márciusában rögtön két évvel, 2021-re tolták el a döntés határidejét.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Azonban az újabb határidő leteltéig sem történt semmi – sajtóértesülések szerint először a covid, majd Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt került le a napirendről az ügy. Utóbbi állítást némiképp árnyalja, hogy éppen a háború által leginkább sújtott Ukrajna az, amely a nyáron az óraátállítás eltörlése mellett döntött – igaz, Volodimir Zelenszkij elnök végül úgy határozott, hogy nem írja alá a parlament által már elfogadott törvényt.
A magyar kormány egyébként elviekben nyitott az óraátállítás eltörlésére, legalábbis Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly október végén úgy nyilatkozott, hogy egységesen lenne értelme eltörölni az óraátállítást, egyedül ezt nehéz meglépni, ellenben
Ha ilyen döntés születne, akkor támogatnánk, hogy csak nyári időszámítás legyen
– mondta akkor a miniszter.
És lenne itt még valami
Bár már a nyári időszámítás örökletessé tétele is hatalmas lépés lenne annak érdekében, hogy ne legyen az októbertől-márciusig tartó időszak egy véget nem érő, sötét rémálom, ám tehetnénk még valamit annak érdekében, hogy a kérdéses időszakban ne süllyedjen a fél ország depresszióba.
Nevezetesen, ha nem a nálunk sokkal nyugatabbra fekvő Franciaországgal és Spanyolországgal lennénk egy időzónában, hanem keleti szomszédainkkal. Jelenleg ugyanis Magyarország is a közép-európai időt (UTC + 1, illetve nyaranta UTC + 2) használja, amely ugyan az ország földrajzi időzónájával összhangban van, ám azzal a méltán kárhoztatott eredménnyel jár, hogy télen már délután 4 órakor vaksötét van. Ellenben egy zónaváltással és a téli időszámítás eltörlésével értékes napsütéses órákat nyerhetnénk még az év legsötétebb napjain is.