Pénzcentrum • 2024. október 23. 13:02
Miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a császármetszések aránya az éves születésszámok tükrében nem haladhatná meg a 15 százalékot, Magyarországon ez az arány évek óta jelentősen magasabb, és még lassan emelkedik is. A császármetszések arányát tekintve az Európán belüli mezőnyben is az első harmadba esik Magyarország.
A WHO szerint a 10-15 százalék alatti császármetszéses szülés arány az ideális - az ez alatti részarány kockázatot jelenhet a gyermekek és édesanyák egészségére, viszont az ennél magasabb szám túlkezelésre utal. Bár a magyar nők átlagéletkora a szülés pillanatában folyamatosan növekszik - 2023-ben 30,54 év, 2014-ben 30,14 év, 2004-ben pedig 28,27 év volt a KSH adatai szerint -, amivel együtt nő az esély a császármetszésre is, azonban a hazánkban egyre emelkedő a császármetszések arányát nem magyarázza önmagában az anyák emelkedő átlagéletkora.
A NEAK által közzétett utolsó adatok szerint nem történt jelentős javulás az elmúlt években a császármetszéses esetek arányában, sőt inkább romlik a helyzet. 2015-ben a szülések 38,46 százaléka történt császármetszés útján, 2023-ban már 40,86 százalék. Vagyis 79 429 szülésből 32 453 császármetszéssel történt a kórházi összesített adatok alapján tavaly. Ennél magasabb arány 2018-tól 2020-ig fordult elő:
Az Eurostat adatai valamivel jobb arányt mutatnak: Magyarországon 36,48 százalékos volt a császármetszések aránya 2022-ben. Az eltérés feltehetően a számítási módszertan különbségeiből adódik. Mindenesetre mindkét arányszám jelentősen magasabb, mint a WHO ajánlása.
Összevetésképpen Európán belül Magyarországon az egyik legmagasabb a császármetszések aránya és rátája, az első 10 ország között vagyunk. Ha az élve születések arányában nézzük, hány császármetszés történt az egyes tagállamokban, látványosan vezet Ciprus és Törökország, ahol a szülések több mint fele történik ilyen úton. A bolgároknál, románoknál, lengyeleknél is 40 százalékot meghaladja ez az arány. Az írek 2013-ban még jóval mögöttünk voltak, azonban feljöttek elénk az egy évtized alatt 9,3 százalékpontos arányrontásukkal. Magyarország a 7. helyen áll ebben a rangsorban:
Azt is érdemes látni, hogy a WHO ajánlását mindössze Izland, Hollandia és Norvégia közelíti meg. Mindhárom ország javított is az arányán 10 év alatt. (Liechtensteinben egyáltalán nem történnek császármetszések, viszont ez a miniállam sajátos helyzetéből fakadhat.) Dánia, Litvánia, Spanyolország, Szlovákia és Olaszország szintén javított a császármetszések arányán, a többi országban azonban romlott a helyzet. Magyarországon 10 év alatt 1,6 százalékponttal.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Óriási különbség lehet kórház és kórház között
A már említett NEAK-adatsor tartalmazza kórházanként is, mekkora a császáros szülések aránya. Ha a 2023-as adatokat vesszük figyelembe, akkor a legrosszabb arányt a budapesti Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet mutatta fel: 100%-ot. 50% felett volt az arány a Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben (56,43%), az Észak-Pesti Centrumkórházban (Honvédkórház, 54,01%), a Semmelweis Egyetem Klinikai Központban (52,8%), a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban (52,33%), a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban (51,61%), és a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban (50,79%).
A legkisebb volt a császármetszések aránya a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórházban (27,85%), a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban (27,73%) és a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban (26,17%). A WHO ajánlást azonban ezek a kórházak sem érték el. Fontos tudni azonban, hogy ezekben a statisztikákban nagy szerepe lehet, hogy bizonyos kórházaknak milyen forgalmas a szülészeti osztálya, milyen területek tartoznak az adott intézményhez.