Pénzcentrum • 2024. október 12. 16:01
Való igaz, hogy alapvetően a szívrohamok ritkábban érintik a fiatal felnőtteket, mint idősebb honfitársaikat, ám a hirtelen szívmegállás az ő körükben is egyre gyakoribbá válik. Az alábbiakban annak jártunk utána, miért gondolják a szakértők, hogy ez történik, és mit tehetünk a szívroham megelőzése érdekében bármely életkorban.
2019-ben az Egyesült Államokban a 18 és 44 év közötti felnőttek mindössze 0,3%-a szenvedett szívrohamot, a Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központ (NCHS) adatai szerint. Ez az arány 2023-ban 0,5%-ra emelkedett. Bár a szívrohamok még mindig ritkák ebben a korcsoportban, ez több mint 66%-os növekedést jelent az elmúlt négy év során.
Az orvosok és tudósok még mindig próbálják kideríteni, mi okozza a szívrohamok növekedését a fiatal felnőttek körében – egy olyan csoportban, amely hagyományosan kevésbé volt veszélyeztetett az akut szív- és érrendszeri problémákra – kiderült, több párhuzamos tényező is szerepet játszhat.
Az elhízási arányok továbbra is növekednek
Az 50 év alatti felnőttek nem az egyetlen korcsoport, akiket érint az úgynevezett elhízási járvány, de a szakértők gyanítják, hogy az ő szív- és érrendszeri egészségük drámaibban érintett, mint az idősebb generációké. Ez egyébként globális trend.
Még ha az elhízás minden korcsoportban növekedett is, a fiatal felnőttek körében sokkal meredekebb a növekedés üteme, mint az idősebb felnőttek körében.
– mondta el Dr. Andrew Moran, a Columbia Egyetem megelőző kardiológusa és epidemiológusa.
Ez részben annak tudható be, hogy „az étkezési szokások már gyermekkorban kialakulnak” – magyarázta Dr. Noel Bairey Merz, a Cedars-Sinai kardiológia professzora. „Még mindig úgy eszem, ahogy gyermekkoromban szoktam. Ez még azelőtt volt, hogy a gyorséttermek és a magas feldolgozottságú ételek elterjedtek volna.” - tette hozzá. A szakember úgy véli, hogy azok a fiatal felnőttek, akik gyermekkorukban ilyen magas kalóriatartalmú, alacsony tápértékű ételeken nőttek fel, valószínűleg továbbra is ezeket fogyasztják a gyermekkorban kialakult szokások miatt.
Az alacsony minőségű étrendek és a mozgásszegény életmód hozzájárultak ahhoz, amit Bairey Merz „diabézisi járványnak” nevez, amely az elhízás és a cukorbetegség arányának egyidejű növekedésére utal. Az elhízás és a cukorbetegség a magas vérnyomás fő kockázati tényezői. Mindhárom kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek és a szívrohamoknak, mivel károsíthatják az ereket és megterhelhetik a szívet.
Az alábbi, korábban Portfolion közölt ábrából kiderül, hogy Magyarország egyébként világszinten a durván elöregedő társadalmak közé tartozik, ami azt jelenti, hogy ha elfogadjuk azt az állítást, hogy a korábban elsajátított, helytelen étkezési szokások globálisan is érzékelhetők, akkor az említett káros trendek a mai napig számos ember életmódját befolyásolják negatívan.
A COVID tovább növelhette a korai szívrohamok számát
Ma már tudjuk, hogy a COVID-19 sok beteg esetében károsíthatta a szívet és az érrendszert, bizonyos esetekben a szívgyulladás egy veszélyesebb formáját, az úgynevezett myocarditist okozva - ez egyébként a tüdőt is megtámadja. Ezek a fertőzések amikor előfordulnak, gyakran olyan fiatal felnőtteknél történnek, akiknél fennállnak a szívroham kockázati tényezői, beleértve az elhízást is. „A vírus szívizomra gyakorolt hatása akut szív- és érrendszeri eseményeket eredményezett a COVID kapcsán” – magyarázta a szakértő.
A COVID-járvány első két évében 30%-kal több szívrohamhoz köthető haláleset történt a 25 és 44 év közötti emberek körében, mint amit vártak volna, egy tanulmány szerint. Egy másik tanulmány becslései szerint az Egyesült Államokban minden 100 emberből 4 valamilyen szívvel kapcsolatos tünetet észlel a COVID-fertőzés utáni egy évben. A szakértők szerint nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy a COVID-19 világjárvány idején történt, és a vírus többféleképpen hat a szívre, amit még mindig próbálunk megérteni, ezért meg kell vizsgálnunk a nem hagyományos tényezőket is.
Egy 2024-es tanulmány megállapította, hogy minden korosztályban folyamatosan nőtt a szívelégtelenségben elhunytak száma – 2012-ben 100 000 főre vetítve 82 haláleset történt, míg 2021-ben már 100 000 főre vetítve 106 haláleset. Ez a növekedés volt a legjelentősebb a 45 év alatti felnőttek körében, akiknél a szívproblémák miatt bekövetkezett halálesetek száma 905 százalékkal nőtt a kilencéves vizsgálati időszak alatt. Jól látható tehát, hogy a COVID feltétlenül súlyosbította a fiatalok kitettségét ennek a halálesetnek.
A fiatalabb férfiak „elvesznek az egészségügyi rendszerből”
A férfiak minden korosztályban hajlamosabbak szívrohamra, mint a nők. De a fiatal férfiak – akik közül egyre több túlsúlyos, cukorbeteg vagy mindkettő – könnyebben kicsúszhatnak az egészségügyi rendszer látóköréből.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A fiatal nők egy része kapcsolatba kerül az egészségügyi rendszerrel, mert évente nőgyógyászt kell látogatniuk. De a fiatal felnőtt férfiak alapvetően elvesznek az egészségügyi rendszerből... nem tudják, hogy magas a vérnyomásuk vagy cukorbetegséggel küzdenek, amíg kórházba nem kerülnek.
– magyarázta tovább Andrew Moran a külföldi lapnak.
Dohányzás, cukorbetegség, menstruáció és stressz
A szívrohamok számának növekedése a legmeredekebb a fiatal nők körében, bizonyos kutatások szerint. „A cukorbetegség erősebb kockázati tényező szív- és érrendszeri problémák esetén a nők számára, mint a férfiak számára – igaz, jelenleg is folynak a kutatások annak érdekében, hogy ennek pontos okát megállapítsák.
A stressz, a menstruáció és a hormonok kapcsolata egyedi szívroham-kockázatot jelenthet a nők számára. A kutatások egyre világosabban mutatják, hogy a fiatal nők több stresszel, szorongással és nyomással szembesülnek, és sok esetben ez a közösségi médiával kapcsolatos. A magas stressz-szint felboríthatja a menstruációs ciklusokat; konkrétan elmaradt menstruációkat eredményezhet. Ennek következtében az ösztrogénszint nagyon alacsony lesz, és ez hozzájárul a szívbetegséghez, később pedig szívrohamokhoz
– magyarázta a szakember.
Magyarországon sem túl rózsás a helyzet
Az alábbi KSH-statisztikából szépen kirajzolódnak az adatok: Magyarországon magasan a keringési, azaz a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, ráadásul a fentieknek megfelelően a nők vannak jobban kitéve ennek a betegségnek:
Az alábbi, friss Eurostat statisztika pedig azt bizonyítja, hogy Magyarország az olyan kiváltó okok terén sem éppen remekel, mint például a kóros elhízás. Mint látható, Magyarország az Európai Unió túlsúlyosságtól egyik legjboban sújtott országa:
Mit tehetünk a kockázat csökkentése érdekében
Bár sokaknak triviálisnak hathatnak ezek a megoldások, pontokba szedve talán könnyebb olyan életmódra váltani, amely segíthet a megelőzésben:
- Táplálkozzunk jobban: fogyasszunk friss ételeket, beleértve a gyümölcsöket és zöldségeket, és minimalizáljuk a csomagolt ételek fogyasztását.
- Mozogjunk többet: heti két és fél óra mérsékelt fizikai aktivitás, vagy napi 7 000 lépés már hatásos lehet
- Hagyjunk fel a dohányzással: ne dohányozzunk semmilyen formában, az e-cigaretta használata, a "vaping" ugyanolyan káros lehet
- Aludjunk jól: sok fiatal felnőtt nem is tudja, mennyire fontos az „alvás minősége és mennyisége” a szív egészsége szempontjából. Az Amerikai Szívegészségügyi Egyesület (AHA) ajánlása szerint a felnőtteknek napi hét-tíz órát kellene aludniuk.
- Fogyasszunk kevesebb alkoholt: egykor azt hitték, hogy egy pohár vörösbor jót tesz a szívnek. A legújabb kutatások azonban cáfolgatják ezt a mítoszt (és másokat) az alkoholfogyasztásról. Valójában bármilyen mennyiségű alkohol fogyasztása nagyobb kockázatot jelent a szívbetegségekre.
- Kezeljük a testsúlyt: beszéljünk orvosunkkal arról, hogy mi lenne az egészséges testsúly számunkra, és tartsuk meg azt táplálkozással és napi tevékenységgel.
- Ellenőriztessük a koleszterinszintünket, vércukorszintünket és vérnyomásunkat: tudjuk meg, milyen a vérnyomásunk, és ellenőrizzük a koleszterin- és vércukorszintünket is. Nem árt többet megtudni családi kórtörténetünkről sem, és kideríteni, milyen lépéseket tehetünk a magas értékek csökkentése érdekében