Pénzcentrum • 2024. október 3. 14:14
Figyelünk az egészségünkre a mindennapokban? Fontosnak tartjuk a szűrővizsgálatokat? Ha igen, támogatnánk akár a kötelező szűrővizsgálatok bevezetését is? Hogyan vélekednek erről az egészségtudatosság éllovasai, az egészségpénztári tagok? Erre ad választ egy friss kutatás.
A Prémium Egészségpénztár legfrissebb kutatásának - melyet stratégiai partnerével, az NN Biztosítóval együtt állított össze - célja a tagok egészségmegőrzéssel kapcsolatos attitűdjeinek, preferenciáinak megismerése volt. A felmérésből az átlag magyar egészségpénztári tag egészségtudatosságáról is sok minden kiderült. A kérdőívet kitöltők több mint 80 százaléka nem dohányzik, kétharmaduk nem iszik alkoholt, minden második válaszadó figyel a minőségi alvásra, több mint 40 százalékuk sportol, emellett többségük rendszeresen méri a vérnyomását, jár laborvizsgálatokra és igyekszik részt venni az ajánlott szűrővizsgálatokon is.
A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a pénztártagok jóval többet törődnek az egészségükkel, mint egy átlagos magyar állampolgár. Hiszen Magyarország a dohányzás, elhízás, alkoholfogyasztás területén is benne van az első 25-ben a világon, míg a szűréseken (emlő, nőgyógyászati, vastagbél) való megjelenési arány szempontjából pedig rendre az európai rangsor utolsó harmadában találjuk.
Tovább élünk, mint gondolnánk
A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye a várható élettartammal kapcsolatosan született, melyet a férfiak és a nők is jelentősen alulbecsültek. A 45 évnél fiatalabbak 60 százaléka úgy gondolja, hogy a magyarok átlagosan csak 70 évig élnek, ami több, mint hét évvel kevesebb, mint a valós adat. Ha azt hinnénk, hogy ez jó eredmény számít, tévedünk, hiszen ezzel a várható élettartammal mindössze a 89. helyen áll Magyarország. Sok olyan ország is megelőz bennünket, melyekre nem is gondolnánk, például Kolumbia, Albánia vagy Törökország. Logikus a következtetés, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a megelőzésre.
Legyenek kötelező szűrővizsgálatok?
A férfiak és a nők közel csaknem fele egyetért a kötelező szűrővizsgálatok bevezetésével, további egyharmada viszont csak akkor támogatná, ha a plusz szűrések másokra veszélyes betegségek megelőzését szolgálnák.
Teljes elutasításról csak a férfiak 10 és a nők 14%-a nyilatkozott.
A kutatásban szereplők több, mint kétharmada azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a szűrővizsgálatokon résztvevők előnyöket élvezzenek azokkal szemben, akik nem veszik őket igénybe. Bár a pozitív motivációt az emberek kifejezetten fontosnak tartják (a férfiak háromnegyede, a nők kétharmada), érdekes, hogy a pénzügyi előnyöket (például a járulékcsökkentés vagy az adókedvezmények) a válaszadók elképzelhetőbbnek tartják, mint az ellátásból származókat (sorban előrekerülés, kiemelt szolgáltatások).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egyén felelőssége a legnagyobb
Az emberek a világ különböző országaiban eltérően gondolkodnak az egészségük iránti felelősségről. Míg az USA-ban az egyéni és munkáltatói felelősség a hangsúlyosabb, az európai országokban az állam nagyobb szerepet vállal az egészségügyi ellátás biztosításában. A távol-keleti országokban pedig a családok vállalnak többet. A kutatás egyik központi kérdése is erre vonatkozott: kinek a feladata az egészségmegőrzés?
A Pénztártagok válaszai szerint a felelősség így oszlik meg: egyén (53%), állam (35%), munkáltató (8%), család (6%). Talán nem meglepő, hogy a nők, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egyénnek, mint a férfiak. Ez a különbség részben abból adódhat, hogy a nők kifejezett hangsúlyt fektetnek a maguk és családjuk egészségtudatosságára, életmódjára. A férfiak szerint állami gondoskodás részesedése markánsabb (38%), a nőknél ez csak 32%.
Bár a kérdőívet kitöltő több, mint 13 ezer pénztártag közül minden második embert számára fontos szempont a munkahelyválasztás során, hogy a munkáltató kínál-e egészségügyi jellegű juttatásokat (egészségpénztári hozzájárulás, egészségbiztosítás, életbiztosítás), mégis, a kapott válaszok szerint a munkáltató felelősségét kisebbnek értékelik.