Szánthó Péter • 2024. szeptember 25. 10:03
Az ENSZ legvalószínűbb becslései szerint rohamosan csökkenni fog Magyarország népessége a következő évtizedekben. Az évszázad végére a lehetséges modellek mediánértéke szerint kb. 7,5 millióan lehetünk majd. A születések csökkenő száma mellett a magyar társadalom is rohamosan öregedni fog, 2040-re kb. a népesség negyede lesz 65 év feletti, 2100-ra pedig minden harmadik magyar 65 évnél öregebb lesz. Ez komoly problémát vet fel a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatósága tekintetében. Mint kiderült, a világ legnépesebb országainak toplistája is jelentősen át fog alakulni az elkövetkező évtizedekben.
2030-ra nagyjából 9,5 millióra fog csökkenni Magyarország népessége, 9 millió alá pedig valamikor 2040 és 2043 között kerülhetünk az ENSZ legfrissebb modelljei szerint – legalábbis, ha a becslések mediánértékét vesszük alapul (az ábrán a folyamatos piros vonal).
2060-ra csökkenhet 8,5 millió alá Magyarország lakóinak száma, a 8 milliós határ pedig 2070-2073 között valószínű a becslések mediánértéke szerint, 2100-ra pedig a legvalószínűbb forgatókönyv szerint alig több mint 7,5 millióan leszünk. Persze, ha addig semmi váratlan nem történik.
Nem meglepő, hogy ezzel párhuzamosan a népességfogyás is végig jelen lesz, a 2030-as években évente 40-50 ezerrel lehetünk majd kevesebben, 2100-ra a természetes fogyás20 ezer alá mehet, de a kilátások így sem jól. Csak az ENSZ legoptimistább modelljei (a piros, pontozott vonal felül) számolnak Magyarország népességnövekedésével, azok is csak a 2070-es évektől.
Ekkor már a magyarok harmada 65 év feletti lehet
Ráadásul nem elég a népességfogyás, a csökkenő születések miatt a társadalom is egyre öregedni fog: a világszervezet modelljeinek legvalószínűbb kimenetele szerint mialatt manapság kicsit több mint 2 millió 65 év feletti él az országban, a számuk nagyjából 2047 és 2060 között tetőzhet 2,4 millió fő környékén – ne feledjük az előző ábrát, ekkor már bőven 9 millió alatt lehet a népesség! Aztán pedig 2100-ig nem is fog nagyvalószínűséggel 2,2 millió alá menni a 65 pluszosok száma, miközben az össznépesség szép lassan lecsökken a már említett, 7,5 millió főre.
Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 2040-re a magyar népesség kb. negyede lehet 65 év feletti, 2100-ra pedig kisebb-nagyobb hullámokban, de ez elérheti a 30 százalékot is. A pesszimistább forgatókönyvek szerint utóbbi már 2045 után bekövetkezhet, a csúcs pedig 40 százalékos arány felett is lehet.
A szervezet legvalószínűbb modellje szerint a magyar férfiak kb. 2057-2058-ra érhetik el azt a várható élettartamot, amivel ma bírnak a magyar nők (kb.80 év). 2100-ra a nők várható élettartama már 90 év lehet, ekkorra érhetik el a férfiak a 85 évet.
Hamarosan új nyugdíjrendszer kell Magyarországon
Azt már a kormányzat is látja, hogy a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer belátható időn belül olyan súlyos finanszírozási gondokkal nézhet szembe, amely fenntarthatatlanná teszi. Tavaly év végén számoltunk be róla, hogy 2025-ben komoly reformokat vezethetnek be.
A javaslatok között szerepel "a lengyel módszer", az állami támogatások valorizációja, az szja-visszatérítés sávossá alakítása, felturbózott nyugdíjkötvény és lakossági állampapírok, az értékesítési csatornák szélesítése és életjáradék-szerű kifizetése is. De a végleges döntésről egyelőre nem sokat tudni.
Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjszakértője akkoriban arról beszélt, erősebben és hatékonyabban kell feltőkésíteni a magyar nyugdíjrendszert. Hiszen Európa sereghajtói közé tartozunk a nyugdíjcélra felhalmozott megtakarítások mennyiségét illetően: az EU-átlag GDP-arányosan 38%-ra tehető, míg hazánkban ugyanez alig 5%. Ennek fő oka, hogy gyakorlatilag hiányzik a nyugdíjrendszerünkből a második pillér, mindössze az első pillér (folyó finanszírozású állami nyugdíj) és a harmadik pillér (önkéntes megtakarítások) léteznek.
Hirtelen összeomlás nem fenyeget, de lassú korhadás annál inkább. Azt látjuk a demográfiai folyamatokon, hogy vészesen öregedik a magyar társadalom, azaz egyre kevesebb aktív korú polgár jut egyre több idősre. Ilyen körülmények között előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek bizonyos egyensúlyjavító kormányzati intézkedések. A fenntarthatóság mellett természetesen más szempontokat is figyelembe kell venni, mert a nyugdíjrendszer jelenlegi működése komoly társadalmi egyenlőtlenségeket és más problémákat is eredményez
- tette hozzá.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egy korábbi felmérés szerint a magyar középkorúak (30-59 évesek) harmada már úgy számolt: csak 70 évesen tud majd nyugdíjba menni, 5 éve csak 24 százalék mondta ezt. A válaszadók 27 százaléka számít arra, hogy a nyugdíjas kor elérése után is dolgozni fog, a megkérdezettek majdnem kétharmada - 62 százaléka - azzal számol, hogy a törvényileg megszabott időpontban vonulna majd hivatalosan nyugdíjba, 11 százalékos azoknak az aránya, akik úgy látják, a hivatalos korhatár elérése előtt nyugdíjba tudnak menni.
Átrendeződik a legnépesebb országok rangsora
A legnépesebb népesed országok és a gyors népességnövekedés ma leginkább Ázsiához kapcsolódik. Azonban, ahogy az ENSZ adatai mutatják, a századfordulóra ez az egyensúly kevésbé lesz egyértelmű - derült ki a Statista a témában készített összesítéséből.
2020-ban a világ tíz legnépesebb országa közül öt Ázsiában volt – Kína, India, Indonézia, Pakisztán és Banglades –, míg kettő Latin-Amerikában (Brazília, Mexikó), egy Afrikában (Nigéria) és egy Észak-Amerikában (USA) volt, Európából pedig Oroszország fért be a top 10-be.
A becslések szerint 2100-ra azonban négy afrikai ország kerül majd a világ tíz legnépesebb állama közé:
- Nigéria,
- Etiópia,
- Tanzánia
- és a Kongói Demokratikus Köztársaság.
Míg néhány ázsiai ország továbbra is növekedni fog (India és Pakisztán), ez alacsonyabb ütemben történik majd, így pedig az afrikai országok, amelyek gyorsabban növekednek, megelőzik őket népességben. Kína és Banglades népessége zsugorodni fog 2100-ig, főként az életszínvonal és az oktatás javulása miatt, amelyek már napjainkban is megkezdték a születési arányok csökkentését.
Érdekes, hogy 1950-ben még négy európai ország szerepelt a világ legnagyobb népességű államai között. Ez a szám 2020-ra egyre csökkent, 2100-ra már egy sem lesz közöttük.
Ekkor élhet a 10 milliárdnál is több ember a Földön
Bár világszerte már most is csökken a született gyermekek száma, de jelenleg 2,3 gyerek jut egy nőre, ezért a világ népessége még növekszik. Az ENSZ népességkutatói szerint viszont ha a globális termékenységi ráta a jelenlegi ütemben csökken tovább, akkor 2100-ra 1,9 gyermek jut majd egy nőre a világon, ebben az esetben a Föld népessége már csökkenni fog.
A vonatkozó modellek szerint az a legvalószínűbb, hogy a világ népessége 2060 és 2070 között érheti majd el a 10 milliárdos lélekszámot, majd pedig párszáz millióval efelett tetőzhet. Végül a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a Föld népessége 2085 körül fordulhat át csökkenőbe.
Címlapkép: Lakatos Péter, MTI/MTVA