Pénzcentrum • 2024. szeptember 5. 17:02
A digitális eszközök ma már nem csupán az életünket segítő technológiai kütyük, hanem gyakorlatilag a kezünkhöz nőtt tárgyak. Az okostelefonok, laptopok és egyéb számítástechnikai eszközök folyamatos használata miatt egyre több embernél alakulnak ki olyan mozgásszervi problémák, amelyek korábban ritkábban fordultak elő. Az egyik leggyakoribb ilyen jelenség a kéztőalagút-szindróma, közismertebb nevén "kattintás-betegség", amely jelentős hatással lehet az életminőségre. De mi is ez a szindróma, hogyan alakul ki, és mit tehetünk a megelőzése érdekében? Dr. Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus-fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs főorvosa összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.
A kéztőalagút-szindróma (vagy másnéven karpális/carpalis alagút-szindróma) a kéz és az alkar közötti szűk csatornában, az úgynevezett karpális alagútban futó idegek nyomódása miatt kialakuló állapot. Az alagútban futó medianus ideg kulcsszerepet játszik a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj és részben a gyűrűsujj mozgatásában és érzékelésében. Ha az ideg nyomás alá kerül, olyan kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, mint a zsibbadás, bizsergés, fájdalom és az ujjak szorítóerejének csökkenése.
A digitális világ térnyerésével párhuzamosan a kéztőalagút-szindróma terjedése jelentősen felgyorsult az utóbbi években, kiváltképp az irodai munkát végzők és azok körében, akik szabadidejükben is sokat használnak számítógépet vagy mobiltelefont. Mint sok más egyéb betegségnél, a nők itt is nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a férfiak, részben a keskenyebb karpális alagútjuk miatt. Ezért is fontos, hogy
a nők különösen figyeljenek a tünetekre, és ha szükséges, időben kérjenek segítséget.
Érdekes, hogy az autóvezetés is összefüggésbe hozható a betegséggel. Hosszabb vezetés – különösen, ha a kormányt erősen szorítjuk –, szintén előidézheti az alagút-szindróma tüneteit. Ezért javasolt a hosszú utak alatt gyakran megállni és pihentetni a kezet. Ám nemcsak a digitális kütyük használata és az autóvezetés jelent kockázatot, hanem bizonyos sportok is, mint például a tenisz vagy a kerékpározás. Ezek a tevékenységek is megterhelhetik a karpális alagutat, így a sportolóknak is figyelniük kell a megfelelő kéztartásra és a rendszeres pihenésre.
Hogyan alakul ki a betegség?
A kéztőalagút-szindróma kialakulásának több oka is lehet. Az egyik leggyakoribb ok a túlzott igénybevétel, például folyamatos gépelés vagy egérhasználat következtében. Az ismétlődő mozdulatok és a kéz helytelen tartása is növelhetik a karpális alagút terhelését. Az elhízás, a terhesség, a cukorbetegség, valamint bizonyos hormonális változások is hozzájárulhatnak a szindróma kialakulásához.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mik a tünetei?
A "kattintás-betegség" leggyakoribb tünete a kéz és az ujjak zsibbadása és bizsergése, különösen éjszaka vagy reggel, amikor a csukló behajlított helyzetben van. Ezért azoknak, akik éjszakai panaszokkal küzdenek, érdemes lehet egy csuklósínt viselniük alvás közben, hogy megelőzzék a tünetek romlását. A fájdalom az alkaron és a csuklón keresztül is sugározhat.
Gyakori tünet még az ujjak ügyetlensége, a tárgyak megfogásának nehézsége, ami akár a kéz szorítóerejének jelentős csökkenéséhez is vezethet. Az állapot előrehaladtával a tünetek tartósabbá válhatnak, és a kéz működésének károsodása is bekövetkezhet.