Pénzcentrum • 2024. augusztus 14. 17:44
A demenciakutatás területén az elmúlt években jelentős előrelépések történtek. Ma már létezik olyan vérvizsgálat, amely az esetek 90%-ában pontosan diagnosztizálja az Alzheimer-kórt. Emellett egyre többet tudunk azokról a tényezőkről - köztük számos életmódbeli szokásról -, amelyek növelik a betegség kockázatát. A The Lancet nevű orvosi folyóiratban nemrég megjelent tanulmány két új, módosítható kockázati tényezőt azonosított - közölte a HuffPost.
A The Lancet Bizottsághoz tartozó kutatók által közzétett új demenciáról szóló jelentés szerint a 40 év utáni magas koleszterinszint és a kezeletlen látásvesztés is növeli a demencia kialakulásának esélyét. Ezzel 14-re bővült azon módosítható kockázati tényezők listája, amelyekről ismert, hogy hozzájárulnak a betegség kialakulásához.
A korábban azonosított 12 tényező között szerepel többek között a fizikai inaktivitás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a légszennyezés, a fejsérülés, a ritkább társadalmi kapcsolatok és az alacsonyabb iskolázottság. A jelentés szerint ez a 14 tényező a demenciás esetek 49%-áért felelős világszerte.
Dr. Arman Fesharaki-Zadeh, a Yale Medicine viselkedési neurológusa és neuropszichiátere szerint "ennek sok mechanisztikus értelme van". Hozzátette: "A szerencsétlenek és a betegek nem tudták, hogy az emberi egészséget nem lehet megmenteni: "Sok ilyen tényező nagyon összefügg egymással."
A szakember rámutatott, hogy a látásvesztés gyakoribb azoknál, akiknek metabolikus kockázati tényezőik vannak, például magas vérnyomás vagy rosszul szabályozott cukorbetegség. Emellett a látás az elsődleges érzékszervünk, és ha nem látunk tisztán, kevésbé valószínű, hogy időt töltünk olyan agyműködést elősegítő tevékenységekkel, mint a rejtvényfejtés vagy az olvasás.
A magas LDL-koleszterin (az úgynevezett rossz koleszterin) a szív és az agy vérereinek megkeményedéséhez vezethet. Ez megnehezítheti az oxigén bejutását az agyba, ami idővel az idegsejtek károsodásához vezethet.
A demencia pedig lényegében az idegsejtek pusztulásának végterméke, tehát egy neurodegeneratív folyamat
- magyarázta Fesharaki-Zadeh.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 18 990 380 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 139 249 forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál szintén 6,54% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál 6,89%, az OTP Banknál pedig 7,84%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A szakember hangsúlyozta az alapellátó orvosok és a szakrendelések közötti együttműködés fontosságát. Egy jó háziorvos, aki érti az egészségi állapotunkat és hajlandó megosztani a vonatkozó információkat a szakorvosokkal, segíthet abban, hogy időben felismerjük és kezeljük a kockázati tényezőket.
Fesharaki-Zadeh szerint az életmódbeli változtatásokra a lehető legkorábban, de legalább középkorban kell összpontosítani, nem pedig akkor, amikor már a demencia kezd megjelenni. "A demenciák akár 40%-a potenciálisan megelőzhető" - tette hozzá, bár megjegyezte, hogy a betegség genetikai eredetű is lehet.
A szakember szerint soha nem késő változtatni és korrigálni, akár fiatal, látszólag egészséges emberről van szó, akár idősebb korúról, vagy olyanról, akinél már diagnosztizálták a demenciát.
Az agyunk rendkívül képlékeny. Tehát ha bármikor úgy döntünk, hogy egészséges életmódbeli változtatásokat hajtunk végre, az agyunk reagálni fog rá, és egészségesebb lesz tőle
- zárta gondolatait a neurológus.