Pénzcentrum • 2024. augusztus 14. 17:44
A demenciakutatás területén az elmúlt években jelentős előrelépések történtek. Ma már létezik olyan vérvizsgálat, amely az esetek 90%-ában pontosan diagnosztizálja az Alzheimer-kórt. Emellett egyre többet tudunk azokról a tényezőkről - köztük számos életmódbeli szokásról -, amelyek növelik a betegség kockázatát. A The Lancet nevű orvosi folyóiratban nemrég megjelent tanulmány két új, módosítható kockázati tényezőt azonosított - közölte a HuffPost.
A The Lancet Bizottsághoz tartozó kutatók által közzétett új demenciáról szóló jelentés szerint a 40 év utáni magas koleszterinszint és a kezeletlen látásvesztés is növeli a demencia kialakulásának esélyét. Ezzel 14-re bővült azon módosítható kockázati tényezők listája, amelyekről ismert, hogy hozzájárulnak a betegség kialakulásához.
A korábban azonosított 12 tényező között szerepel többek között a fizikai inaktivitás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a légszennyezés, a fejsérülés, a ritkább társadalmi kapcsolatok és az alacsonyabb iskolázottság. A jelentés szerint ez a 14 tényező a demenciás esetek 49%-áért felelős világszerte.
Dr. Arman Fesharaki-Zadeh, a Yale Medicine viselkedési neurológusa és neuropszichiátere szerint "ennek sok mechanisztikus értelme van". Hozzátette: "A szerencsétlenek és a betegek nem tudták, hogy az emberi egészséget nem lehet megmenteni: "Sok ilyen tényező nagyon összefügg egymással."
A szakember rámutatott, hogy a látásvesztés gyakoribb azoknál, akiknek metabolikus kockázati tényezőik vannak, például magas vérnyomás vagy rosszul szabályozott cukorbetegség. Emellett a látás az elsődleges érzékszervünk, és ha nem látunk tisztán, kevésbé valószínű, hogy időt töltünk olyan agyműködést elősegítő tevékenységekkel, mint a rejtvényfejtés vagy az olvasás.
A magas LDL-koleszterin (az úgynevezett rossz koleszterin) a szív és az agy vérereinek megkeményedéséhez vezethet. Ez megnehezítheti az oxigén bejutását az agyba, ami idővel az idegsejtek károsodásához vezethet.
A demencia pedig lényegében az idegsejtek pusztulásának végterméke, tehát egy neurodegeneratív folyamat
- magyarázta Fesharaki-Zadeh.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szakember hangsúlyozta az alapellátó orvosok és a szakrendelések közötti együttműködés fontosságát. Egy jó háziorvos, aki érti az egészségi állapotunkat és hajlandó megosztani a vonatkozó információkat a szakorvosokkal, segíthet abban, hogy időben felismerjük és kezeljük a kockázati tényezőket.
Fesharaki-Zadeh szerint az életmódbeli változtatásokra a lehető legkorábban, de legalább középkorban kell összpontosítani, nem pedig akkor, amikor már a demencia kezd megjelenni. "A demenciák akár 40%-a potenciálisan megelőzhető" - tette hozzá, bár megjegyezte, hogy a betegség genetikai eredetű is lehet.
A szakember szerint soha nem késő változtatni és korrigálni, akár fiatal, látszólag egészséges emberről van szó, akár idősebb korúról, vagy olyanról, akinél már diagnosztizálták a demenciát.
Az agyunk rendkívül képlékeny. Tehát ha bármikor úgy döntünk, hogy egészséges életmódbeli változtatásokat hajtunk végre, az agyunk reagálni fog rá, és egészségesebb lesz tőle
- zárta gondolatait a neurológus.