Pénzcentrum • 2024. augusztus 12. 17:33
25 éve szavazta meg az ENSZ közgyűlése, hogy augusztus 12. legyen a Fiatalok Világnapja, ezzel is felhívva a figyelmet a fiatalokat érintő generációs problémákra, a megértés és megoldás fontosságára. Ehhez kapcsolódóan az NN idei Longevity kutatása is külön figyelmet fordított a témára: a 18-34 éves fiatal felnőttek körében jóval magasabb a szorongók, depressziósok és magányosok aránya, mint az idősebb korosztályokban. Ezzel pedig szorosan összefügg, hogy mindössze alig több mint egyharmaduk rendelkezik legalább három hónapra elegendő megtakarítással. Átlagosan 97 évig szeretnének élni a megkérdezettek, de a fiatal felnőttek csak 36 százaléka gondolja azt, hogy lesz elég pénze idősként a megélhetésre.
Az NN Longevity kutatássorozata azt vizsgálja, hogyan viszonyulnak az emberek a várható élettartam növekedéséhez, hogyan készülnek egészségileg és pénzügyileg a plusz évekre, milyen várakozásaik és terveik vannak. Vajon, ha fiatalon megtudjuk, hogy 100 évig is élhetünk, az felszabadít vagy inkább plusz lelki terhet tesz ránk? A válasz nem egyszerű: a 18-34 éves korosztály egyes kérdésekben optimistának mutatkozik, de a képet árnyalja, hogy körükben magasabb a szorongók és lehangoltak aránya, mint a többi korcsoportban és a stresszt is gyakrabban élik meg, mint az idősebbek. Mindez pedig befolyásolhatja a fizikai egészségüket is.
Remény és bizakodás
A magyar fiatal felnőttek úgy gondolják, ahogyan telik az idő, egyre boldogabbak lesznek majd. Ezzel a vélekedéssel a 18-34 év közötti korosztály egyedül van: ők azok a felnőttek közül, akik arra számítanak, hogy 10 év múlva jóval boldogabbak lesznek, mint a jelenben. Az idősebb korosztályokra ez az optimizmus egyre csökkenő mértékben jellemző. Az önmagában nem meglepő, hogy fiatalokként jelenleg a 18-34 év közöttiek érzik magukat a legboldogabbnak (10 pontos skálán 5,8-as átlaggal, míg a teljes népességre vonatkoztatott átlag 5,4 pont). Ugyanakkor ők várják a legnagyobb javulást is a jövővel való elégedettség skálán az évek múlásával (most: 5,8 pont, a jövőben: 6,7 pont), míg más korcsoportokban ez a különbség jóval kisebb, a 65-79 éves korosztály pedig már kifejezetten arra számít, hogy boldogtalanabb lesz.
Magány, szorongás, depresszió, stressz
A kutatás ugyanakkor rávilágított arra az érzelmi, mentális hullámvasútra, amely a 18-34 éves korosztályra jellemző, és amely megkülönbözteti ezt a korcsoportot az idősebb generációktól. A jövőbeli kilátásokat az átlagnál optimistábban ítélik meg ugyan, de ami a jelenüket illeti, minden ötödik, 18-34 év közötti fiatal felnőtt válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy érezte-e magát magányosnak az elmúlt egy hónapban. Márpedig a magány, ha krónikussá válik, negatívan hathat az egészségre: megnő a kockázata a mentális egészségügyi problémáknak, a szív- és érrendszeri betegségeknek és az immunrendszert is gyengíti. Érdekes, hogy a magány egyre ritkábban jelentkezik az idősebbeknél: a 35-49 éves válaszadóknál 13 százalék, az 50-64 évesek közül 11 százalék, és a nyugdíjas korosztályba tartozó válaszadók mindössze 6 százaléka érezte magát magányosnak a kutatást megelőző egy hónapban.
A korosztály lelki sérülékenységét mutatja az is, hogy a fiatal felnőttek minden korcsoportnál gyakrabban szorongnak vagy érzik magukat depressziósnak: a 18-34 év közötti megkérdezettek 21 százaléka állította azt, hogy állandóan vagy nagyon gyakorta érzett szorongást a kutatást megelőző három hónapban, míg ugyanez az arány például a 65 év felettieknél mindössze 5 százalék.
A pénzügyi bizonytalanság a stressz egyik forrása
Úgy tűnik, a stressz átitatja a mindennapjainkat, és ez lehet az egyik okozója a szorongásnak. A kutatásban résztvevők 23 százaléka számolt be gyakori magas stresszről, és ezen belül a fiatal felnőttek körében kiugróan magas volt a stresszre panaszkodók aránya (31 százalék szemben a 65-79 évesek körében mért 13 százalékkal).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
„A stressz egyik forrása egyértelműen a pénzügyi bizonytalanság, ezt már több Longevity kutatásunk is kimutatta, és az idei adatok is megerősítik – hangsúlyozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója, aki kiemelte: a fiatal felnőtt válaszadók mindössze 38 százaléka rendelkezik annyi megtakarítással, amennyivel legalább három hónapig tudná fedezni a kiadásait, ha egyik pillanatról a másikra minden bevételi forrása elapadna. Ők pénzügyileg ellenállóbbak, mint a 35-49 éves korosztály, ahol alig 30 százalék bírná tovább anyagilag három hónapnál.” Ennek egyik lehetséges oka, hogy a 35-49 éves korosztálynak jóval magasabbak az állandó kiadásai a családfenntartás, jelzáloghitelek és egyéb, a korosztályra jellemző költségek miatt. „Az 50 év fölöttiek körében a megtakarítási helyzet már jelentősen javul: 42 százalék rendelkezik legalább három hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal” – emelte ki Holló Bence.
A megkérdezettek átlagosan 97 éves korukig szeretnének élni – amire egyre jobb esélyük van, köszönhetően az orvostudomány és a technológia fejlődésének. Ugyanakkor ami a magasabb várható élettartammal kapcsolatos hosszú távú pénzügyi kilátásokat illeti, a megkérdezett fiatal felnőttek meglehetősen pesszimisták: mindössze 36 százalékuk gondolja azt, hogy valószínűleg lesz elég pénze, ha eléri a 100 éves életkort. A legidősebbek a legbizakodóbbak: majdnem minden második 65 év feletti bízik abban, hogy anyagi biztonságban éri meg a századik életévet.