Veszélyes tévhit terjed a rossz tartású gyerekekről: ezt kell kiszúrni, hogy elkerüljük a műtétet

Pénzcentrum2024. augusztus 7. 10:36

A gerincferdülés korai felismerésének jelentőségéről, a gyermekkori konzervatív kezelés előnyeiről, veszélyes tévhitekről tartott sajtótájékoztatót az Országos Gerincgyógyászati Központ és a Vertebra Alapítvány. Miért nem segít a „húzd ki magad!” felszólítás és mit tehet az iskola és hová fordulhat a szülő a korai diagnózis érdekében? Mutatjuk.

Dr. Cs. Frank László Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Ortopédiai Osztályának osztályvezető főorvosa a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a gerincnek vannak fiziológiás görbületei, de függőlegesen a gerincnek egyenesnek kell lennie. Az eltérések három szempontból kell vizsgálni: 2D vagy 3D-s az eltérés, funkcionális vagy strukturális eltérésről van szó, illetve ismeretlen vagy ismert eredetű. A szakértő beszélt például a hanyag tartásról, mely a törzsizomzat csökkent teherbíróképességéből, a mozgásszegény életmódból és pszichés okokból (kamaszkor nehézségei) ered.

Gyakori tévhit, hogy a gerincferdülést nem az oldaltáska vagy a rossz tartás okozza. A gerincferdülés genetikai eredetű - kezdete szerint megkülönböztetünk 6 év alatt kialakult, illetve serdülőkori (abdolescens) felismerést. Ezért nagyon fontos a szűrés, korai felismerés. A szakember szerint probléma, hogy a szűrés kinek a feladatkörébe esik. A tornatanár, védőnő, iskolaorvos, ortopédorvos is szűrhetné, egyelőre ez még nem egy országosan megoldott feladat.

Dr. Cs. Frank László hangsúlyozta, hogy a gerincferdülés nem fáj. Így nincs olyan korai tünet, amely alapján nem lehet felfedezni. Azért is jelent ez gondot, mivel tünetet nem okoz, a tinédzserek nehezebben bevonhatók a terápiába. A kivizsgáláskor nagyon fontos a röntgen készítése, mert az az egyetlen objektív vizsgálati módszer.

A gerincferdülés nem gyógyítható, nincs oki terápia és prograsszív, tehát romlik, rosszabbodik - mondta el a szakember.

A terápia célja a rosszabbodás megállítása. 10 fokos ferdülés alatt csak megfigyelés zajlik, 10-20 fok között 3 dimenziós terápiás tornát alkalmaznak. 20 fok felett fűzőt adnak a gyerekeknek, ezt 23 órán kell viselni egy nap - fontos a pszichés támogatás is. A röntgen sajnos nem megoldható. A gyermekek kezelése esetén a biológiai éréssel lehet vége a terápiának.

A szakmának nagy kihívást okoz a gyógytorna elérhetősége - a gyógytestnevelés nem azonos a gyógytornával. Nincs érvényes protokoll sem, és a kommunikáció hiánya is gondot jelent. Ez utóbbi mostanra elindult, de ez még nem elégséges.

A sporttal kapcsolatban is rengeteg a tévhit, gerincferdüléssel bármilyen sport űzhető. Az úszás nem előzi meg a gerincferdülést, nem javítja a tartást, gyógyítja a gerincferdülést. Az egyoldalú sportok megosztó kérdés a szakmában. A szakértők jelenleg a falmászást szokták ajánlani, melyből terápiás is létezik.

Schuster Barbara pszichopedagógus, a Vertebra Alapítvány vezetője a gerincferdülésben érintett gyermek szüleinek helyzetéről beszélt. A segítő szervezet nemcsak a terápiában, betegútmenedzsment során nyújt segítséget a családoknak, tájékoztat és szakemberek képzését, kommunikációját is segíti, hanem a betegeknek is lelki támogatást nyújt. 

Gerincferdülés: nem segít a „húzd ki magad”!

Időben felismerve és kezelve elkerülhető a gyermekkori súlyos gerincferdülést korrigáló műtétek egy része. A konzervatív kezelés, azaz a speciális gyógytorna és a fűzőviselés hatékonyan megakadályozhatja az állapotromlást – hívják fel az érintett szülők figyelmét a Vertebra Alapítvány szakértői a gyermekek 2-4 százalékánál kialakuló betegségre. Az esetenként már kisgyermekkorban is diagnosztizálható, de jellemzően a kiskamaszoknál (elsősorban a lányoknál) kialakuló gerincferdülés kezelés nélkül súlyosbodhat, és felnőttkorban komoly panaszokat okozhat. A szakemberek szerint a szülők és a tanárok tehetik a legtöbbet a korai felismerésért, a kezelést pedig minden esetben specialistára kell bízni. Hangsúlyozták: széles körben elterjedt tévhitek nehezítik a korai kezelések elkezdését, így például fontos tudni, hogy az úszás és a rendszeres sport nem előzi meg és nem is korrigálja a gerincferdülést.

Magyarországon több tízezer gyermeket érint, mégis számos tévhit övezi a gyermekkori gerincferdülést, pedig a korai felismerés a hatékony korrekciós kezeléshez vezető út első lépése. Az érintetteket és családjaikat támogató Vertebra Alapítvány vezetője, Schuster Barbara a szakmai állásfoglalást idézve megerősíti: korai diagnózissal a tinédzserkorú gyerekeken végzett évi több száz, súlyos gerincferdülést korrigáló műtét egy része elkerülhető lenne. Az esetek többségét azonban nagyon későn ismerik fel, amikor a konzervatív kezelés már nem mindig alkalmazható.

A szakértők szerint a kisebb gyerekeknél és a kamaszoknál alapvetően fontos, hogy a szülő, a védőnő, iskolaorvos, de akár a testnevelő tanár vagy az edző is rutinszerűen figyelje a gyermek hátát, aszimmetriát keresve, és gyanú esetén, időben specialistához vigye. Erre azért is fontos felhívni a figyelmet, mert bár a rendszeres mozgás nem akadályozza meg, illetve nem gyógyítja a súlyos gerincferdülést.

Veszélyben a kiskamaszok

A gerincferdülés jellemző megjelenési ideje a serdülőkor, oka az esetek 80 százalékában ma még ismeretlen (idiopathiás scoliosis). Kamaszkorban gyakran nagyot nőnek a gyerekek, de a gerincferdülést nem a hirtelen növés okozza. Közkeletű tévhit, hogy a betegség a féloldalasan hordott nehéz iskolatáska, az egykezes sport vagy a sok mobiltelefon-használat számlájára írható.

A betegség a gyerekek 2-4 százalékánál figyelhető meg, azaz itthon is több tízezer családot érint; a nagyobb deformitások előfordulása a lányoknál négyszer gyakoribb. A gerincferdülésnek esetek kisebb százalékában ismert az eredet, ez lehet például veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség, illetve idegrendszeri vagy egyéb betegség.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a tapasztalatok szerint a gerincferdülés és a fogakat, az állkapcsot érintő rendellenességek gyakran együtt járnak, a fűzőt használó fiatalok általában fogszabályzót is viselnek. Ezért ha az egyik betegséget diagnosztizálják, érdemes a másikat is kivizsgáltatni.

Schuster Barbara rámutatott: mindig a szakorvos feladata a megjelenésükben hasonló elváltozások okát tisztázni és a megfelelő kezelést beállítani. „A kezelt gerincferdülés, az odafigyelés, a tudatosság segíthet a panaszmentes felnőttkor elérésében; az elhanyagolt vagy félrekezelt esetek egy része azonban tovább romlik és a későbbiekben súlyos panaszokat okozhat” – fűzte hozzá.

A gerincferdülés nem tartáshiba

A közkeletű tévhitek eloszlatása miatt ugyancsak fontos, hogy a gerincferdülést megkülönböztessük a tartáshibáktól. Tartási rendellenességeknél ugyanis nincsenek rögzült deformitások, szerkezeti eltérések, és a hiba bármikor korrigálható. Valódi gerincferdülésnek azt tekintjük, ha a gerinc szerkezetében is változás jön létre. Ezért a gerincferdülés igazolásához, illetve kizárásához minden esetben röntgenvizsgálat szükséges.

A tartáshiba nem betegség, de tartós fennállása esetén – a gerinc egyenetlen terhelése következtében – sokféle betegség kialakulását segítheti elő. Rendszeres tornával, sporttal az izomzat megerősödhet és a tartás normalizálódhat, ilyenkor működhet a „Húzd ki magad!” és a rendszeres testmozgás.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A tartáshibát ugyanakkor könnyű összetéveszteni a fiataloknál igen gyakori, serdülőkorban kialakuló Scheuermann-kórral. A fiúkat és a lányokat hasonló gyakorisággal érintő betegség leggyakrabban a gerinc háti szakaszán jelentkezik, de bármelyik szakaszon kialakulhat.

A betegség a kamaszok egy részénél panaszokat is okoz: a gyerekek fáradékonyak, különösen a hosszabb ülést találják kényelmetlennek és fárasztónak. A panaszmentes lefolyás sem ritka, ilyen esetben – különösen a betegség kezdeti szakaszában – gyakran gondolják tartáshibának, és kezelés nélkül hagyják. A röntgenvizsgálat ebben az esetben is segíthet a diagnózis felállításában.

A gerincferdülés és főképpen a Scheuermann-kór felnőttkorban súlyos gerincbántalmakat okozhat, számottevően rontva az érintettek életminőségét. Az időben felfedezett és megfelelően kezelt betegeknél jó eredmények érhetők el: megakadályozható a gerincferdülés romlása, sőt gyakran érdemi javulás is elérhető.

A specialista is a védőnő, az iskolaorvos, a szülők, edzők és a testnevelő tanárok szerepére hívja fel a figyelmet, hiszen ők tehetnek a legtöbbet a betegség korai felismeréséért.

„A tinédzserek, főleg a lányok hátát rendszeresen ellenőrizni kell akkor is, ha a gyermek nem szívesen öltözik át mások előtt – hangsúlyozta dr. Cs. Frank László gyermekortopéd sebész, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Ortopédiai Osztályának osztályvezető főorvosa. – Meg kell vizsgálni, hogy szimmetrikus-e a vállak és a lapockák helyzete, illetve a derék íve, ezek utalhatnak az oldalirányú gerincferdülésre. A Scheuermann-kór legjellemzőbb megjelenése, amikor a hát felső része jellegzetesen domborúvá, míg a nyaki és a derékrész homorúvá válik.”

Dr. Cs. Frank László hozzátette, hogy a gerincferdülésre való hajlam öröklődhet, ezért ha a családban már előfordult valamelyik formája, fokozottabban kell figyelni a gyerekekre, rutinszerűen ellenőrizni kell őket, és szükség esetén specialistához – gerincferdülés kezelésében jártas - gyermekortopédus szakorvoshoz kell fordulni.

Sok műtét elkerülhető

A gerincferdülés enyhébb eseteit egyéni gyógytornával és korrekciós fűző (korzett) viselésével lehet kezelni. A fűző viselésének célja, hogy a biológiai érés előtt, a növekedés időszakában megelőzzék a görbületek rosszabbodását. Ezért a korzettet a növekedés befejezéséig éjjel-nappal viselni kell, csak a tisztálkodás és a gyógytorna idejére szabad levenni. A fűzők egyedi méretvétel alapján, magas hőre lágyuló műanyagból készülnek. Azért kell szakemberre bízni az eszköz elkészítését, mert önmagában az, hogy a fűző fehér és műanyag, nem garantálja, hogy hatékonyan korrigálja a gerincferdülést.

Súlyosabb görbület esetén, ha a konzervatív kezelés eredménytelen, a gerincferdülés műtéti korrekciója javasolt. A műtét tér mindhárom síkjában korrigálja a gerincdeformitást. A korrekció hatékony és évtizedek óta eredményesen alkalmazott módszerrel, titáncsavarok-, és rudak segítségével, csontos elmerevítés kialakításával történik. Magyarországon a műtéteket két helyen, az Országos Gerincgyógyászati Központban és a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinikáján végzik.

A gerinckorrekciós műtét meglehetősen megterhelő. A 6-8-10 órás, kockázatokkal járó beavatkozás jelenleg az egyik legnagyobb műtét, amit gyermekeken végeznek.

„Ezért kulcsfontosságú a korai felismerés, hiszen konzervatív kezeléssel, a korzett viselésével és megfelelő gyógytornával az esetek egy részében bizonyítottan elkerülhető a súlyos gerincferdülést korrigáló műtét” – húzta alá dr. Cs. Frank László.

A szakértő azt is hangsúlyozza, hogy a gerincferdülés kezelésére nincsenek valós eredményt felmutató alternatív gyógymódok, a „csodamódszerek” akár károsak is lehetnek, de mindenképp értékes időt vesznek el az érintettektől. A manapság reneszánszát élő „csontkovácsolás” sem ajánlott, mert gerincferdülés esetén hatástalan, sőt tovább ronthatja a gerinc állapotát.

Ezzel szemben a hazánkban kizárólag orvos vagy gyógytornász által végezhető manuálterápia jó kiegészítője lehet a terápiának. Fontos az is, hogy a gerincferdülés kezelése során a gyógytorna mindig háromdimenziós és egyéni, amit nem vált ki sem a gyógytestnevelés, sem a gyógyúszás.

Testi-lelki terhek

A gerincferdülés mint a testképet érintő elváltozás, valamint a hosszú időn át történő fűzőviselés komoly önértékelési problémákat okozhat kamaszkorban. „Az érintettek legfőképpen tinédzser lányok, ezért a betegség lelki terheinek kezelése is nagy odafigyelést igényel. A konzervatív és a műtéti kezelés az egész családot komoly próbatétel elé állíthatja mentálisan és érzelmileg is, és a tapasztalatok szerint pszichés támogatásra is szükségük lehet” – fogalmazott Schuster Barbara.

A Vertebra Alapítvány a gerincferdülésben érintett gyermekeket és felnőtteket támogatja, és kapcsolatban áll a terület specialistáival. A pszichés támogatáson, a közösségépítésen és az edukáción túlmenően egyéni segítséget is nyújt a családoknak a betegút menedzsmentben, illetve a szűréssel kapcsolatos edukációban is.

Címkék:
egészség, egészségügy, betegség, műtét, kezelés, terápia, betegségek, tévhit,