Csepely-Sulyok Georgina • 2024. július 26. 10:00
Magyarországon az anyák 100 százaléka próbálkozik a szoptatással szülés után, mégis mindössze a csecsemők 36 százaléka kap anyatejet fél éves koráig. Nagy szükség lenne a gyűjtőállomásokon leadott anyatejre, ám a nem túl magas összegű vételi ár és a bonyolultnak tűnő procedúra, elveszik a többlet tejjel rendelkező anyukák kedvét. Eközben dübörög az online anyatej biznisz: kétes eredetű, bevizsgálás nélküli anyatejjel kereskednek a közösségi oldalakon. A tervek szerint jövőre 54 százalékkal több pénz járhat az adományozó anyáknak a tejért. A Magyar Védőnők Egyesületét és a Szoptatásért Magyar Egyesület szakértőjét kérdeztük, hogy miért baj az "illegális" anyatej üzlet, mi állhat a drámaian csökkenő anyatej mennyiségek hátterében, illetve mivel lehetne csillapítani az alakulóban lévő krízishelyzetet.
Nem rég a Pénzcentrumon is beszámoltunk róla, hogy 2025. január elejétől a jelenlegi 3500 forintos literenkénti ár helyett 5400 forintot fizetne az állam az anyatejért a leadó anyáknak a Belügyminisztérium jogszabálytervezete szerint. Az 54 százalékos emeléssel ösztönözni szeretnék az anyákat, mivel továbbra is nagyon kevés az úgynevezett donor tej Magyarországon, amelyet a többlet tejjel rendelkezők adnak le.
Nem segít a helyzeten, hogy az rtl.hu év eleji beszámolója alapján egyre többen kereskednek a közösségi média platformokon a leadás helyett. A privát hirdetésekben, zárt csoportokban pörgő anyatej biznisznek, viszont súlyos következményei lehetnek. A Pénzcentrummal ezúttal azt vizsgáltuk, mi lehet az oka, hogy ilyen rossz a helyzet Magyarországon az anyatej leadás terén, illetve szakértőkkel beszéltünk problémákról, megoldási lehetőségekről, anyatej kontra tápszer háborúról és a szoptatás háttérbeszorulásáról.
Nem divat a szoptatás?
A Magyar Védőnők Egyesületétől kapott adatok szerint az első hat hónapban a csecsemők 96 százaléka kap valamennyi anyatejet. Ebből mindössze 36 százalék, aki a WHO ajánlásának megfelelően körülbelül 6 hónapos koráig kizárólag szopik, illetve anyatejjel táplálják. Gitidiszné Gyetván Krisztina, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke kérdésünkre elmondta, hogy ugyan a magyarországi szoptatási mutatók világviszonylatban az élvonalban vannak, de közel sem optimálisak, hiszen a nemzetközi javaslatok 6 hónapos korig a kizárólagos szoptatást, majd a megfelelő hozzátáplálás mellett egy éves koron túl is a szoptatás folytatását ajánlják.
Általában, ha egy anyuka nem szoptat, akkor egészségügyi problémákra gondolunk vagy olyan szülés közbeni komplikációkra, amely miatt nem tudott elindulni a tejtermelés és a szoptatás. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy manapság már nem feltétlenül csak erről van szó. Egyszerűen dönthetnek csak úgy a nők, hogy nem szoptatnak.
Számos országban már sokkal elterjedtebb trend a tápszeres táplálás a kezdetektől. A rugalmasság, a munkába való korai visszaállás vagy éppen az esetlegesen felmerülő fájdalom vagy esztétikai változások miatt sok nő választja a tápszert. Hazánkban nagyjából a nők száz százaléka megpróbálkozik szülés után a szoptatással, viszont az információk hiánya vagy a nem megfelelő technikából adódó nehézségek miatt, sokan idő előtt felhagynak a próbálkozással.
Az anyatejes táplálás befejezésének leggyakoribb okai a fájdalmas szoptatás és az anya aggódalma, hogy nincs elegendő teje”
– fogalmazott Gitidiszné Gyetván Krisztina.
Borsi-Szűcs Melinda IBCLC, a Szoptatásért Magyar Egyesület (SZME) alelnöke egyetért abban, hogy a legnagyobb probléma a kevés információ a szülés körüli időszakban.
A szoptatáshoz mindenki ért, elmondják a saját tapasztalataikat és teljesen összezavarják vele az anyukákat. Ha szülés után nem kap az anya gyorsan, hasznos segítséget, akkor nagyon bizonytalan lesz. Ha ehhez társul, hogy nehezen indul a szoptatás, akkor egyre kevesebb az esélye a sikernek”
– hangsúlyozta a szakértő.
A legmarkánsabb nehezítő tényezők így a szülészeti intézmény, a család megfelelő támogatásának hiánya, az idealizált kép a szülés utáni időszakról a babával, illetve az anya szorongásai, elakadásai, csalódottsága, esetleges múltbéli traumák.
Az egyesület szerint a legfontosabb az lenne, ha úgy tudnánk társadalmi szinten gondolkodni a szoptatásról, hogy az a csecsemő biológiai szükséglete, ami egy természetes dolog, viszont ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy segítség nélkül, automatikusan mennie kell.
Ha túl sok vagy túl kevés: indul az anyatej biznisz
Az anyatej minden csecsemő optimális tápláléka és annak ellenére, hogy már rendkívül korszerű tápszerek vannak a piacon, a kezdeti időszakban továbbra is komoly jelentősége van az anyatejnek. A többlet tejjel rendelkező anyukáknak lehetőségük van segíteni úgynevezett donor tejjel. A donor tej, alapvetően lefejt anyatej, amelyet egy másik anya gyermekének adnak. Fontos, hogy ez valóban többlet tej legyen és ne a saját gyermektől vegyen el tápanyagot. Mivel a leadott anyatej korlátozott mennyiségben érhető csak el, ezért leginkább a koraszülöttek, kissúlyú babák, bélfejlődési rendellenességgel születettek számára ajánlják. Ezeket figyelembe véve, ha egy babának szüksége van rá, receptre is felírható a donor tej.
Az adomány tejjel az anyukák legnagyobb jutalma a segítségnyújtás, de legyünk őszinték: a vizsgálatokkal és a néhány ezer forintos díjazással a tejleadás időigényes és nem túl kifizetődő procedúrának tűnhet sokak számára. Az irányított adományozás lehetősége, a kötelező vizsgálatok elkerülése vagy éppen a magasabb pénzösszeg miatt az online anyatej biznisz pedig továbbra is szárnyal.
Nem ajánlott az interneten felajánlott, árusított vagy egyéb nem hivatalos forrásból származó tej felhasználása, ugyanis itt nincs információnk az anya egészségügyi állapotáról, a tej nem pasztörizált és a tárolás, gyűjtés módja sem ismeretes”
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
– hívta fel a figyelmet a nem megbízható helyről vásárolt tej veszélyeire Gitidiszné Gyetván Krisztina.
Az évek óta fennálló probléma enyhítésére már 2023-ban elindult a leadott tej literenkénti árának emelése. Először a korábbi 2700 forintos árról, 3500 forintra emelték, ami a jelenlegi átvételi ár. A tervek szerint ezt emelnék jövőre 5400 forintra, amely talán már mérhetően csökkentené a nem hivatalos módon forgalomba kerülő anyatej kereskedelmét és ösztönözné az anyákat, hogy az anyatejgyűjtő állomásokat válasszák. Nem utolsó sorban, ha így növekedne az éves szinten leadott donor tej mennyisége, akkor szélesebb körben lehetne biztosítani a babák számára az anyatejet, amely az online kínált, bevizsgálás nélküli, lefejt tej iránti keresletet is csökkentené.
Drámai a helyzet: évek óta fogy a tej
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatait vizsgálva is jól látható, hogy a leadott anyatej mennyisége 2017 óta, évről évre csökkent. A 2017-es megugrás oka egy közel 1000 forintos áremelés volt. 2022-ben 19,2 ezer liter anyatejet adtak le és az állam 51,8 millió forintot fizetett ki TB-támogatásként. Eközben 10 éve ez a szám még sokszorosa volt a 2022-es mennyiségnek, 86 ezer liter, 5 éve pedig 46,5 liter – olvasható a Szabad Európa elemzésében. Cikkünk megjelenéséig a NEAK-tól nem kaptuk meg a 2023-as évre vonatkozó frissebb adatokat, de a megkérdezett szakértők véleménye szerint növekedés sajnos nem történt. A 2017-es kiugró adatból következtetve az emelés 2025-re is jót ígérhet, azonban az biztos, hogy további fejlesztésekre is szükség lenne a tartós javuláshoz.
Magyarországon jelenleg 19 Anyatejgyűjtő Állomás működik, melyek közel sem fedik le az egész országot. Ezeken az állomásokon végzik a gyűjtésen túl, a szűréseket, pasztörizálást, tárolást és a szétosztásért is ők felelnek. A Kormány 1182/2024 sz. határozata javasolja az anyatejgyűjtő állomások bővítését az országos lefedettség céljából, illetve egy közös informatikai rendszer kidolgozását is, amely egyszerűsítené a szövevényes szisztéma működését.
A Magyar Védőnők Egyesülete szerint a későbbiekben hasznos lenne a hazai anyatejgyűjtő állomások szövetségének megalapítása is, illetve a csatlakozás az Európai Anyatejgyűjtő Állomások Szövetségéhez (EMBA European Milk Bank Association), kidolgozva az egységes irányelveken alapuló működést. A témában eddig viszont a tervezett vételi ár növelésén kívül nem történt előrelépés.
Unokatestvér, ikertestvér, TEJTESTVÉR
Talán még többen emlékezhetünk rá, hogy leginkább a kisebb településeken élt a tejtestvér fogalma. Gyakran hallhattunk olyan történeteket, hogy a szomszédnak (nevezzük Erzsike néninek) nem volt teje, így a fiának a két háznyira lakó asszony (a példa kedvéért őt is elnevezzük, Ica néni) adott tejet. Ebben az esetben még tapasztalati úton működtek a dolgok: Ica néni érezte, hogy sok a teje, ezért segített Erzsike néni fiának. A szoptatott babák pedig a hagyományos kifejezésnek megfelelően tejtestvérek lettek.
Megkérdeztük a szakértőket, hogy a mai bevizsgált donor tejek és speciális összetételű tápszerek világában a tejtestvérség működhet-e és van-e hasonló módja a tej adományozásnak.
A tejtestvérséghez hasonló speciális hazai gyakorlat a 2019-es csecsemőtáplálási irányelvben is szereplő dajkatej adásának lehetősége (háztól házig anyatejgyűjtés)”
– mondta el válaszában az MAVE elnöke.
Ebben az esetben is, a donor tejhez hasonlóan lefejt tejet adományoz az anya egy másik gyermek táplálására, szintén szigorú feltételek betartása mellett. Ezt a tejtípust is orvosi receptre írják fel és az adományozó itt is szűrővizsgálatokon vesz részt, valamint egy képzésen a tej gyűjtésére, tárolására vonatkozóan.
Fontos különbség, hogy a dajkatej nem pasztörizált, így az adása bizonyos mértékig bizalmi kérdés, de jó opció lehet azoknak a csecsemőknek az ellátására, akik olyan térségben élnek, ahol nincs anyatejgyűjtő állomás.
A szakértők szerint minden lépés számít, amivel akár kicsit is közelebb kerülhetünk a szoptatni nem tudó anyák csecsemőinek országos szintű ellátásához vagy éppen a szoptatás hatékony támogatásához, valamint ezen folyamatok tudatosításához, népszerűsítéséhez. Hosszú még az út, de a bizonytalanságok csökkentésével, szakértői támogatással és a vonatkozó pénzbeli vagy éppen infrastrukturális fejlesztésekkel még jó eséllyel javítható lehetne a tendencia.