Reichenberger Dániel • 2024. június 14. 16:04
Örvendetes, hogy akár kötelezően is előírhatják a jövőben a szűrővizsgálatokat a felnőtt magyar lakosság számára is, de azért kérdéses, hogy a megnövekedett vizsgálatszámokra felkészült-e az ellátórendszer - így kommentálta lapunknak Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász a kedden elfogadott új egészségügyi salátatörvényt. Az egészségügyi közgazdász azt is elmondta: jó dolog, ha az elhagyott újszülöttek hamar találnak szerető családra, de más irányból még bőven van tennivaló.
Már a választás napja után beadta a kormánytöbbség, kedden pedig meg is szavazták azt a salátatörvényt, ami jelentős módosításokat eszközöl majd a magyarországi egészségügyi ellátásban. Az elfogadott törvényben szerepel, hogy október elsejétől a fővárosi orvosi és gyermekorvosi ügyeleti ellátását is az Országos Mentőszolgálat bonyolítja, vagy az is, hogy a kórházban hagyott újszülötteket könnyebben örökbe lehessen adni.
Szó van a törvényben emellett bizonyos szűrővizsgálatok kötelezővé tételéről, illetve arról, hogy némely gyógyszer kiosztását a NEAK helyett egy új közalapítvány intézi majd. Szakértőt kérdeztünk arról, mire lehet majd számítani pontosan az új törvényekkel.
Jönnek a kötelező vizsgálatok?
Eddig csak 18 év alatt voltak kötelező vizsgálatok és állapotfelmérések, ám ez hamarosan megváltozhat. A törvény szövegében az szerepel, hogy az egészségügyért is felelős miniszter - aki jelenleg Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője - korhatár nélkül előírhatja, hogy bizonyos vizsgálatokon kötelező legyen részt venni.
Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász a Pénzcentrumnak azt mondta: vannak kérdőjelek még, hogy ezek pontosan mely vizsgálatok lehetnek, ám összességében nem hibás az irány.
Támogatni lehet szakmailag azt, hogy bizonyos vizsgálatokon a nagykorúaknak is kötelező legyen a részvétel. Tippem szerint kötelezővé tehetik a vastagbélrákszűrést 50 és 70 év között, a nők esetében a méhnyakrák- vagy mellrákszűrést, a férfiaknak pedig a prosztatarákszűrést. Még mindig nem vesznek részt elegen ezeken a szűréseken, és sokkal korábban meg lehetne fogni ezeket a betegségeket, ha többen mennének el a szűrésekre. Az már persze más kérdés, hogy az egészségügyi ellátórendszer készen áll-e a megnövekedett vizsgálatszámokra? Van-e, lesz-e elég orvos az ilyen szűrések elvégzésére?
- tette fel a kérdést Rékassy Balázs. A rákos megbetegedések száma nem csak hazánkban, de az EU területén is folyamatosan növekszik, erről nemrég írtunk is:
Nagy tévút az arcfelismerő rendszer
A törvényben az is benne van, hogy a kórházi ellátás folytonosságának biztosítása érdekében a kórházakban arcfelismerő rendszert vezetnenek be a be- és kiléptetésnél. Ez viszont a szakértő szerint már teljes tévút: rossz gondolat a műtéteket végző orvosokat folyamatos benti készülésre kötelezni.
Az orvos nem csak a kórházban, hanem a saját otthonában is fel tud - és többen is tesznek így - készülni a műtétre. Az orvos munkája nem kizárólag a műtétekből vagy ügyeletekből áll: tanulmányokat, szakirodalmat kell olvasnia, ezt pedig szintén nem mindig a kórházakban teszik meg. Nagyon rossz ötletnek tartom az arcfelismerő rendszer bevezetését
- mondta el lapunknak az egészségügyi közgazdász.
Mi lesz az otthagyott újszülöttekkel?
Szerepel továbbá az immár elfogadott reformcsomagban, hogy könnyebbé tennék a kórházban hagyott újszülöttek örökbeadását. Eddig csak akkor adták át a gyermekvédelmi rendszernek a sorsukra hagyott csecsemőket, ha az édesanya hat héten át nem jelentkezik érte.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Rékassy Balázs szerint ez az irány is jó, csakhogy közben egy sor olyan módosítás is elfért volna, ami más irányból segíti a családok bővülését.
Minden magára hagyott gyermek, akit az eddigieknél hamarabb talál szerető családra, nem csak neki, hanem eleve a társadalomnak is jó, hiszen így lehet Magyarországon több olyan család, ami teljessé válik. Ezen a vonalon azonban érdemes tovább gondolni: amióta államosították a lombikprogramokat, meglehetősen szerény eredményeket mutat fel ez a szektor. Több, a babára már régóta vágyó házaspár inkább külföldre megy annak érdekében, hogy mielőbb megfoganjon a gyermekük. Szerintem a lombikprogramokkal is kezdeni kellene valamit, hiszen ezzel lehetne ezt a törvénycsomagot családbaráttá tenni
- zárta gondolatait Rékassy Balázs
Kunetz Zsombor: más országokban ez át sem ment volna
Az ismert egészségügyi szakértő Facebook-oldalán éles szavakkal kritizálta az elfogadott törvénycsomagot. Mint írta: súlyos hibának tartja például az életmentő gyógyszerek elosztásának új rendszerét.
Az eddig jogszabályok is engedtek méltányossági eljárásokat az egészségügyben. Csakhogy ez eddig így szólt: "a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba MÉG be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve a biztosított által részleges, illetve kiegészítő térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja". A hangsúly a MÉG szón van, hiszen itt arról van szó, hogy a MÉG a rendszerbe MÉG be nem épült új eljárást, amíg nem fogadja be a rendkívül lassú adminisztráció, addig a beteg ne maradjon ellátatlanul, de az új szabályozás szerint ez MÉG eltűnik. Így bármely új, akár életmentőeljárás is az Alapítvány jóindulatától függhet a jövőben, akkor is, ha erre valóban erős szakmai bizonyítékok vannak, illetve azon, hogy az Alapítvány mögött álló Magyar Állam, azaz a kormány mit lesz hajlandó finanszírozni
- akadt ki a szakértő az oldalán.
A lapunk által megkérdezett szakértő tehát kérdésünkre az arcfelismerő rendszer bevezetését kritizálta, de a kötelező szűrővizsgálatokat jónak tartja. Az persze már más kérdés, hogy minderre lesz-e megfelelő számú orvos és egészségügyi személyzet.
Bruzák Noémi, MTI/MTVA