Reichenberger Dániel • 2024. április 26. 16:08
Elképzelhetetlennek tartják a Pénzcentrum által megkérdezett egészségügyi szakértők, hogy a tavaly ellenőrzött orvosok több mint egyharmada szándékosan ne végezné a munkáját. Erre enged azonban következtetni egy tegnap napvilágra került ellenőrzési adatsor, melyben a Belügyminisztérium nem csak az orvosok távillétát, de azt is megjegyezte, hogy sok helyen gyógyítás sem folyt azokon a telephelyeken, amely címnek be volt jelentve a praxisokhoz. Kunetz Zsombor szerint viszont ha ezekről a visszásságokról a kormányzat nem tudott, akkor az azt jelenti, hogy csaknem másfél évtized után sem ismerik rendesen az alapellátás mélyen gyökerező problémáit.
Az orvosok több mint egyharmada az ellenőrzések időpontjában, a kitűzött rendelési időben nem volt a rendelőben, vagy még telefonon sem lehetett elérni - erre jutott egy tavalyi ellenőrzési kör, amiről a Belügyminisztérium most adott ki adatokat, és lapunk is beszámolt róla. Olyan eset is előfordult, hogy nemhogy az orvost, de a rendelőt sem találták a BM ellenőrei a megadott címen: néhány helyen ütött-kopott, vagy egyenesen omladozó családi házakat találtak a telephelyek címein, ahol gyógyítás szemmel láthatóan nem zajlott sem akkor, sem előtte.
Mint a BM közölte, azoktól a praxisoktól, ahol ilyet tapasztaltak, megvonták a működési engedélyt. A Pénzcentrumnak azonban feltűnt a magas arány a hiányzó orvosok esetében, ezért szakértőket kért meg, hogy próbálják tisztába tenni az okokat, valamint azt, hogy pontosan mi vezethetett idáig.
Hol vannak az orvosok gyógyítás helyett?
A vizsgálatok sok esetben találtak olyan, a praxis üzemeltetéseként bejelentett telephelyet, ahol szemmel láthatóan semmilyen gyógyítási tevékenység nem folyt. Sok esetben ütött-kopott családi házak voltak ezeken a címeken, ezek engedélyét mind vissza is vonták - közölte a Belügyminisztérium.
De nem csak a telephelyekkel, de sok esetben az orvosokkal is gond volt: mint mondták a jelzett rendelési időben mentek ellenőrizni, és az inspektált háziorvosok 39 százaléka nem volt a rendelőben, vagy telefonon sem lehetett elérni. Azt fontos tudni, hogy háziorvost csak egy másik helyettesíthet, előzetes megbeszélés alapján - ez nem járható út, hogy az asszisztens végezze el a vizsgálatot.
Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász a Pénzcentrumnak azt mondta: csodálkozik az adatokon, és mint fogalmazott, nem tudja elképzelni, hogy az ellenőrzött orvosok több mint harmada lógna a munkahelyéről.
Fogalmazzunk úgy, hogy erősen csodálkozom ezeken az adatokon. Én nem látom, hogy az orvosok ekkora százalékban tömegesen ne lennének elérhetőek, különösen a rendelési időben – persze azt is tegyük hozzá, hogy az orvos is ember, akinek néha befuthat valami rendkívüli dolog. Az orvostársadalom szerintem ennél sokkal összetartóbb, amikor valaki nem tudja ellátni valamiért a szolgálatot, akkor meg szokták beszélni, hogy helyettesítéssel egy kolléga megoldja. Fontos tudni, hogy az asszisztens nem is helyettesítheti, nem végezhet vizsgálatot az orvos helyett. Már csak azért is meg kell ezt tenniük az orvoskollégáknak, mert hogyha tartósan nincsen praxis ellátva, akkor az az önkormányzatra, mint fenntartóra száll vissza negatív értelemben, ezt pedig természetesen igyekeznek kerülni
- mondta Rékassy Balázs. Azt pedig nagyon is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a hasonló, szinte már folyamatos ellenőrzéseket hergelésnek tartja az orvosokkal szemben.
Nem azzal van a baj, ha ellenőriznek, de némileg azért ebben az adatsorban is azt látom a Belügyminisztériumtól, hogy megint az orvosokat akarják hergelni a társadalom ellen azzal, hogy lustának állítják be őket. Csak azt is szeretném tudni, hogy pontosan hogyan akarják biztosítani az orvosutánpótlást, ha folyamatos ellenőrzésekkel, szabályos kommandókkal lehetetlenítik el a munkát, vajon hány fiatal fogja az orvosi szakmát választani? Le kellene végre számolni ezzel a hozzáállással, mert semmiképpen sem tesz jót
- mondta az egészségügyi közgazdász, aki maga is gyakorló orvos.
Egyre több a betöltetlen praxis
Az mindenesetre adatokkal is alátámasztható, hogy komoly krízis felé rohan az egészségügy, már ami az orvoshiányt illeti. A betöltetlen háziorvosi praxisok száma Magyarországon évről évre emelkedik, és úgy tűnik, hogy a folyamat megállíthatatlan. Amíg 2013-ban - amikor még több körzet is üzemelt, mint jelenleg - mindössze a praxisok 3,4 százaléka állt üresen, 2024 év elején ez az arány 12,8 százalék.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
10-ből 8 körzetben ráadásul több mint 6 hónapja üresedett meg a körzet, van olyan település, ahol 20 éve nincs háziorvos. Egyes megyék között is óriási különbségek adódhatnak, és az üres körzetek helyettesítése már kihathat azok ellátására is, akiknek elvileg van állandó háziorvosuk. Ezen a helyzeten pedig csak ront majd, hogy az elkövetkező években tömegével vonulhatnak nyugdíjba a kiöregedett szakemberek - a magyar háziorvosoknak több mint 30 százaléka már betöltötte a 60 éves kort. Erről a helyzetről legutóbb idén januárban írtunk, az elemzésünket ide kattintva olvashatod el újra:
Azt sem tudják, hol áll a fejük - és ez mindenkire igaz
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint sem túl valószínű, hogy az orvosok lógnának a munkahelyükről. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy az orvosok ilyenkor az adminisztrációval igyekeznek utolérni magukat, és jó lett volna, ha kiderülnek a BM ellenőrzéséből a pontos okok.
Az a 39 százalék így első hallásra tényleg rettentően magas szám, csakhogy azt közben nem tudjuk, hogy miből ered. Ugye az adatközlésben az szerepelt, hogy nem zajlott gyógyítási tevékenység, mikor éppen ellenőrizni voltak, de szerintem ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy az orvos "lógott", mondjuk otthon etette a haszonállatait, hanem vagy kinti ellátást végzett a rendelőn kívül, vagy azzal a tengernyi adminisztrációt csinálta éppen, ami most már kötelessége, viszont pont a gyógyítási tevékenységtől veszi el az időt. Már régóta mondjuk, hogy át kellene szervezni a rendelési időket, ami jelenleg úgy néz ki, hogy van négy óra rendelés és négy óra készenlét, amire még rájön az ügyelet és egyebek is
- fogalmazott Kunetz Zsombor. Ahogy pedig Rékassy Balázs, ő is hergelési szándékot sejt az adatközlés időzítése és mikéntje között - meg egy még súlyosabb dolgot is. Azt is hozzátette viszont, hogy az ellenőrzés persze kell.
Abban semmilyen kivetnivalót nem látok, ha a munkáltató - jelen esetben ugye az állam, az egészségügyi kormányzat - ellenőrzi a munkavállalóját a tekintetben, hogy hogyan végzi a munkát. Baj van viszont akkor, ha utólagosan próbál ellenőrzéseket végezni olyan dolgokkal, amiket már akkor meg kellett volna tennie, mikor a praxisengedélyt kiadta, akkor nem lenne például az sem, hogy düledező házakba van bejelentve praxis, gyógyítás viszont láthatóan nem folyik. Nekem nagyon úgy néz ki az egész, hogy az egészségügyi kormányzat az előzetesen el nem végzett saját munkájából adódó, most kibukó gondokat rátolná az orvostársadalomra, ami pedig hergelés. Vagy az van, hogy a kormánynak pontosan tizennégy éve fogalma sincs arról, hogyan működik az alapellátás, és milyen súlyos problémái vannak
- zárta gondolatait Kunetz Zsombor.
Összességében tehát a megkérdezett szakértők szerint életszerűtlen, hogy az orvosok nem végeznék a dolgukat, de a folyamatos ellenőrzést legalábbis rosszindulatúnak tartják a minisztérium részéről. Egymástól függetlenül is úgy fogalmaztak, hogy ha valami, ez biztosan nem segíti elő azt a törekvést, hogy többen válasszák a fiatalok közül az orvosi hivatást.