Reichenberger Dániel • 2024. április 22. 16:03
Jelenleg három vármegyében jelöltek ki védő- vagy megfigyelési körzeteket az egyre jobban terjedő madárinfluenza miatt - ezt tudtuk meg a NÉBIH legutolsó adataiból. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője, valamint Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke sem számítanak drágulásra, de abban egyetértettek, hogy a szektor alaposan megszenvedi majd a vírushelyzetet. Kemenesi Gábor virológustól pedig azt kérdeztük: azzal, hogy emberre is átterjedhet a fertőzés, kell-e félnünk egy újabb pandémiától?
Ahelyett, hogy lelassult volna, még jobban rákapcsolt itthon a madárinfluenza terjedése - erről nemrég a Pénzcentrum is beszámolt. A NÉBIH információi szerint jelenleg három vármegyében, több mint 50 településen kellett védő- vagy megfigyelési körzetet létrehozni annak érdekében, hogy a vírus ne terjedhessen tovább.
De nem csak a szárnyasok szervezetében, hanem egyes helyeken a nyers tejben is megjelent a vírus, ezt pedig a szakértők korábban elképzelhetetlennek gondolták. A fertőzés nemrégiben új fordulatot vett, amikor tehenek és kecskék is megfertőződtek, ami kifejezetten meglepte a szakértőket. Egy texasi tejgazdaság dolgozójának esete világított rá arra, hogy az emberek is veszélyben lehetnek - ez volt az első alkalom, hogy egy fertőzött tehén által ember betegedett meg madárinfluenzával az Egyesült Államokban.
Az aggodalmakat fokozza, hogy már nem csak a szárnyasok, hanem az emberek is veszélyben lehetnek, legalábbis erre enged következtetni az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) egyik vezetőjének nyilatkozatából. Megkérdeztük a baromfiágazat szakértőit a várható károkról és a húsdrágulás valószínűségéről - egy virológust pedig arról, hogy kell-e a koronavírus után egy újabb globális világjárványtól tartanunk, ha a vírus már az embereket is fenyegeti.
Egyre jobban terjed, több ezer szárnyast kényszervágtak
A NÉBIH legutoljára pénteken frissítette az adatokat, ebből az tűnik ki, hogy jelenleg három vármegye több mint 50 településén kellett védő- vagy megfigyelési körzetet létrehozni a víziszárnyasok között terjedő H5N1-vírus, vagyis közismertebb nevén a madárinfluenza miatt. Az alábbi táblázatban össze is szedtük, jelenleg hol vannak ilyen körzetek - mint látható, több olyan település is van, ahol mindkét típust el kellett rendelni a továbbterjedést megakadályozandó.
A védőkörzet és a megfigyelési körzet között a legfőbb különbség, hogy a baromfik és termékeik mozgásának korlátozása az előbbinél szigorúbb, mint a megfigyelési körzetben: a védőkörzetben lévő vágóhíd esetében a mentes területről érkező vágóállatot is elkülönítetten kell vágni, darabolni, tárolni, szállítani, míg a megfigyelési körzetben lévő vágóhíd esetében ez nem szükséges. A védőkörzetben emellett klinikai vizsgálatot is végeznek a szárnyasokon, és a gyanú alapján mintát is vesznek.
Megint jöhet a húsdrágulás?
Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: szerinte bármennyire is súlyos a helyzet, nem túl valószínű, hogy a baromfihús ára emelkedni fog a hazai boltokban - az export viszont megérezheti a madárinfluenza tombolását.
Én nem nagyon látom annak az esélyét, hogy a népszerűbb húsáruk, mondjuk a csirke ára a jelenlegi helyzet miatt emelkedésnek induljon. Először is fontos tudni, hogy a madárinfluenza jelenleg sokkal inkább a víziszárnyasokat érinti, ezeket pedig Magyarországban jó nyolcvan százalékban eleve importra küldjük. Persze a helyzet ettől még aggasztó, hiszen ebben az esetben is ebből az ágazatból emberek élnek, akiket súlyosan érint a madárinfluenza
- mondta a Pénzcentrum megkeresésére az elnök. Elmondta azt is, pontosan hogyan gondoskodnak ilyenkor arról, hogy a vírus a lehető leginkább megsemmisüljön a fertőzésveszéllyel fenyegető jószágokkal együtt.
Amikor kényszervágásra kerül a sor, annak van egy szabályozott folyamata annak érdekében, hogy a vírus elpusztuljon azokkal az állatokkal együtt, amelyet potenciálisan hordozhatják. Először is természetesen leölik, majd a tetemeket jellemzően elszállítják olyan helyre, ahol hőkezeléssel gondoskodnak arról, hogy a vírus a tetemmel együtt semmisüljön meg. De nem csak a lehetségesen fertőzésveszélyt hordozó állatokat, hanem még a velük kapcsolatba került eszközöket és a trágyát is megsemmisítik ilyenkor, kizárva minden lehetőséget a vírus elszabadulására
- tette hozzá Csorbai Attila.
Kártérítést kapnak azok, akiknek levágták az állatait
A drágulásról hasonlóan vélekedik Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője is. Mint a Pénzcentrummal közölte, kínálat most bőven van a piacon, így csak egy minimális áremelkedésre van egy kicsi esély.
Bár a madárinfluenza egyedi esetekben, az egyes telepek szintjén jelentős károkat és kiesést okoz, a baromfiágazat egészében egyelőre megnyugtató a helyzet és biztosított a kínálat is. Éppen ezért nem valószínű, hogy ez emelné a baromfi fogyasztói árát, esetleg nagyon kis mértékben-
- mondta Braunmüller Lajos. Azt is elmondta, hogy pontosan mi történik olyankor, ha elrendelik valahol a körzeteket.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha a madárinfluenza jelenlétét igazolják egy baromfitelepen, akkor az előírások szerint kijelölik a korlátozás alá eső területek. A védőkörzet a fertőzött telep körülötti három kilométer, míg a megfigyelési körzet tíz kilométer sugarú kör. A védőkörzeten és a megfigyelési körzeten belül tilos gazdaságokból kifelé és a gazdaságokba befelé irányuló baromfi- és tojásszállítás, de a védőkörzetben a baromfik és termékeik mozgásának korlátozása szigorúbb, mint a megfigyelési körzetben
- tette hozzá. Azt is megtudtuk tőle, hogy azok a gazdák, akiknek jószágait a járvány miatt kényszervágni kell, a hatályos szabályok szerint jogosultak kártérítésre, persze ez csak részben kisebbítheti a szektor problémáit.
A többmilliárdos kényszervágási káron túl növelik a veszteséget a kieső bevételek, az egészségügyi várakozási idő miatti kiesés és a partneri szerződések nemteljesítéséből adódó nehézségek is. A károkat előre nehéz megbecsülni, de ezek a szempontok további, milliárdos kiesést adnak hozzá a kényszervágás költségeihez. Fontos megjegyezni, hogy a kényszervágás okozta kárt a hatályos szabályok szerint jelentős részben megtérítik a termelőknek
- mondta még erről Braunmüller Lajos.
Ez hozza az újabb pandémiát?
Lapunk a WHO adatai alapján arról is beszámolt, hogy tavaly január elejétől 2024 áprilisáig a WHO összesen 889, H5N1-ben megbetegedett embert regisztrált 23 országból, közülük 463-an belehaltak az egyébként 52 százalékos halálozási aránnyal bíró fertőzésbe.
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportjának adjunktusa lapunknak úgy értékelt: a tudósok most azon dolgoznak, hogy az embereknél ne is okozzon pandémiát a madárinfluenza terjedése, és egyelőre pánikolni sem kell.
Pánikra egyáltalán nincs ok. A WHO vezetője is úgy nyilatkozott, hogy ugyan nem optimális, hogy a baromfitelepek mellett a szarvasmarhatelepeken is regisztráltak emberre átterjedt betegséget, de a tudósok most azon fáradoznak, hogy még csírájában elfojtsák a terjedést - komoly veszély viszont jelenleg nincs. Főszabályként talán érdemes észben tartani, hogy ha bármilyen döglött szárnyast látunk, azt egyáltalán ne piszkáljuk, ne nyúljunk hozzá, a közelébe se nagyon menjünk
- mondta lapunknak Kemenesi Gábor. Hozzátette: természetesen észrevehetjük magunkon a tüneteket, azokat azonban jelenleg kár is keresni, ráadásul nagyon ismerősek is lehetnek a sima influenzával is összehasonlítva.
A hirtelen jelentkező, magas (akár 39-40 fokos) láz, az izom- és végtagfájdalom, illetve a szemgyulladás is a tünetek közé tartozik - vagyis nagyon hasonlóak a megszokott, "rendes" influenzához
- fogalmazott a virológus.
Hozzátette még azt is: "ne keressünk magunkon tüneteket csak azért, mert olvastunk erről, mert mint mondtam, egyáltalán nincs járvány az emberek között, a tudósok éppen azon dolgoznak, hogy elfojtsák még a kitörés esélyét is."