Telex • 2024. április 1. 10:33
Február közepén közzétették a koronavírus-vakcinák mellékhatásait vizsgáló, eddigi legnagyobb léptékű kutatást, amely több mint 99 millió beoltott személy adatait elemezte nyolc országból. A vizsgálat során azonosítottak egy új potenciális mellékhatást is, amely korábban nem volt ismert, miközben a kutatás eredményeit az oltásellenesek félreértelmezve terjesztették a közösségi médiában - írta meg a Telex.
Február közepén került nyilvánosságra az eddig legnagyobb léptékű kutatás, amely a koronavírus-vakcinák mellékhatásaival foglalkozott. Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 99 millió beoltott személy adatait elemezte Argentínából, Ausztráliából, Kanadából, Dániából, Finnországból, Franciaországból, Új-Zélandról és Skóciából. A tanulmány során egy új, potenciális mellékhatást is azonosítottak, amely korábban ismeretlen volt. Az eredményekre az oltásellenesek is gyorsan rátaláltak, és azokat félreértelmezve osztogatják meg a közösségi médiában.
A Globális Covid-Vakcina-Biztonsági Projekt keretében végzett megfigyeléses vizsgálat során 13 betegség esetében vizsgálták a vakcinázás utáni 42 napos időszakot. Az elemzés célja az volt, hogy összevessék az oltás nélküli populációban várható betegség előfordulását a ténylegesen tapasztalt esetszámmal. A Pfizer és Moderna mRNS-alapú vakcinái mellett az AstraZeneca adenovírusos vakcináját is vizsgálták.
Az elemzés alapján kiderült, hogy bizonyos neurológiai mellékhatások – mint például a Guillain-Barré-szindróma – előfordulása minimálisan megnőtt az AstraZeneca vakcinával oltottak körében. Hematológiai állapotok tekintetében szintén az AstraZenecánál figyeltek meg emelkedést az agyi vénás szinusztrombózis eseteiben. Szív- és érrendszeri állapotoknál pedig mindhárom vakcina esetében megerősítést nyert a myocarditis és pericarditis előfordulásának növekedése.
A kutatás rávilágított arra is, hogy bár néhány mellékhatást már korábban is ismertek, egy új lehetséges mellékhatást – az akut disszeminált encephalomyelitist – is felfedeztek. Fontos kiemelni, hogy bár ezek a mellékhatások aggodalomra adnak okot, összehasonlítva más gyógyszerekkel – például az aszpirinnel – láthatóvá válik, hogy minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai.
A kutatást Ferenci Tamás biostatisztikus kommentálta, kiemelve annak fontosságát, hogy csak randomizált vizsgálatokkal lehet megbízhatóan kimutatni egy oltás okozta potenciális mellékhatást. Hozzátette: még ezeknek a vizsgálatoknak is vannak korlátai mintanagyság és utánkövetési idő tekintetében.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A cikk részletesen tárgyalja további specifikus mellékhatásokat is - mint például a Bell-féle arcbénulást vagy az agyi vénás szinusztrombózist -, valamint kitér arra is, hogyan befolyásolja ezeknek a mellékhatásoknak az előfordulása a vakcinázást és annak percepcióját.
Végül Ferenci Tamás rámutat arra is, hogy bár vannak aggályok a vakcinák biztonságosságát illetően, átfogóan nézve Magyarországon csökkent a rákhalálozási arány 2022-ben - ami ellentmond annak az állításnak, hogy a Covid-vakcinák növelnék e halálokok számát.