G7 • 2024. március 13. 10:40
Az állami és magánegészségügy a világ fejlett országaiban egymást kiegészítve működik, bizonyos terheket hatékonyan tud levenni az alapellátás válláról – például a fogászat, szemészet vagy éppen a bőrgyógyászat területén. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szavai alapján hasonlót terveznek Magyarországon is. De mennyit fognak fizetni a betegek akkor a magánban?
A Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességet javító javaslatcsomagjának adatai szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatási rendszere elavult, közel tíz éve nem nyúltak hozzá a támogatási összegekhez. Részben ennek tudható be az is, hogy rekord méretű tartozások alakultak ki a kórházaknál, a finanszírozás ugyanis nem követte az utóbbi évek áremelkedését. A szolgáltatóknak jelen helyzetben pedig nem érdeke elszerződni.
Kirschner András, a Swiss Clinic ügyvezető igazgatója szerint a megoldás (anélkül, hogy a NEAK a világ összes pénzét ráborítaná a magánszolgáltatókra) az úgynevezett co-payment modell lehet, ahol az állami támogatás mellett a magánszolgáltató a valódi ár és a támogatás különbözetét elkérheti a betegtől, tehát például a kétmillió forintos csípőprotézis-műtét 1,5 millióba kerülne a betegnek. Csakhogy egy átlagos háztartásban élő magyar számára egy ilyen beavatkozás jóval többe kerül, mint amennyit egy évben félre tud tenni.
Ráadásul a betegek halogatják a beavatkozásokat. Ahogy nem vesznek új bútort, nem cserélik le az autójukat, halasztják a külföldi utazásukat, úgy vannak számos, nem nagyon sürgős egészségügyi beavatkozással: elhalasztják a heresérv-, a lágyéksérv-, a jóindulatú pajzsmirigydaganat-műtétjüket, a protézisbeültetéseket. Azonban eljön az a pillanat, amikor már akkora az egészségveszteség, annyira fáj például egy kopott csípőízület, hogy muszáj megoperáltatni. Ezek a kiváró páciensek tehát előbb-utóbb feltűnnek majd a magánszolgáltatóknál, de az állami rendszerben is. Ezt támasztja alá egy nyugtalanító adat: a betegforgalom nemcsak a magánegészségügyben, hanem az államiban is jelentősen csökkent - írja a lap.
Rékassy Balázs, orvos, egészségügyi szakmenedzser korábban elmondta, hogy a betegek egyre rosszabb állapotban kerülnek orvoshoz. A lakossági oldalról a kiadásokra való felkészülés mellett (egészségpénztár, egészségbiztosítás) jelentős életmódváltása is szükség lenne ahhoz, hogy minél több évet tölthessenek az emberek egészségesen, ugyanis a magyarok általános egészségi állapota kirívóan rossz nemzetközi összehasonlításban.