Újabb pofon a magyar egészségügynek: ezeken a dolgozókon csattant az ostor, ennyit a béremelésről

Pénzcentrum2024. március 4. 08:30

Az átlagbér bruttó 460 ezer forint, ennek a húsz százaléka 92 ezer forint. Ennyivel emelkedett volna az egészségügyi szakdolgozók bére idén márciustól, ehelyett azonban sokaknak csak 50-60-70 ezerrel nő a bére.

Nem javított az ápolók általános hangulatán a márciustól életbe lépő béremelés. Nagyon sokan csalódottak, miután megkapták az új besorolásukat: a kormányzati kommunikációban elhangzott 20 százalékos többletet ugyanis nem mindenki kapta meg - írja a Népszava. A lap szerint a Facebook szakmai csoportjaiban elkeseredett bejegyzésekben próbálják értelmezni, hogy jött ki az elmúlt napokban a híradásokban közölt szám, miszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi keresete a márciusi béremelést követően meghaladhatja a bruttó 800 ezer forintot. Ennyi pénzt csak az idősebb szakdolgozók és ők is csak túlmunkával tudnak megkeresni. Volt aki közzétette a munkáltatójától kapott levelet, amelyben arról értesíti: „A kommunikációban közölt átlagos 20 % mértékű emeléshez szükséges fedezetet nem kaptuk meg. A rendelkezésre álló maximális keretösszeg differenciált módon felosztásra került.”

A Népszava megkereste az ügyben Soós Adriannát, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnökét, aki elmondta, pontos összesítésük még nincs, de tagjaik között nagyon gyakori, hogy a beígért 20 százalék helyett, mindössze 13-14 százalékos többletet kapnak. Ami nagyon elmarad a kormányzat által hirdetett 20 százaléktól. Az is borzolja a kedélyeket a szakszervezeti vezető szerint, hogy az egyes intézményekben teljesen eltérő a munkáltatók gyakorlata. Hivatalosan néhány napja kapták csak meg a munkáltatók a kormányzat béremelésre vonatkozó útmutatóját, miközben már ezerszámra kellett aláírni a béremelési papírokat. Volt ahol az abban leírtakat nem tudták figyelembe venni, mert már régen túl voltak a szerződések módosításán. Volt ahol egységesen adtak 20 százalékot, és volt olyan, hogy csak a pótlékokat adták oda keresetnövelő elemként.

A lap azon kérdésére, hogy mekkora összeget jelent az átlagos 20 százalékos alapbértöbblet, Soós Adrianna azt mondta: az ágazatban – minden ellenkező kormányzati állítás ellenére – most az átlagbér bruttó 460 ezer forint, ennek a húsz százaléka 92 ezer forint. Ehelyett azonban sokaknak 50-60-70 ezerrel nő a bére, csak nagyon kevesek kapták meg az említett 92 ezret.

Egy másik nagy feszültségpontja a béremelésnek, hogy sok szakmát – mint nehéz munkaterületet –, kiemeltek és ezekben nagyobb összegű emelés adható. Ám sok, hasonló munkafeltételekkel járó területet választottak szét: a krónikus belgyógyászat például a kiemeltek közé került, az aktív belgyógyászat viszont nem. Ez olyan belső feszültségeket okozott a dolgozók között, hogy volt olyan intézmény, amelynek vezetői azt mondták: őket nem érdekli, minden osztályon ugyanannyit adnak, ha kiemelt, ha nem.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

 

Címkék:
egészség, átlagkereset, egészségügy, ápolók, egészségügyi dolgozók, egészségügyi béremelés,