MTI • 2024. március 4. 20:14
A kényszersterilizációs programban érintett 4500 fiatal nőt - akik a grönlandi őslakosok, az inuitok körében a szülőképes nők mintegy felét tették ki - a saját vagy a családjuk beleegyezése nélkül kényszerítették rá a fogamzásgátló spirál használatára 1960-as évektől a 70-es évek közepéig. Mivel a kampány idején sokan közülük még csak tizenévesek voltak, így nem tudták, hogy valójában fogamzásgátló eszközt kaptak; a nőgyógyászok pedig még a közelmúltban is találkoztak olyan inuit nőkkel, akik egyáltalán nem is tudtak arról, hogy valójában ők is használták ezt az eszközt.
Dániában az 1960-as és 70-es években lezajlott, kikényszerített születésszabályozás miatt jelentette fel hétfőn az államot 143 grönlandi születésű nő. Mads Pramming, a sértetteket képviselő ügyvéd a feljelentéseket azzal indokolta, hogy védencei emberijogsértés áldozatai. Közülük 67-en már benyújtották a fejenként 300 ezer dán koronás (15,76 millió forint) kártérítési igényüket, de tavaly október óta hiába várják a választ és a kártérítést. Hozzátette, hogy október óta újabb áldozatok jelentkeztek, akik közül egy 85 éves nő a legidősebb.
Dánia az 1960-as évek végén, a helyi népességrobbanástól tartva annak ellenére vezette be a születésszabályozást az északi-sarkvidéki szigeten, hogy a terület 1953 óta már nem volt a gyarmata, hanem Dánia egy tartománya lett. Grönland 1979-ben autonómiát kapott, 1992-től pedig teljesen saját kézbe vette az egészségügyet, a diszkriminációra csak az a 2022 tavaszán bemutatott podcastsorozat hívta fel először a közvélemény figyelmét, amely a dán közmédia archívumából került elő.
A kényszerű születésszabályozás kivizsgálására tavaly vizsgálóbizottságot hoztak létre, amelynek 2025-ben kell közzétennie a jelentését. Az ügy sértettjei azonban kijelentették, hogy nem várnak a vizsgálat eredményére, hanem addig is jogi úton próbálják kikényszeríteni a kártérítést. Magnus Heunicke dán egészségügyi miniszter elismerte, hogy az érintett nők még ennyi idő elteltével is érzik a nekik okozott fizikális és lelki fájdalmat, ezért pszichológiai segítségnyújtást ajánlott fel számukra az állam részéről.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök 2020-ban bocsánatot kért 22 olyan grönlandi gyermektől, akit 1951-ben elszakítottak családjától és Dániába vittek, hogy ott kísérletképpen egy dánul beszélő grönlandi elitcsoportot neveljenek ki belőlük.