Pénzcentrum • 2024. március 1. 11:17
A vörösborról elterjedt nézet, hogy kis mennyiségben fogyasztva még jó hatása is van az egészségre. Azóta azonban ezt a tévhitet számos kutatás cáfolta: a vörösborfogyasztás nemhogy nincs jótékony hatással a szív- és érrendszerre, hanem még növelheti is bizonyos betegségek kockázatát - írja a The New York Times. Bár még tartja magát ez a tévhit, a friss tanulmányok alapján az alkohol fogyasztása, a bort is beleértve, semmilyen mennyiségben nem tekinthető veszélytelennek.
A vörösbor egészségügyi előnyeinek kérdése évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat és a közvéleményt egyaránt. Az 1990-es években széles körben elterjedt az a nézet, hogy a vörösbor fogyasztása jótékony hatással van a szív egészségére. Ebben az időszakban több tanulmány is alátámasztotta azt az állítást, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás - különösen a vörösboré - csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az akkori kutató kimutatták, hogy a mediterrán étrendet követő emberek kevésbé hajlamosak ezekre a betegségekre, amit részben a rendszeres, de mérsékelt borfogyasztásnak tulajdonítottak. A vörösbor jótékony hatását ebben az időszak tévéműsorok és reklámok is terjesztették.
Azonban a 90-es éveket követően egyre több kutató kezdte megkérdőjelezni a korábbi kutatási eredményeket. A korabeli tanulmányokkal kapcsolatos kritikák szerint azok nem vették figyelembe, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztók egészségesebb életmódot folytathatnak, jobban táplálkozhatnak és nagyobb valószínűséggel rendelkezhetnek egészségbiztosítással, mint azok, akik nem isznak alkoholt. Vagy azt a körülményt, hogy bizonyos "nem ivók" valójában korábban fogyasztottak alkoholt, de éppen egészségügyi okokból hagyták abba.
A felmerült aggályok miatt új kutatások születtek a témában, amelyek már figyelmbe vették a borfogyasztás esetében a lehetséges társadalmi különbségeket, előéletet, és már körülményeket is. Így az új elemzések már azt mutatták, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás korábban feltételezett jótékony hatására nincs semmi bizonyíték.
A 2000-es évektől kezdődően egyre több tanulmány jelent meg, amely cáfolta az elképzelést, hogy az alkohol fogyasztása jót tenne a szívnek, és a bor sem kivátel. A tanulmányok eredményeiből ma már világosan látszik: még napi egy ital fogyasztása is növelheti bizonyos betegségek kockázatát, mint például a magas vérnyomás vagy a szívritmuszavar. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más egészségügyi szervezetek is azon az állásponton vannak: a legkisebb mennyiségű alkohol fogyasztása sem tekinthető veszélytelennek. A WHO az már 1988 óta hangsúlyozza, hogy az alkohol és a rák között egyértelmű kapcsolat áll fent.
Hiába írunk 2024-et, sokak számára még meglepő lehet: nem "egészséges egy pohár vörösbort meginni naponta". Hiszen hiába is cáfolták meg nagyon gyorsan a tudományos kutatások ezt a feltételezést, ami akkor elterjed még évtizedekig lehetett róla hallani, akár orvosoktól is. Ideje azonban végleg leszámolni ezzel a tévhittel, hogy az alkohol rendszeres fogyasztása bármilyen kis mennyiségben egészséges lenne.
A szakértők most már azt hangsúlyozzák, hogy ugyan nem feltétlenül hordoz mindenki számára nagy kockázatot időnként meginni egy pohár bort, jó hatással biztosan nincs az egészségre.
A magyarokat is érinti a probléma
Attól függetlenül, hogy külföldi tanulmányok jutottak először téves következtetésre a vörösbor fogyasztásának jótékony hatásáról, nálunk is ugyanúgy elterjed idővel ez a tévhit. Valószínűleg még mindig sokak fejében él az elképzelés, hogy napi egy - vagy nőknek fél - pohár vörösbor fogyasztása "egészséges". Az ilyen tévhiteket nehéz kiirtani, ráadásul ez éppen egy olyan fajta ferdítés, amely megnyugtatja, "felmenti" az embert rossz szokásai miatt érzett bűntudata alól.
Magyarországon pedig nagy problémát jelent az alkoholfogyasztás. 2021-2022-ben 413-415 ezer főre becsülték az alkoholisták számát, melynek közelében utoljára 2014-ben voltunk (408 ezer). Csakhogy 2014-ben még arányaiban a lakosságszámhoz képest az alkoholisták becsült száma 4,1 százalék volt, 2022-es adat alapján már 4,3 százalékos. Azt is hozzá kell tenni, hogy a KSH becslésénél egyes szakértő szerint jóval több alkoholbeteg lehet az országban, Zacher Gábor 800 ezer alkoholistát szokott emlegetni, a WHO pedig 900 ezer főt számlált.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A magyarok alkoholfogyasztási szokásairól részletesen 2019-es adatok a legfrissebbek. Eszerint 2019-ben 420 ezer embert, a 15 éves és annál idősebb férfiak 9,3%-át, és a nők mindössze 1,5%-át lehetett nagyivónak tekinteni Magyarországon. A nagyivó férfiak hetente több mint 14, a nők több mint 7 pohár szeszes italt fogyasztottak el, vagy hetente rohamszerűen ittak. Az emberek nagy többsége (a férfiak hét-, a nők hattizede) mértékletesen vagy csak ritkán fogyasztott szeszes italt, ám a férfiak közt hatszor több a nagyivó és fele annyi az absztinens, mint a nőknél.
A sör- és a borivás a férfiak között egyértelműen korfüggő, a fiatalabbak között többen fogyasztottak sört és kevesebben bort. A nők minden korcsoportban a bort részesítették előnyben (56–64%). A nagyivók és a mértékletes szeszesital-fogyasztók italválasztását összehasonlítva látható, hogy közöttük csaknem azonos arányban fordultak elő a sör-, illetve a borivók, míg a nagyivók – különösen a nők – sokkal szívesebben fogyasztanak röviditalt.
A magyarok az élmezőnyben vannak Európában alkoholfogyasztásban, a hatodik-nyolcadik helyen szoktunk végezni a rangosorokban. Korábban a Pénzcentrumnak a magyarok függőségeiről Nagy Zsolt, Phd, addiktológiai konzultáns azt mondta:
A magyarok önpusztító módon isznak, és egyáltalán nincs a helyén az alkohol a társas helyzetekben. Főleg a fiatalok esetében látom, hogy virtusból, erőből, vagánykodásból, dühből és kifejezetten ártó szándékkal, önpusztító módon fogyasztják az alkoholt, vagy a drogokat
– magyarázza a szakértő, hozzátéve: Nem tanultuk meg jól használni ezeket a szereket, és úgy tűnik, ez elsősorban az elmúlt 50 év során alakult így.