Óriási tragédia a családoknál: ezért mondanak le magyar anyák a saját gyermekükről - ez lesz velük

Tavaly ősszel jelent meg a hír, hogy a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház babamentő inkubátorába helyezték el  Szentgyörgyi Vincét. A térségben a 2000-es években hozták létre a csecsemőmentő inkubátort, melyet számos tragikus csecsemőgyilkosság előzött meg. A Pénzcentrum elemzésében azt vizsgálja meg, hogy az elmúlt 10 évben hogyan alakult a csecsemőmentő pontok helyzete, hány gyermeket helyeztek el és mi állhat ezeknek a döntéseknek a hátterében.

Ha olyan súlyos az anya vagy a család helyzete, fennáll a lehetősége, hogy az újszülöttet egyszerűen sorsára hagyják – ez azonban bűncselekménynek (kiskorú veszélyeztetése) minősül. Sajnos az ehhez hasonló tragikus hírek nem mennek ritkaságszámba hazánkban, idén februárban egy udvari vécéből mentettek ki egy újszülött kisfiút a tűzoltók a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kisújszálláson. Az édesanya az udvari vécében szülte meg gyermekét csütörtök este, majd az újszülött a megszületése után a vécébe esett. Az ilyen tragikus példák elkerülése érdekében Magyarországon lehetőség van a gyermek „védett” helyre (babamentő inkubátorba) történő elhelyezésére – amely jogilag „titkos” örökbe adásnak minősül, így nem jár büntetőjogi következményekkel.

A gyermek magára hagyása

Adódnak olyan helyzetek, amikor a válsághelyzetbe került szülő az egyetlen járható útnak a gyermek elhagyását látja. Ilyen esetben azonban a csecsemő egyszerű sorsára hagyása (akár biztonságos helyen – kórházi folyosó, mentőállomás stb.) veszélyeztetésnek minősül és törvénytelen. Ha a rendőrség ilyenkor a vér szerinti szülők nyomára akad, az büntetőjogi következményeket von maga után.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke is így nyilatkozott az inkubátorokat választó anyák szociális hátterét illetően:

akik inkubátorban helyezik el az újszülötteket, azok általában szörnyű helyzetben vannak. Számos oka lehet annak, ha egy anya úgy dönt, hogy lemond a gyermekéről, kezdjük a legegyszerűbbel, hogy nagyon-nagyon rossz anyagi körülmények között él, és úgy érzi, hogy anyagi akadályai vannak, annak, hogy felnevelje a gyerekét. A másik lehetőség, hogy véletlen gyerek volt, és ezért megpróbál a gyerektől ezen az úton, abban a reményben megszabadulni, hogy aki meg magához veszi, az majd jobban fogja szeretni, meg jobb lehetőségeket tud neki biztosítani. 

- válaszolta kérdésünkre az elnök. Az NNGYK oldalán is hasonló válaszokat találtunk a kérdésre, a gyermekelhagyás okai többek között az alábbiak lehetnek:

• szegénység, anyagi problémák;
• éretlen vagy egyedülálló anya (fiatalkori vagy házasságon kívüli szülés stigmája);
• a fogamzásgátlással és termékenységszabályozással kapcsolatos ismeretek hiánya;
• a megszületett gyermek fogyatékossága;
• szülés utáni pszichés zavarok vagy az anya egyéb mentális betegsége;
• megfelelő családsegítő szolgáltatások, a segítségnyújtás hiánya.

Néhány országban – így Magyarországon is – léteznek olyan lehetőségek, amelyekbe az anyák névtelenül, biztonságosan elhelyezhetik gyermekeiket, anélkül, hogy az elhagyás bűncselekménynek minősülne.

Tehát, ha egy babamentő inkubátorba helyezi valaki a gyermekét, azzal nem veszélyezteti a csecsemő életét, és ez jogilag titkos örökbeadásnak minősül. A rendőrség ilyen esetben nem keresi a szülőket.

Amikor a szülők személyazonossága ismeretlen, a területileg illetékes gyámhatóság a gyermek örökbe fogadhatóságáról hivatalból dönt. A döntés 6 hét elteltével válik jogerőssé, amit úgy kell érteni, hogy a törvény 6 hét várakozási időt biztosít a biológiai szülő számára ahhoz, hogy meggondolja magát, és igényt tartson a szülői felügyeleti jogára. A várakozási idő elteltével az örökbe adhatóságról szóló döntés (vagy az idő közbeni örökbefogadás) véglegessé válik. Az NNGYK által felsorolt okok között szintén szerepel a túl fiatalon anyává válás eshetősége, ezt az opciót Edvi Péter, elnök is hangsúlyozta:

van egy harmadik eset, a félelem, ha például nagyon fiatal az anyuka, és nagyon szigorú szülei vannak, és tegyük fel, hogy valahogy el tudja titkolni a terhességét. Megszüli a gyermeket és utána berakja egy inkubátorba. Tehát ez a három fő lehetőség van, természetesen vannak még további cizellák is, de azt gondolom, hogy ebbe a három fő nagy csoportba lehet csoportosítani azokat, akik abba a szörnyű helyzetbe kerülnek, hogy le kell, hogy mondjanak a gyermekükről. Azt gondolom, hogy teljesen szabad akaratából, senki nem mond le a gyerekéről. Mindig van valami külső kényszerítő körülmény

- magyarázta, majd arra a kérdésünkre. hogy az inkubátorokba helyezett csecsemők elhelyezése mennyiben függ össze a hiányos szexuális felvilágosítással, elmondta, hogy 

ez nem ilyen egyszerűen leírható, mert például ha valaki hajléktalan, márpedig tudjuk, hogy több ezer ember hajléktalan. Nem biztos, hogy az a hajléktalan nő azért lesz terhes, mert nem tudja pontosan, hogy hogy esik teherbe, hanem a viszonyok olyanok, hogy például óvszerre sem tellett. De azt is meg kell említeni, hogy sajnos a nőknél, nem mindig a szabad akaraton múlik a szexuális kapcsolat létesítése. Ilyen eset is előfordulhat, nem biztos, de előfordulhat

-fejtette ki, majd hozzátette, hogy olyan szempontból némi kapcsolat lehet a kettő között, hogy 

ha elfordul, hogy a  lány adott esetben harmadik, negyedik, ötödik hónapig nem is nagyon veszi észre, hogy terhes. Aztán nyilván, amikor a baba elkezd növekedni, a pocak elkezd kerekedni, akkor nyilván észreveszi, -de akkor meg már túl késő

- mondta Edvi Péter. 

A babamentő inkubátorok használata, kihasználtsága

A „babamentő” szó arra utal, hogy ez a teljesen titkos örökbe adási lehetőség valószínűsíthetően az egyébként nem kívánt, titkolt terhességből származó gyermekek életét menti meg – akik az inkubátorok nélkül csecsemőgyilkosság vagy sorsára hagyás áldozatául eshetnének. Így a babamentő inkubátornak életmentő funkciója is van, hiszen szüleik nagy valószínűséggel nem vállalnák az örökbe adás menetének hivatalos formáját. A kisbaba inkubátorba helyezése után elinduló folyamatról szintén kérdeztük Edvi Péter, aki elmondta, hogy 

a folyamat ettől kezdve borzasztóan egyszerű, a kórház befogadja néhány napra, ha olyan az egészségügyi állapota, akkor adott esetben akár egy-két hónapra is. Utána meg a gyermekvédelem gondoskodik arról, hogy a gyerek lehetőleg legalább nevelőszülőkhöz kerüljön, de én mindig abban reménykedem, hogy az ilyen gyerekek inkább örökbefogadó szülőkhöz kerülnek

- fejtegette, majd azt is kifejtette, hogy az ilyen módon elhelyezett csecsemők többsége nevelőszülőkhöz, de nagyobb valószínűséggel akár örökbefogadó családhoz is kerül.

Csecsemőknek árvaház, papíron ugyan egy van, a Pikler Intézet, de általában a gyermekvédelem egyből gondoskodik arról, hogy a gyerekek családhoz kerüljenek, ha más nem, akkor átmenetileg nevelőszülőhöz és utána örökbe adásra. A gyermekvédelmi törvény is azt írja elő, hogy ha nagyon muszáj, akkor kerüljön a gyerek valamilyen árvaházba, de alapvetően azt kell preferálni, hogy minimum nevelőszülő kerüljön. A kisgyerekeket mindig könnyen örökbe lehet adni, akik már olyan 9-10 évesek, ott kezdődik el a probléma. 

- árulta el a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke. A szülők többsége egyébként nem szeretne lemondani a gyermekéről, azonban amikor szembesülnek a nehézségekkel, megbélyegzéssel, gyakran mégis úgy döntenek, hogy a gyermek számára ez a legjobb megoldás. Ha a konkrét számadatokat nézzük, az NNGYK által megküldött adatokból kiderül, hogy az elmúlt években sorra 10 alatt volt az egy évben inkubátorba helyezett babák száma. A következő ábrán a 2012-től 2022-ig terjedő időszak adatait láthatjuk.

A legmagasabb értéket 2014-ben láthatjuk, akkor 11 gyermeket helyeztek el ilyen csecsemőmentő inkubátorban. Azóta jelentősen kevesebb értékek mutatkoznak, ami összességében lehetne jó hír, de sajnos rendre hallani a sorsára hagyott újszülöttekről, akik az inkubátorokban sokkal nagyobb biztonságban lennének.

Magyarországon 34 intézmény van, ahol lehetőség adódik az anyáknak leadni a gyermeküket, az erről készült részletes lista bárki számára elérhető az NNGYK oldalán. A következő táblázatban mi azt vizsgáltuk meg, hogy vármegyénként hány ilyen leadó hely van és azt is megnéztük, hogy 2012 és 2022 között hány alkalommal használták ezeket az inkubátorokat. 

Budapesten található a legtöbb erre a célra létrehozott segítőpont, azonban ez nem annyira meglepő, hiszen település arányosan itt található a legtöbb egészségügyi intézmény, és gyermekotthon is. Ami az inkubátorok esetén viszont egy igen sajnálatos pont, hogy lehetetlen utánajárni, hogy valóban az anya hagyta-e a gyermeket az inkubátorban, és amennyiben igen, saját akaratából tette-e. Így maga az inkubátorprogram visszaélésekre is lehetőséget ad, amellett, hogy a válságos helyzetű anyák számára a gyermekük biztonságos elhelyezésének egy anonim módja.

Az sem ritka eset, hogy az inkubátorba helyezett gyermek nem kórházban született – pl. nehéz szociális helyzet vagy titkolt terhesség miatt. Az inkubátorba helyezett gyermekekről szinte semmilyen információt nem lehet tudni – sokszor még a születés pontos napja is csak sejthető. Amikor a gyermek felnő, és kérdez a származásáról, az örökbefogadó sem tud számára semmilyen információval szolgálni.

Az inkubátorba helyezett gyermekek számára tehát semmilyen elindulási lehetőség nem áll rendelkezésre a későbbiekben, ha szeretnék megtalálni biológiai szüleiket.

De ugyanez igaz a biológiai szülők szemszögére is – évek múltán semmilyen módon nem tudják visszafejteni, hogy hová kerülhetett a gyermekük, és milyen körülmények között él.