Koós Anna • 2024. február 24. 16:02
Hamarosan már nem csak a naptár szerint ér ide a tavasz, hanem az időjárás is egyre melegedni kezd majd, több lesz a napsütés és eltehetjük végre a téli ruhákat. Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy a kórokozóktól is megszabadulnánk. Kritikus időszak következhet most: a felső légúti fertőzéses esetek most érhetik el a tetőpontjukat, rengetegen eshetnek ágynak. Mindemellett a magyarok - főként gyermekek és idősek - legyengült szervezetét új fertőzések is célba vehetik a következő hónapokban, mint a hányást és hasmenést okozó Rotavírus, a skarlát, vagy a bárányhimlő. Ha pedig ez nem lenne elég, több szomszédos országban még a kanyaró és a szamárköhögés is felütötte a fejét. Mutatjuk a legfrissebb adatokat a vírusok terjedéséről, és hogy mikor kezdődhet idén a különböző fertőzések szezonja, illetve kiknek és mire kell most különösen figyelniük.
Az NNGYK friss adatai alapján akár tetőzhetett is az akut légúti fertőzéses megbetegedések járványa Magyarországon a múlt héten. A korábbi évek tapasztalatai alapján a járványok tetőzése február végén / március elején szokott bekövetkezni, viszont az idei görbék alapján ez akár hamarabb is megtörténhetett. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ezután drasztikusan csökken majd a megbetegedések száma, csak annyit: a betegszámok elérhették a tetőpontjukat, és hétről hétre fokozatosan kevesebben fordulnak majd orvoshoz, mint a megelőző hetekben. A betegek száma azonban továbbra is magas maradhat - egy hónapon át még biztosan, de lehetséges, hogy utána is. A továbbra is nagy számú akut fertőzéses esetek mellett pedig olyan betegségek is támadhatják legyengült immunrendszert - főként a kisgyermekekét - mint például a skarlát, vagy a bárányhimlő.
A következő hetekben érdemes arra készülni, hogy sokan fertőződhetnek meg különféle kórokozókkal. A covid, influenza, RSV vagy más hátterű akut felsőlégúti fertőzések mellett számos megbetegedés kering, és egyszerre támadja a lakosság immunrendszerét. Az NNGYK már több hete tömeges megbetegedésekről számol be, melyek hányást, hasmenést, lázat okoznak és főként óvodák, iskolák, és idősotthonok ezek helyszínei. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek jól elkülöníthető fertőzésgócok lennének, ahonnan nem terjed tovább a megbetegedési hullám. Ha tömeges járvány nem is alakul ki, folyamatosan előfordulnak ilyen megbetegedések.
A másik fő problémát a folyamatosan növekvő számú bárányhimlős és skarlátos esetek jelenthetik. Nem elég ugyanis, hogy jelenleg az influenzával, illetve akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók 40-50 százaléka 15 éven aluli, vagyis a betegek közel fele gyerek, a bárányhimlőnek és skarlátnak is a legfiatalabbak vannak leginkább kitéve. Az utolsó éves jelentés alapján 2022-ben a skarlátos megbetegedések 97 százaléka a 0-14 éves korosztályban fordult elő, a bárányhimlős eseteknek pedig 96 százaléka érintette a 15 éven aluliakat. Ráadásul hamarosan kezdődik az évnek az az időszaka, amikor a legtöbb ilyen fertőzés fordul elő.
Még csak most tetőzhet az influenza és a covid, helyre sem állt még teljesen a tél végéré már amúgy is megtépázott immunrendszer, máris támadásba lendülhet a skarlát és a bárányhimlő! A legyengült szervezeteket pedig folyamatosan támadják a hányással, hasmenéssel járó kórokozók is.
Kritikus időszak következik
A Pénzcentrum megvizsgálta, hogyan alakultak az elmúlt években a fertőzésszámok, hogyan állnak most az esetszámok és ezek alapján mikor veheti kezdetét a bárányhimlő- valamint skarlátszezon, illetve erősödhetnek fel a gastroenteritis járványok. Az alábbi grafikonon látható, hogy a hányást, hasmenést okozó Campylobacteriosis, valamint Salmonellosis nagy tömegben inkább tavasz végén, nyáron és ősszel fordul elő. Azonban 2019-ben a Rotavírus-gastroenteritis márciusban okozott nagy számú fertőzéseket. Bár 2020-ban és 2021-ben kiugró érték nem látszik, ez betudható a pandémia megfékezése érdekében hozott intézkedéseknek. 2022-ben már látható a kisebb emelkedés. Ha pedig megnézzük a második grafikont, mely a 2023-as év elejétől muataja az esetszámok alakulását, azt láthatjuk, hogy a Rota-fertőzéses esetek tavaly november óta durván emelkedtek:
A skarlátos esetekre az volt jellemző a pandémia előtt, hogy a betegszámok csak nyáron esnek némiképp vissza, egyébként stagnálnak. 2020 márciusától a meghozott járványvédelmi intézkedések ezt is felülírták, a skarlát egészen el is tűnt. 2022 októberében kapott új erőre és rengeteg megbetegedést okozott tavaly is: skarlátos megbetegedésből 8 998 eset fordult elő 2023-ban, míg 2022-ben 1272, 2021-ben 400, 2020-ban 1434. (A járvány előtt is, 2019-ben "csak" 3739 esetet regisztráltak, 2018-ban 2842 esetet.) A heti adatok görbéjén pedig látszik, hogy a most zajló járványszezonban a skarlát is hamarabb kezdett nagyobb számban megbetegedéseket okozni: már tavaly év végén látszik egy hullám, ami jelenleg is tart. A skarlát ellen pedig nincs védőoltás.
A bárányhimlős esetek kapcsán is azt lehet elmondani, hogy egy pandémiamentes évben a főszezon márciusra és áprilisre tehető, tavaly már szintén ezt a mintázatot láthattuk visszatérni és idén is elindult már a bárányhimlős esetek felfutása. 2024-ben az első 7 hét alatt 2886 megbetegedés történt, 10 százalékkal több, mint 2023 első 7 hetében. Viszont azt hozzá kell tenni, hogy 2018 és 2022 között a medián 4723 volt az 1-7. héten, ugyanakkor a relatív visszaesés a korábbi évek mediánjához képest annak is betudható, hogy a 2019-ben bevezetett kötelező védőoltás már éreztetheti a hatását. Mindenesetre a következő időszakban arra kell számítani, hogy bárányhimlős esetből is több lesz, mint eddig volt.
Kell-e tartani a kanyarótól, szamárköhögéstől?
Felmerülhet a kérdés, hogy kell-e tartani a környező országokban jelenleg nagy számú megbetegedést okozó egyéb betegségektől. Egyrészt folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy külföldön terjed a kanyaró, Európában több országban járvány alakult ki. Éppen a napokban közölték például, hogy kanyarójárvány van Belgrádban, közvetlenül a szomszédos országokból is könnyen átterjedhetnek a vírusok. Ez természetesen nemcsak a távolság kérdése: az NNGYK azt közölte, hogy a hazai lakosság döntő többsége védett a kanyaró ellen, mely nagyban köszönhető a nagy arányú átoltottságnak. Azt írták, Magyarországon szinte minden 15 hónapos és 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen, egy-egy korosztályban az átoltottság legalább 98 százalék. Hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 21 évben a behurcolt, illetve behurcolt fertőzéssel összefüggő esetből összesen 81-et jelentettek.
Azt viszont hozzá kell tenni, hogy amíg 2023-ban 5 "behurcolt" eset volt, 2022-ben pedig összesen 6, az NNGYK adatai szerint 2024-ben már az eddig eltelt első 7 hétben volt összesen 6 eset. Azt, hogy hány ilyen importált fertőzés fordul elő, nagyban meghatározza az is, hogy van-e éppen Európában vagy a világon nagyobb járvány egy-egy ilyen betegségből, mint a kanyaró. 2024 éppen egy ilyen év lehet.
Fontos: még mindig van olyan korosztály, amelynek tagjai nem lett beoltva kanyaró ellen - egy bizonyos életkor felett járók, illetve a 15 hónaposnál fiatalabbak. Esetükben különösen érdemes vigyázni, hová utaznak most, illetve kikkel érintkeznek, akik utaztak!
"Külföldre, kanyarójárvánnyal érintett területre utazásnál elsősorban a kisgyermekek védelme indokolt, miután az anyai eredetű immunitás 1 éves kor körül általában megszűnik, az első védőoltásra pedig 15 hónapos korban kerül sor. Ennek megfelelően nem ajánlott a 15 hónaposnál fiatalabb, illetve oltatlan kisgyermekek számára az utazás. Amennyiben valamely oknál fogva csecsemő/kisgyermek utazása elengedhetetlen, abban az esetben feltétlenül kanyaró elleni védőoltásban (MMR) kell részesíteni. Az oltás már 9 hónapos kortól alkalmazható. Az oltást követően az immunitás mintegy 2 hét múlva alakul ki. A 15 hónapos kor előtt végzett oltást azonban a második életév során (lehetőleg 15 hónapos korban) meg kell ismételni" - javasolja az NNGYK.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Másrészt kérdéses, hogy a szamárköhögés felbukkanása jelenthet-e problémát. Január végén a szomszédos Horvátországban és Szerbiában is rekordszámú szamárköhögéses esetről számoltak be az ottani központi közegészségügyi-járványügyi hivatalok. Az NNGYK ennek kapcsán akkor ugyancsak azt közölte: "Magyarországon az átoltottság a kötelező oltásnak és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenységnek köszönhetően magas, 98% feletti. Nagyobb járványok előfordulására nem kell számítani, sporadikus esetek azonban mindig előfordulhatnak."
A 7. héten pedig jelentették is az első esetet: egy laboratóriumi vizsgálattal igazolt pertussis (szamárköhögés) megbetegedést jelentettek; a beteg egy Bács-Kiskun vármegyei 2 hónapos gyermek, aki megbetegedését megelőzően nem részesült szamárköhögés elleni védőoltásban - közölte a népegészségügyi hivatal. A szamárköhögéses fertőzések - akárcsak a kanyaró - az oltatlanokra jelenthetnek igazán veszélyt, ezért fontos az ő védelmük.
Figyeljünk rá, hogy a csecsemők az oltás beadása előtt, illetve idősek se érintkezzenek olyan személyekkel, akiktől megfertőződhetnek! Különösen kerüljük a kontaktust azokkal, akik olyan helyen jártak külföldön, ahol szamárköhögés járvány van!
"A családban, a közeli hozzátartozóknak adott védőoltás segít megvédeni a fertőzéstől az idősebbeket, illetve az egészségi állapotuk miatt nem oltható személyeket. Kiterjedtebb oltatlan gócokban (pl. oltásellenesek csoportjában) viszont könnyebben terjed a baktérium, sokan megbetegedhetnek. A felnőttek egy emlékeztető oltással felfrissíthetik a gyermekkori védettséget. Különösen fontos az oltás beadatása, ha újszülött érkezik, érkezett a családba. A csecsemők az első oltásaikat 2-3-4 hónapos korban kapják. Ha a csecsemő még az oltások nyújtotta védettség kialakulása előtt fertőződik, a betegség súlyos, akár életveszélyes is lehet a számára. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a korai életszakaszban a csecsemő fertőződését a családtagok, különösen az anya védettsége előzheti meg. Ehhez az szükséges, hogy a családtagok még a baba érkezése előtt emlékeztető oltást kérjenek saját maguk számára" - hívja fel a figyelmet az NNGYK.
Ennyit számít az átoltottság
Ahogy azt az NNGYK folyamatosan hangsúlyozza, a kötelező oltásoknak köszönhetően már számos olyan betegség teljesen visszaszorult, vagy szinte el is tűnt Magyarországon, amely a környező országokban vagy a világ különféle pontjain időről időre fellángolnak. Most ezt láthatjuk a kanyaró és a szamárköhögés esetén: míg a szomszédos országokban időről időre tömegesen terjed a betegség, nálunk elvétve van 1-1 eset.
A gyermekkorban kötelező oltások sorában található
- a BCG, vagyis a Tuberculosis (gümőkór) elleni védőoltás,
- a DTP, vagyis a diftéria-tetanus-pertussis (torokgyík-merevgörcs-szamárköhögés) elleni védőoltás,
- az IPV, vagyis inaktivált poliovírus (járványos gyermekbénulás) elleni védőoltás,
- a HIB, vagyis a Haemophilus influenzae B kórokozó elleni védőoltás,
- az MMR, vagyis morbilli- mumpsz- rubeola (kanyaró- mumpsz- rózsahimlő) elleni védőoltás,
- a HBV, vagyis Hepatits B vírus elleni oltás,
- illetve 2019 óta kötelezően oltandó bárányhimlő elleni oltás,
valamint meg kell említeni a nem régóta önkéntesen kérhető, térítésmentes HPV elleni védőoltást. Milyen eredményeket hoztak a kötelező védőoltások? Hogyha megnézzük az NNGYK friss statisztikáját, szamárköhögéses esetből összesen 5-t vettek nyilvántartásba az utóbbi 2 évben. A morbilli, vagyis kanyaró okozta megbetegedésekből, melyek ellen szintén kötelező a védőoltás gyerekkorban, 5 eset volt tavaly, 2022-ben pedig 6. A rubeola, vagyis rózsahimlő okozta esetek száma is összesen 3 volt az utóbbi 2 évben. Parotis epidemica, vagyis mumpsz fertőzés tavaly 11, 2022-ben 22 fordult elő összesen. Hepatitis B fertőzésből tavaly 38, tavalyelőtt 65 eset volt.
Érdemes külön kiemelni a bárányhimlőt (Varicella), mely ellen 2019-ben vezették be a védőoltást, és azóta látványos csökkenés mutatkozik. Ahogy arról korábban részletesen írtunk, az esetszámok látványosan csökkentek 2019 után, viszont ebben közrejátszhattak a koronavírus megfékezése érdekében meghozott intézkedések is. 2013-tól 2019-ig átlagosan 33 ezer bárányhimlő okozta megbetegedés történt egy évben Magyarországon, 2020-ra az esetszámok 13 600-ra, 2021-ben 10 ezerre estek vissza. Friss adatok szerint 2022-ben 15 449 esetet regisztráltak, 2023-ban 15 609-et, jelentősen kevesebbet, mint 2019-ben és a megelőző években. Az átoltottság szintje pedig még közel sem mondható magasnak.