Koós Anna • 2024. február 12. 13:03
Hamarosan sok egészségügyi szakdolgozó bére emelkedhet, ez pedig érinti a védőnőket is, akik közül az utóbbi évektizedekben rengetegen hagyták el a pályát. Ennek csak az egyik oka volt az anyagi megbecsültség hiánya. Akárcsak az egészségügy sok területe, a védőnő szakmát is sújtja a szakemberhiány, mely egyre inkább túlterheli a pályán maradókat. Ez a helyzet pedig a következő években csak súlyosbodhat, legfőképpen a nyugdíjazások várhatóan emelkedő száma miatt. Most megvizsgáltuk, területileg hol jelentheti a legnagyobb gondot a szakemberhiány, mely rengeteg kisgyermekes, vagy gyermeket tervező családot érinthet Magyarországon.
A NEAK nyilvános adatokai alapján jelenleg 9945 védőnői körzetből 682 betöltetlen (6,86%). Tavaly még 700 betöltetlen körzet volt , bár akkor még 10011 körzet volt a nyilvántartásban (7%). Így bár a betöltetlen körzetek száma csökkent 2,6 százalékkal, közben megszűnt 66 körzet - feltehetően olyanok, melyek betöltetlenek voltak.
Az összes körzetből az iskolai körzetek száma 2235 volt, ebből 105 volt betöltetlen (4,7%), a 2433 területi körzetből 195 volt betöltetlen (8%), a vegyes körzetek száma pedig 5287, melyek közül 382 betöltetlen (7,2%). Vagyis a legkevésbé az iskolai körzetek érinti a szakemberhiány, a leginkább pedig azokat, amelyek területiek és nem tartozik hozzá iskolai feladatkör sem, vagyis nem vegyes körzet.
Területenként viszont nagymértékben eltérhet, mennyi körzet betöltetlen, és ehhez képest mennyi gondozott tartozhat az adott megyéhez. A védőnők csecsemőkortól egészen a gyermek 6 éves koráig részt vesznek a gyermekek egészségügyi ellátásában - illetve az iskolavédőnői tevékenységet folytatók még tovább is. Egyszerre feladatuk a kismamák, anyukák és gyermekek gondozása, a kisgyermeket nevelő családok egészsége nagyban a védőnői szolgálat felelőssége is. Ezért megvizsgáltuk azt is - azon túl, hogy adott megyében mennyi betöltetlen körzet található önmagában -, hogy ezer szülőképes korú nőre jutó élveszületések arányában mennyi betöltetlen körzet található a területen.
Azt láthatjuk, hogy sokszor épp azokban a megyékben több a betöltetlen körzetek száma, ahol a szülőképes korú nőkre jutó élveszületések aránya is magasabb, mint az átlag. Ilyen például Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, valamint Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, és Nógrád vármegye. Magasabb az átlagnál a szülőképes korú nőkre jutó élveszületések száma Bács-Kiskun, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben is, viszont a betöltetlen körzetek száma átlag alatti. Magas a betöltetlen körzetek száma Baranya, Pest, és Zala megyékben, valamint Budapesten, de kevesebb az élveszületések aránya.
Sok körzetben helyettesítéssel oldják meg a szakemberhiányt
A NEAK a korábban a téma kapcsán lapunk érdeklődésére azt közölte "a betöltetlen körzetek nem maradnak ellátás nélkül. Az összes betöltetlen körzet tekintetében megoldott a helyettesítés és biztosított az ellátás." (A helyettesített körzet hivatalosan nem számít betöltetlennek.) Még novemberben Szalainé P. Boglárka a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője a Népszavának azt mondta, 277 területi és további 50 iskolai védőnői állás betöltetlen, mely önmagában 714 feladatellátási helyet érint. Azonban ennél jóval több helyen oldják meg a feladatot helyettesítéssel. A szakember szerint ez nagy terhet ró a védőnőkre, és a gondozattak láthatják kárát hosszú távon a szakemberhiánynak.
„A csaknem 5000 védőnői körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el” – magyarázta a szakember, aki szerint a nagy számú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott – gyermek, várandós - is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata. Felmérések alapján a dolgozó védőnők ötöde, tehát nagyjából 1000 védőnő helyettesít.
A szakértő szerint az osztott figyelem nemcsak a helyettesített, hanem a védőnő saját körzetét is hátrányosan érinti. Számításaik szerint 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem, vagyis az ellátottak 25-30 százalékának sérül az egyenlő ellátáshoz való joga. Vagyis
a kisgyermekes családok és várandósok, valamint gyermekeik negyedét érintheti hátrányosan a védőnők helyzete Magyarországon.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A helyzet további romlására lehet számítani
2023 nyarán hozták meg a döntést, hogy a védőnői körzetek fenntartói már nem az önkormányzatok, hanem a területileg illetékes kórházak lesznek, mely sok bizonytalanságot hozott a dolgozók életébe. Ez ugyanis nemcsak új munkakörülményeket termetett, érintette a bérezést is: a fix bérelemek változatlanok maradtak, viszont a pótlékok elszámolása változott. Köztük a helyettesítés után járó heti plusz 20 óra helyett már csak 10 órát számolnak el. A helyettesítésért pedig nem teljes órabér jár a legtöbb helyen! Több megyében a havi bérnek mindössze 12,5 százalékát fizetik azért, hogy a védőnő a vállára vegyen egy ellátatlan körzetet - mondta korábban Szalainé P. Boglárka.
A szakember arra is kitért, hogy már üzemanyag költségtérítést sem kapnak a védőnők - ezek utalását azóta megkezdték, de a korábban járó összegeknek még csak egy részét kapták meg egyes helyeken a dolgozók -, így a helyettesítésért járó kevés pénzt gyakran elviszi az utazási költség a körzetek között. Aligha meglepő módon egyre többen adják vissza a helyettesített körzeteket, havi 50 ezerért senki nem veszi a nyakába 100-150 gyerek, kismama ellátását. Így egyre több lesz a teljességgel ellátatlan körzet – mondta a szakértő.
Fontos, hogy az egészségügyi szakdolgozók béremelése, ahogy az ápolókat, a védőnőket is érinti, bár ők kevésbé voltak reflektorfényben az elmúlt időben. Az ígért béremelés korábbi elmaradása - jelenleg elvileg márciustól kaphatják meg a szakdolgozók az emelt béreket - és a tavaly történt átszervezés a pálya elhagyására késztethette a dolgozókat, illetve a tervezettnél korábbra hozhatták a nyugdíjazásukat is. Azok közül is, akik még nem léptek, sokan lehetnek, akik ezt tervezik.
Ráadásul, ahogy az egészségügyben általánosságban elmondható, úgy a védőnőkre is igaz, hogy a dolgozók átlagéletkora magas, hamarosan tömegesen vonulhatnak nyugdíjba a dolgozók, ami csak súlyosbítja a szakemberhiányt, miközben nincs utánpótlás. Ráadásul rengeteg védőnő van, a képzés jellegéből adódóan, aki fiatalon helyezkedett el, így igénybe vehetik a nők40 nyugdíjat. Ez pedig azt jelenti, hogy még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt már sokan vonulhatnak nyugdíjba hamarosan.
Egy korábbi vizsgálat szerint a pályaelhagyáshoz vezető leggyakoribb tényező a védőnői hivatás alacsony anyagi és erkölcsi elismertsége volt, ezt követték a nagy leterheltséggel, az életpálya-modell hiányával és a nem egyértelmű kompetenciákkal kapcsolatban álló változók. Azt is vizsgálták, hogy a pályaelhagyók mely tényezők teljesülését tartják fontosnak ahhoz, hogy fontolóra vegyék a pályára való visszatérést. Az első három legfontosabb feltételnek ez esetben is az anyagi és erkölcsi megbecsültség növelése, valamint a szakmai előrelépés lehetősége mutatkozott. A márciusi béremelés növelheti az anyagi megbecsültséget, azonban a társadalmi megbecsültség növeléséhez nem elég pénzben kompenzálni a dolgozókat.