Koós Anna • 2024. január 2. 05:43
Térdprotézis műtétre átlagosan csaknem 9, csipőprotézis műtétre 6 és fél hónapot várhatnak a magyar betegek friss statisztikák szerint. Ez pedig csak az országos átlag, van olyan intézmény, ahol egy térprotézisra több mint 20 hónap a várakozási idő. A pandémia alatt, amikor a nem életmentő beavatkozások mind halasztásra kerültek, még súlyosabb volt a helyzet, azonban tavaly, 2023 elején jelentős csökkenés látszott a várakozási időben. Ez a folyamat viszont nem tartott ki: 2024 elején ismét az látható, hogy nyúlik a várakozási idő, ez pedig jelentősen befolyásolja a magyar betegek életminőségét.
Az, hogy hogyan is változik a várólisták hossza Magyarországon, nem egyszerű nyomonkövetni, mivel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az utóbbi években többször változtatott azon, milyen adatot, milyen formában közöl. Két éve még elérhető adat volt a NEAK honlapján, hogy az egyes műtétekre mennyit kell várhatóan várni, vagyis az átlagos tervezett várakozási idő, melyet a Pénzcentrum korábbi elemzéseiben is felhasználtunk. Ezek az adatok azonban 2022 februárjában lekerültek a honlapról, akárcsak a maximum és minimum várakozási idő, amit továbbra is elérhető - egyúttal a korábbi elemzéseinkkel összevethető - maradt, az az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző 6 hónapban, illetve a várakozók száma. Most ismét azzal szembesülhettünk, hogy a várakozók tényleges száma helyett a NEAK a 60 napot meghaladóan várakozók számát közli. Így az összevethetőség már jelentősen csorbul. Mindenesetre a 2023-as adatainkat összevetve a 2024 év elejiekkel az látszik: csökkenés csak elvétve mutatkozik, jellemzően tovább nyúlik a várakozási idő.
Hiába ért véget a pandémia, nem jelent napi szintű fenyegetést a normál egészségügyi ellátásra a covid-járvány, a várólisták 2023-ól 2024-re tovább nőttek. A munkaerőhiány, a magyar lakosság romló egészségügyi állapota, a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, és számos egyéb tényező miatt, melyek már hosszú évek óta nehezednek az ellátó rendszerre, a várólisták hosszát már nem lehet nagy pénzinjekciókkal egyszerűen és gyorsan lefaragni.
Régóta tart a küzdelem a várólisták hosszának csökkentéséért
Úgy tűnhet, hogy a műtéti várólisták hosszának csökkentéséért évek óta folyik a szélmalomharc, eredménytelenül. Hiszen minden évben azt mutatják ki az elemzések, hogy nemhogy csökkenne, vagy stagnálna a várakozási idő, hanem egyre hosszabb és hosszabb lesz, minden igyekezet ellenére. Még 2013-ban – jellemzően az éves kasszamaradvány terhére – a NEAK lehetőséget adott a kedvezőtlenül alakuló várólisták intézményi csökkentésére. 2015 elejétől már tervezhetőbb keretek között, előre rögzített 1 milliárd forint forrásösszeggel, előfinanszírozott formában támogatta a várólista-csökkentést az alapkezelő. 2015 májusától pedig évente 5 milliárd forint többletforrást biztosít a NEAK arra a célra, hogy jelentősen csökkentse a várólista-köteles beavatkozások várakozási idejét (a kis műtéteknél maximum 3, nagyobb műtéteknél 6 hónap volt a meghatározott cél). A program elsődlegesen azokra az intézményekre összpontosított, amelyek várólistáinak várakozási ideje jelentősen eltér a fent ismertetett célértékektől, ennek eredményességét 2015 és 2018 részletesen vizsgálta a Lege Artis Medicinae folyóiratban megjelent tanulmány.
A hosszú évek alatt elért eredményeket azonban a pandémia keresztülhúzta, a várólisták óriásira duzzadtak és szakértők már akkor azt vetítették előre, hogy a világjárvány lecsengése után közvetlenül inkább rosszabbodni, mint javulni fog a helyzet az elmaradt szűrővizsgálatok, rendszerből kiesett betegek miatt. A várólista-csökkentési küzdelem újabb mérföldköve 2022-ben következett: március 8-án jelentették be, hogy a kórházi várólisták csökkentésére a kabinet 13,6 milliárd forintot szándékozik fordítani. Kásler Miklós akkor azt mondta, hogy Magyarországon a várólisták hossza 2010 környékére "rendkívüli módon megemelkedett". 2013-ban mintegy 70 ezer ember szerepelt a várólistákon, ezt 2019-re 28-26 ezerre lehetett leszorítani nagyon jelentős kormánytámogatással - mondta el. Úgy értékelt, hogy bár 2019 rendkívül dinamikus év volt a várólista-csökkentés szempontjából, a koronavírus-járvány viszont a várólisták növekedését okozta, ezért szükség van nagyobb, célzott támogatásra.
2023-ban elsődlegesen ötmilliárd forint volt erre a célra elkülönítve, de még 2,5 milliárd forint plusz forrást is biztosítottak - mondta el nemrég Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója az Economixnek. Elmondása szerint sok várólista csökkentő intézkedés van, például egy központi adatbázis lehetőséget biztosít a területi különbségek felderítésére. Azonban nemcsak a források jelentik a várólisták lefaragásának gátját: „Idén a kasszában még körülbelül hatezer olyan műtétre van forrás, amit a várólisták keretében elvégezhetnének a kórházak, de most azt látjuk, hogy nem fogják.” Vagyis a főigazgató szerint tavaly hatezer műtét ragadt benn rendszerben: ennyi beteg ellátása nem történik meg, miközben meg van rá a forrás. Arra pedig nincs válasz, hogy mi áll az elmarad műtétek hátterében. Kiss Zsolt szerint ez önmagában nem magyarázható az orvos- és a szakdolgozó hiánnyal.
Ennek kapcsán Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy az ellátások bővítése, a több műtét, a több beteg ellátása betegenként egyre több adósságot termel, akkor ez gát abban, hogy a műtéti várólisták csökkenjenek.
Az valóban nem motiváló, hogy a sok várakozó beteg mellett a beavatkozások, műtétek számának a növelése útján nem csökkenthető az adósságállomány, hanem inkább fokozódik az. Ez egy állandó intézményvezetői feszültség és etikai dilemma is, hogy ha a betegek nagyobb volumenű és jobb ellátását célozzuk meg, annak értéke a menedzsmentek megítélésében eltörpül az adósságállománnyal kapcsolatos szempont mögött. Mert miközben az ítéletalkotásban az adósságállomány a legfőbb kérdés, azt csak az ellátás progresszivitási szintjének, minőségének és mennyiségének a tükrében szabadna értékelni
- emelte ki a szakember, hozzátéve: "Abban az esetben, ha az adósságállomány a teljesítmény javulása mellett képződik egyre súlyosabb betegek akár ráfizetéses ellátásával, akkor világos, hogy a lakossági igények jobb kielégítéséhez és több egészségnyereséghez kellett a több pénz."
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ennyit romlott a helyzet
Az alábbi grafikonon a NEAK által közölt adatok láthatók, az adatsorból a helyzet rosszabbodását lehet kiolvasni. Ez nem is olyan egyszerű feladat, hiszen az általunk vizsgált évek (2022-2024) változott, milyen adatot tesz közzé az alapkezelő. 2022-ben például még az átlagos tervezett várakozási idő volt az elemzésünk alapja, ezt azonban már 2023-ban sem közölték, így tavaly és idén az átlagos tényleges várakozási időt vetettük össze a megelőző 6 hónapban. A tényleges várakozási idő jellemzően alacsonyabb a tervezettnél, ezért 2022-ről 2023-ra látható csökkenés nem mutat teljesen megbízható képest, milyen változás történt azokban az években. 2023-ról 2024-re viszont ugyanazt a mutatót tudtuk már összevetni, és egyértelműen növekedés látható:
A legjelentősebb növekedés a mandula, orrmandula, a varix és a szürkehályog műtéteknél mutatkozik.
Hiába változtatott az adatközlésen a NEAK, a 2022 és 2023 év elején a várakozók számának növekedéséből tavaly is arra tudtunk következtetni, hogy a várólisták növekedése nem állt meg. Ugyanakkor azóta már ismét változott a módszertan: csak a 60 napot meghaladóan várakozók száma áll rendelkezésre már 2024-ben. Ez alapján úgy tűnhet, hogy sokat csökkent a várakozók száma, ennél azonban valószínűbb, hogy a jelentős eltérést az adatközlés változtatása okozza. Ezt erősíti meg az is, hogy a tényleges várakozási idő nem csökkent, hanem növekedett 2023-ról 2024-re.
Mit tehetnek a betegek ilyen helyzetben?
Magyarországon rendszeresen téma a várólisták hossza, mely az egyik legfontosabb panasz szokott lenni az egészségügyi ellátórendszer kapcsán. Az elmúlt évtizedben - melyre a koronavírus világjárvány is jelentősen ráerősített - egyre többen fordultak a magánellátás felé. Ennek egyik oka lehet az állami ellátórendszerben tapasztalható hosszú várakozási idő - ahogy az például a Pénzcentrum vlogjának, a Cashtag magánellátással foglalkozó epizódjából is kiderült.
Az azonban, hogy a magyar betegek abszolút ki lennének szolgáltatva a hosszú várólistáknak és a magánellátás lenne az egyetlen menekülési út, túlzás. A lakosság egészségtudatosságának fejlődése is jelentősen segíthetne a várólisták lefaragásában. Először is fontos lenne, hogy törekedjünk az egészséges életmódra és egészségünk megőrzésére. Ezenkívül rengetegen nem jutnak el azokra a szűrővizsgálatokra sem, melyek mindenkinek ajánlottak lennének 1-3 évente bizonyos életkor felett. Rengetegen már csak akkor kerülnek orvoshoz, amikor már nagy a baj, és néhány hét várakozás is jelentős egészségromlással fenyeget. Ha viszont időben észlelnék a problémát, lehetséges, hogy nem is kerülne sor műtétre, anélkül is kezelhető lenne az egészségügyi probléma.
Nemcsak a hosszú várólisták, hanem saját egészségünk érdekében is rendkívül fontos lenne, hogy tegyünk meg mindent az egészségünk megőrzéséért, végezzük el időben a javasolt szűrővizsgálatokat, és ha panaszunk van, azonnal forduljunk orvoshoz, menjünk el kivizsgálásra, ne csak végszükség esetén!