Közeli jövőt vázolt az ismert jövőkutató: ők lesznek az első magyarok, akik örökké élhetnek

November 9-én rendezték meg a Pénzcentrum és Portfolio közösen megszervezett fesztiválját, a GEN Z FEST /GREEN-t, ami elsősorban a Z generáció előtt álló jövőt járta körbe. Nem maradt ki a globális felmelegedéssel szemben vívott harc, az ezzel szorosan összefüggő és egyre többeket érintő klímaszorongás, de teret kapott a mesterséges intelligencia is, és jövőkutató is adott elő a rendezvényen.

A Pénzcentrum videoblogja, a CashTag számos előadóval beszélt a helyszínen, és ezzel a fesztivállal foglalkozik a legújabb epizód is, amit most meg is nézhetsz.

Mit kutatunk a jövőn?

Arról kérdeztük Rab Árpád jövőkutatót a Gen Z-fesztiválon, pontosan hogyan is kell azt érteni, amit ő csinál, és mit tartogathat nekünk a jövő? A kutató pedig válaszolt is:

Nem egy "fix jövő" van, hanem a jövőkutatás módszertana, különböző forgatókönyvek. Ha ezt így csináljuk, az lesz, ha úgy csináljuk, az lesz, de ezek nagyon összetett hálózatként. Az én fejemben mindig egy ilyen nagyon érdekes amőbaként mozog a valóság és a jövő, és akkor visszajövünk a jelenbe, elkezdjük úgy variálni, hogy számunkra kedvező jövő jöjjön létre. Tehát nem a jövőkutatás - szerintem - az izgalmas, az a jövő megértése, ami izgalmas és a jelen formálása, hogy a jövőből kihozzuk a lehető legjobbat: én ezt szeretem csinálni

- nyilatkozta a CashTagnek Rab Árpád. A jövőkutató még korábban adott interjút a Pénzcentrumnak, ahol erről az "örök életről", mint lehetőségről beszélt. Ezt az interjút itt olvashatod el újra:

Litkai Gergely, a Dumaszínház alapítója szerint bár már két évtized múlva is születhetnek olyan magyarok, akik örökké élnek, de ő maga nem biztos abban, hogy ez ilyen jó lenne.

Eléggé ijesztő perspektíva azért, hogy mi motivál majd a következő életemben, nem ezt szoktuk mondani. Hogyha ezeket a trendeket követjük, az milyen, hogy 100 éves korodban még anyádékkal laksz, akik szintén élnek, és ők meg nagyanyádékkal? Az öröklési jognak máris lőttek. Senki nem örökölne, csak én mondjuk autóbalesetben meghalok - gondolom, az ilyen baleseteket nem fogják tudni kiküszöbölni - tehát ennyire örökkévalóság nem lesz. Vagy nem tudom, hogy a digitális örökkévalóságra gondolt-e Árpád, ugye, hogy az embert feltöltik a felhőbe. Transzhumanizmus, igen. És akkor mondjuk az vírusos lesz például, akkor mi történik, vagy elvész a biztonsági másolat, esetleg verziófrissítés van a szerveren és elveszítjük a nagyit? Ezek azért egyszerűen komoly kérdések

- fogalmazott a humorista.

Megnevettet az AI?

Sokszor az is felmerül egyre többekben, vajon fenyegetést jelent-e a világra, az emberiségre a mesterséges intelligencia, illetve ha azt nem, akkor melyek azok a területek, amelyek már jobban tudják használni?

Litkai Gergely, a mára önálló branddé alakult Dumaszínház alapítója elmesélte, hogy bár számos területen tudják alkalmazni a szolgáltatásokban, de az az idő még messze van szerinte, mikor a gép ad elő nekünk vicceket az élő, hús-vér humoristák helyett.

Használjuk a mesterséges intelligenciát többféleképpen is. Egyrészről a jegyértékesítésben, egy öntanuló algoritmust. Ez egy dinamikus árazási algoritmus. Mesterséges intelligenciával készült illusztrációkat is bevetettünk már, a kreatívok készítésénél is most már ilyen alapdolgokat sokkal egyszerűbb megcsinálni így. Az, hogy a poénokat mikor fog tudni írni, szintén kipróbáltuk. Nyilván angolul jobbakat ír, mint magyarul, ugyanúgy, ahogy verset is jobbat ír egyelőre angolul, mint magyarul. De ennek ellenére, ettől nem tartunk. Ennek akkor lesz súlya, amikor nagyon jó poénokat ír és nagyon el tudja hitetni, hogy ez valaki egy valóságos személy. Az egy fontos tény, hogy még az emberek közötti viszonyt nem tudja átvenni: hogy ne érezd azt, amikor elmész egy mesterséges intelligencia előadására, mint például egy emberére, vagy nem tudod megkülönböztetni, addig lesz egy előny nálunk

- fogalmazott Litkai Gergely.

Rab Árpád a ChatGPT-ről azt mondta: szerinte bámulatosan gyors a fejlődése, és ő maga azt reméli, hogy ennek az egészségügyben, de sokkal inkább az idősekre való odafigyelésben segít majd: ez az egész emberiséget segíthetné.

Először úgy fog történni, hogy bizonyos esetekben egy alternatív megoldást tud majd nyújtani az orvostudomány. Meg fog jelenni úgy - amiben én nagyon szeretném, hogy megjelenjen - az időseknek az életminőségében. Például nem arról van szó, hogy a vakot látóvá teszem, mert az is szuper, de hát mondjuk sok gyengénlátó embernek feljavítom a látását egy okosszemüveggel. Lehetővé teszem, hogy ne tévedjen el soha. Hogy otthon, ha elesik, azonnal segítség megy ki. Az, hogy grammra, milligrammra mennyi gyógyszer kell neki. Az, hogy pszichológiailag tudom kezelni, 0-24-es figyelmet tudok adni, és ez nem olyan technológia, hogy egy robot-chipet teszek az agyába, olyan is van, hanem hogy intelligenciát viszek be az egészségügybe, és újfajta logikákat, amelyek mind segítik

- fogalmazott a jövőkutató.

Megmenthető még a Föld?

A klímaszorongás, mint fentebb is említettük, egyre több fiatalt érint, amint az látszik, hogy az emberiség elbukni látszik a globális felmelegedés ellen vívott háborút. Blaumann Debóra, az Erste Bank marketing & PR vezetője, Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Dr. Reith András PhD, tudományos főmunkatársa és az ABUD Advanced Building & Urban Design vezetője egy kerekasztal-beszélgetés során megvitatták a cégek és nagyvállalatok felelősségét a fenntarthatóságban, a pszichológia vizeire kalauzoltak el minket a szervezők.

Az ugyanis egyértelmű, hogy van klímaválság és azt is tudjuk már, hogy változtatnunk kell a szokásainkon, de nem tudunk mások helyett dönteni, ez pedig sokakban szorongást, konkrétan klímaszorongást idéz elő. Az erről szóló előadásról a Pénzcentrum szöveges tudósítást írt, ezt itt olvashatod el újra:

A klímaszorongás ráadásul egy sor más problémát is hozhat - talán nem is gondolnánk, de a népesedést is befolyásolhatja. Labacz Dániel a Pénzcentrumnak adott interjújában rávilágított, hogy éppen a klímaszorongás az egyik nyomós oka annak, hogy a fiatalok nemhogy kevesebb gyereket terveznek, de egyre többen vannak azok, akik a bolygó állapota miatt teljesen lemondani terveznek a gyerekvállalásról. Az interjút most újra elolvashatod a lenti linkre kattintva:

A sztárséf Wossala Rozina bár egyetért azzal, hogy nagyon is fontos küzdeni a bolygónkért, szerinte egy erős félreértés van abban, hogy az embereknek miről kell lemondaniuk.

Már másodjára hangzik el, hogy ne együnk húst, és engem ez nagyon zavar. Nem a húsevésről kell lemondani. Ez nagyon-nagyon fontos. Tök egészségtelen lemondani a húsevésről, ne mondjunk le róla. Csak érdemes betartani néhány szabályt. Az első, hogy nem a hús mennyiségével van baj, hanem hogy színhúst eszünk [...] mi lesz a májával, a farkával? Fülétől a farkáig kell megenni az állatot

- mondta a kerekasztal-beszélgetés egy pontján Wossala Rozina. Az erről készült tudósítást itt olvashatod el: