Pénzcentrum • 2023. november 9. 19:00
Az interneten millió és egy tanáccsal találkozhatunk azzal kapcsolatban, hogyan legyünk egészségesek, vagy hogyan fogyjunk gyorsan, sokat. Hol a reggeli citromos víz fogyasztó hatásairól beszélnek, hol arról, hogy a mikrónkat még a szomszéd lakásából is el kell távolítanunk annak érdekében, hogy egészségesek legyünk. Ezek közül a tanácsok közül pedig egy hétköznapi embernek sokszor nehéz kiválogatnia azt, ami tényleg hasznos, és nem csak egy kitalált badarság, ami jó esetben is csak hatástalan. Most annak próbáltunk utánajárni, hogy a leggyakrabban felbukkanó tanácsok közül mi az, ami tényleg igaz és érdemes beépítenünk a mindennapjainkba.
Az Instagram és a TikTok algoritmusa egyaránt elárasztja az arra fogékonyakat végtelen mennyiségű tanáccsal arról, hogy hogyan is legyünk egészségesek. Ezeket a videókat vagy hosszabb posztokat viszont sok esetben nem szakértők, csak egyszerű kattintásvadász influenszerek állítják össze, akik gyakran azt se tudják valójában, hogy miről beszélnek.
A DailyMail most annak járt utána, hogy mégis mit gondolnak a táplálkozási szakértők, dietetikusok a legelterjedtebb mítoszoktól, mint a reggeli helyett igyunk meg egy pohár citromos vizet, a mikrohullámú sütő öl, vagy egyszerűen a zöldségek és gyümölcsök lefagyasztásáról.
A mikró elpusztítja az ételekben a tápanyagokat
A közösségi oldalak tele vannak olyan videókkal, amik szerint a mikrohullámú sütő elpusztítja a tápanyagokat az élelmiszerekben. Egyes influenszerek szerint, ha így melegítjük meg az ételtelünket, akkor az abban lévő tápanyagok 94 százalékától elköszönhetünk, mások pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy inkább a sütőben, vagy a tűzhelyen főzzünk, melegítsünk, ugyanis, ha nem így teszünk az antioxidánsoktól is elköszönhetünk.
A valóságban azonban minden főzési mód, mint a párolás, sütés vagy a mikrohullámú sütő, egyes tápanyagok lebomlását okozza, mivel a hő megváltoztatja azok kémiai szerkezetét. Ez különösen igaz, ha egy ételt túl sokáig, vagy nagyon magas hőmérsékleten főzünk.
Dr. Duane Mellor, a birminghami Astor Egyetem regisztrált dietetikusa szerint, mivel gyorsabban főzik meg az ételt, a mikrohullámú sütő valójában jobban meg tudják őrizni az ételben a vitaminokat, mint sok más főzési módszer.
Ez azt jelenti, hogy elméletileg a C-vitamin, a kálium és a magnézium jobban megmarad a mikrohullámú sütőben készített ételekben. Ráadásul mindhárom létfontosságú a szívünk egészségének, a veseműködésnek, valamint a csontok és az izmok megőrzéséhez
– mondta a dietetikus, amit a Food Chemistry 2002-ben megjelent tanulmánya is alátámaszt. Ebben arról írnak, hogy a mikrohullámú sütőben a rostokat is jobban meg tudjuk őrizni, amelyek létfontosságúak a bélrendszer egészségéhez, mint a kuktában főzött zöldségek.
Veszélyes zöldségek
Ha gyakran mélyedsz el a különböző egészséges életmód tematikájú videókban, akkor biztosan találkoztál már azzal az elmélettel, miszerint egyes zöldségek, mint a paprika, paradicsom vagy a burgonya, káros a számunkra. Ezt az elméletnek a hátterében az áll, hogy egyes bloggerek azt terjesztik, hogy a kétszikűek, azaz a burgonyafélék családjába tartozó zöldségek gyulladást okozhatnak, illetve súlyosbíthatják az ízületi gyulladást.
Az elmélet alapja az, hogy ezek a lektineket tartalmazó zöldségek nagy mennyiségben fogyasztva irritábilis bélszindrómához és ízületi gyulladáshoz kapcsolódnak. Éppen ezért találkozhatunk olyan tanácsokkal, hogy csak nagyon keveset együnk belőle, vagy egyenesen kerüljük el őket, azt állítva, hogy ezek kártékony hatással lesznek az ízületeinkre és vagy felerősítik a gyulladást, vagy ezek miatt majd kialakul a gyulladást.
Dr. Mellor azonban azt mondja, hogy a legtöbbször nyersen fogyasztott zöldségek, mint a paradicsom vagy a paprika csak kevés lektint tartalmaznak, miközben sok esetben, a sok lektint tartalmazó ételek esetében, mint a bab a főzés lebontja a lektineket. Ráadásul ezek a zöldségek sok C-vitamint is tartalmaznak, ami hozzájárul az ízületeink egészségéhez.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Frissen jobb, mint fagyasztva
Bár a fagyasztott és a konzerv gyümölcsök és zöldségek hosszabb ideig elállnak, ráadásul gyakran olcsóbbak is, sokan kerülik őket, mert azt hiszik, hogy minden esetben a friss a legjobb. Erre a tévhitre pedig ráerősít sok, magát dietetikusnak vagy fogyókúrás szakértőnek mondó influenszer is, akik a fagyasztott élelmiszert besorolják – az alapvetően nem létező – rossz élelmiszerek kategóriájába.
Azonban a szakértők szerint a legtöbb esetben attól még, hogy valami fagyasztott nem lesz rosszabb, mint frissen.
Valójában a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök több tápanyagot tartalmazhatnak. Ennek az az oka, hogy közvetlenül a szedésük után fagyasztjuk le őket, kevés feldolgozáson esnek át, így sok tápanyagot megtartanak
– mondta Kim Pearson londoni táplálkozási szakértő, hozzátéve, hogy ezzel szemben a friss termékeket sokszor a leszedés után napokig vagy hetekig nem fogyasztjuk el, ami azt jelenti, hogy több tápanyagot veszíthetnek el, mire lefagyasztják, vagy elfogyasztják őket. A C-vitamin szintjük például akár néhány nap alatt is a felére csökkenhet. A kutatások pedig kimutatták, hogy például a fagyasztott zöldborsó kevesebb C-vitamint veszít, mint a szobahőmérsékleten, vagy hűtőszekrényben tartott borsó.
Egy tanulmány szerint a friss borsó C-vitamin tartalmának 15 százalékát veszíti el hét nap után, ha hűtőszekrényben tárolják, és 60 százalékát, ha szobahőmérsékleten. Azonban, ha lefagyasztuk, akkor 12 hónap után veszíti el a 10 százalékát
– mondta Pearson.
Összegezve érdemes mindent kétszer megfontolnunk, amit az interneten látunk, hiszen sokszor találkozhatunk azzal, hogy valaki kattintásokért és lájkokért terjeszt el téves információkat.