Pénzcentrum • 2023. október 22. 11:01
Napjainkban a hétköznapok taposómalmával küszködve egyre több embernél diagnosztizálnak különféle pszichés zavarokat, melyek jelentős, sokszor a normál életvitelt felborító, az életminőséget rontó szorongással járhatnak. A modernkori népbetegségeknek is nevezhető szorongásos zavarok között is gyakran előfordul a kényszerbetegség, felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt. Járjunk utána, mi a kényszerbetegség jelentése, mitől alakul ki a kényszerbetegség és hogyan történik a kényszerbetegség kezelése otthon, vagy egy klinikán!
Cikkünkben a kényszerbetegség nevű gyakori pszichés probléma kapcsán nyújtunk olvasóinknak tájékoztatást. Tudd meg, mi az a kényszerbetegség, avagy mi a kényszerbetegség jelentése, mik lehetnek a kényszerbetegség lelki okai és mitől alakul ki a kényszerbetegség gyereknél vagy felnőttnél! Amellett, hogy eláruljuk, mi a kényszerbetegség lényege, és hogy mik a kényszerbetegség okai, azt is leírjuk, hogyan történik a kényszerbetegség diagnosztizálása (milyen kényszerbetegség teszt kitöltése ajánlott) és hogyan zajlik a kényszerbetegség kezelése otthon (pl. hogyan kerüljük el a kényszeres tevékenységeket) vagy klinikai körülmények között. Járjunk utána, mit tehet az átlagember a kényszerbetegség ellen, mikor érdemes kényszerbetegség gyanújával orvoshoz fordulnunk!
Mi az a kényszerbetegség?
A kényszerbetegség egy közismert pszichiátriai rendellenesség, hivatalos megnevezése: obszesszív-kompulzív zavar (a kényszerbetegség rövidítése OCD = obsessive-compulsive disorder). A kényszerbetegség becslések szerint nagyjából a lakosság 1-3%-át érinti valamilyen kevésbé súlyos, vagy akár egészen súlyos formában, azonban a többség nem feltételez betegséget a különös szokások hátterében, egyszerűen csak furcsa, „bogaras” embereknek tartják őket.
Na de mi a kényszerbetegség lényege? Nos, ahogy a pszichiátriai kórkép megnevezésében is benne van, a kényszerbetegség egy olyan rendellenesség, amikor valaki kényszergondolatoktól vagy kényszercselekedetektől szenved. Fontos kiemelnünk, hogy a kényszerbetegség egy tudatos betegség, azaz a kényszerbetegség elszenvedője teljes mértékben tisztában van azzal, hogy gondolatai, tettei rendellenesek, azonban képtelen (saját erejéből) leállni velük, mert csak így csökkentheti a benne felgyűlő szorongást.
A kényszerbetegség lényege a „kényszerben” összpontosul: hiába tudatosul a betegben, hogy a gondolatai vagy a berögzült szokásai betegesek, hiába nem akar belemenni a kényszerbetegség okozta abszurd, szürreális élethelyzetekbe, meg „kell” tennie, különben elviselhetetlen mértékű stresszt kell átélnie. Kényszerbetegség esetén mindenképpen érdemes szakértői segítséget kérnünk, ugyanis a kényszerbetegséget könnyű laikusként összetévesztenünk más pszichés rendellenességekkel, amelyek a kényszerbetegséghez hasonló módon váltanak ki belőlünk szorongást.
A kényszerbetegség fajtái
Gyakori kérdés mind a betegek, mind az érdeklődők részéről, hogy mik lehetnek a kényszerbetegség fajtái, avagy a kényszerbetegség típusai. Nos, maga a kényszerbetegség is felosztható – ha nem is betegség-alcsoportokra -, azaz megkülönböztetjük egymástól a kényszergondolatokat és a kényszercselekedeteket.
1. Kényszergondolatok
Ahogy a fentiekben is írtuk, a kényszerbetegség alapvetően kényszergondolatokon (azaz obszesszív gondolatokon) és kényszercselekedeteken alapszik – azonban a gondolat nem feltétlenül nyilvánul meg cselekedet formájában. A kényszergondolatok tipikusan értelmelen, tolakodó, gyakran fenyegető gondolatok, melyek kéretlenül vissza-visszatérnek, de akár körkörös gondolatok vagy teljesen beszűkült gondolkodás is létrejöhetnek, sőt, megesik, hogy egy gondolat teljesen kiverhetetlenné válik. Olyan esetek is előfordulnak, amikor a beteg hiába tudja, hogy gondolatai betegesek, azokat olyan alaposan átgondolt, logikus érvekkel támasztja alá, hogy azzal még önmagát is képes megijeszteni.
A kényszerbetegség esetén a kényszergondolatok számtalan formában megvalósulhatnak: tipikus példák lehetnek az agresszív kényszergondolatok (a beteg önmagát vagy szeretteit önmaga által vagy külső tényezőtől fenyegetve érzi), a szexuális kényszergondolatok (pl. taszító gondolatok), a megszállottság (bármilyen tárgya lehet, pl. a takarítás vagy a babonásság is ide tartozik), a különböző kényszeres félelmek vagy a kényszertöprengés. Kényszerbetegség esetén a kóros gondolatok többsége rejtett formában zajlik, ezek kisebb része váltja ki a kényszeres cselekedeteket.
2. Kényszercselekedetek
A kényszerbetegség nem csak kényszergondolatok, hanem kényszercselekedetek (kompulzív cselekvések) formájában is megnyilvánulhat. Rendszerint akkor következik be egy ilyen cselekedet végrehajtása, amikor a kényszergondolatok már az elviselhetetlenségig fokozzák a stresszt, így a beteg az akarata ellenére (kényszeresen) végrehajtja a rituálét, hogy feloldja a benne gyűlő szorongást. A kényszerbetegség lényege, hogy a kényszercselekedet csak átmeneti megkönnyebbülést hoz: hamarosan újrakezdődnek a beteges gondolatok, amelyek fokozatosan megint cselekvéssé transzformálódnak – azaz a beteg hamarosan újra végrehajtja a kényszeres cselekedeteket.
A kényszerbetegség esetén kialakuló kényszercselekedeteknek csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem tud ellenállni a kényszeres személy. Az sem minegy, hogy hogyan, ugyanis a rituálénak mindig ugyanúgy, egy meghatározott módon kell zajlania – ha ez nem sikerül, akkor nem csökken a belső feszültség, újra kell kezdeni és addig ismételni, míg tökéletesen meg nem valósul. A kényszerbetegség bármilyen formában megnyilvánulhat, a rituálé bármilyen egyedi cselekmény vagy cselekménysorozat (akár hosszadalmas, órákon át tartó, bonyolult folyamatok) lehet. Tipikus példák a kényszerbetegség megnyilvánulására az ellenőrzési kényszer (pl. ajtó ellenőrzése, kényszeres kézmosás) vagy a precizitási kényszer (kényszeres rendrakás, szabálykövetés).
A kényszerbetegség okai: mitől alakul ki a kényszerbetegség?
A kényszerbetegség (és számos más pszichés probléma) leggyakrabban fiatal felnőtt korban alakul ki, férfiaknál nagyobb arányban fordul elő, mint nőknél, azonban esetenként a kényszerbetegség gyerekeknél is kialakulhat. A kényszerbetegség okai a tudomány előtt a mai napig homályba vesznek, azonban valószínűsíthetően előidézheti a problémát az ingerületátvivő anyagok csökkent szintje, de családi mintára is elsajátíthatjuk a kényszerbetegség egyes motívumait.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Kényszerbetegség esetén az esetek kétharmadában folyamatosan fennálló szokásokról van szó, egyharmadában subokban üti fel a fejét a rendellenes viselkedés. Az OCD kialakulása történhet lassan, apránként, de egyik napról a másikra is berögzülhetnek az irreális szokások – ezek számos esetben néhány hét alatt maguktól elmúlhatnak, de sokaknál sajnos hosszú éveken át fennállhat a kényszerbetegség, legyen szó akár kényszercselekedetekről, akár kényszergondolatokról (ezek intenzitása idővel alábbhagyhat).
A kényszerbetegség lelki okai
A kényszerbetegség lelki okokra is visszavezethető: a kényszerbetegség gyerekeknél és felnőtteknél is kialakulhat valamilyen lelki trauma utórengéseként, elfojtott, mélyen gyökerező szorongás megnyilvánulásaként. Mivel minden kényszerbeteg eset egyedi, gyakran nehéz eldönteni, hogy valakinél ténylegesen fennáll-e a kényszerbetegség, vagy valamilyen más zavar okozza a problémákat (pl. hipochondria és más kényszeres zavarok) – éppen ezért, a diagnosztizálást minden esetben bízzuk pszichológusra vagy pszichiáter szakorvosra.
A kényszerbetegség diagnosztizálása: létezik kényszerbetegség teszt?
A pszichológusok és pszichiáterek a pszichés egészségügyi problémákkal jelentkező személyekkel gyakran töltetnek ki különféle személyiségteszteket (pl. MMPI teszt), amelyek segítenek a szakembernek felderíteni a psziché mélyebb rétegeiben meghúzódó rendellenességeket. Konkrét „kényszerbetegség teszt” gyanánt sokan az internetes személyiségtesztekhez fordulnak – azonban ez mindig nagy hiba, hiszen a félresikerült öndiagnosztizálások jelentős része éppen az ilyen tesztek, kvízek felelőtlen kitöltéséből ered.
A kényszerbetegség kezelése otthon vagy kórházban történik?
Kényszerbetegség gyanújával akkor érdemes pszichológushoz fordulni, ha a kényszeres gondolatok és cselekvések már kihatással vannak normál életvitelünkre, súlyosabb esetekben pszichiáter szakorvos segítségét kell kérnünk. Ha jelentkeztünk egy pszichológusnál vagy szakorvosnál, a szakértő feladata eldönteni, hogy a kényszerbetegség önmagában áll-e fenn – már ha van olyan súlyos a probléma, hogy valóban kényszerbetegségről beszéljünk - vagy valamilyen más pszichés zavar, például személyiségzavar vagy hangulatzavar kísérőbetegségeként jelenik-e meg – a kényszerbetegség kezelése során fontos, hogy minden ok-okozati tényezőt megismerjünk.
A kényszerbetegség kezelése leggyakrabban kognitív viselkedésterápiával történik, amely során a szakember feltárja a kényszerbetegség lelki okai mellett az egyéb lehetséges mentális problémákat, míg ki nem derül, hogy mi a kényszerbetegség alapja, milyen feldolgozatlan traumákra eredeztethetők vissza a kényszeres gondolatok és cselekvések. A kényszerbetegség kezelése otthon is fontos: a betegek csak akkor tudnak kiszakadni a rituálék hálójából, ha szigorú napirendet tartanak, fejlesztik az önfegyelmüket és tudatosan relaxálnak – mindezt súlyosabb esetekben szorongásoldó gyógyszeres kényszerbetegség kezelés is kiegészítheti.
Kényszerbetegség: mikor forduljunk orvoshoz vele?
Fontos kiemelnünk, hogy a mindennapi, gyakran furcsának is minősíthető rituáléink nem féltetlenül utalnak a kényszerbetegség fennállására – teljesen normális például az, ha visszamegyünk megnézni, hogy bezártuk-e az ajtót, vagy hogy elzártuk-e a gázt, de még az is egy normálisnak mondható jelenség, ha a szükségesnél kissé gyakrabban mosunk kezet. Ellenben abban az esetben, ha felülírhatatlan késztetést érzünk egy irreális, józan ésszel fel nem fogható okból történő feladat elvégzésére, vagy ha nem tudjuk kiverni a fejünkből a beteges gondolatainkat, mindenképpen célszerű kikérnünk egy szakember véleményét.
A kényszerbetegség gyanújával akkor érdemes pszichológushoz vagy szakorvoshoz fordulnunk, ha a kényszeres gondolatok és tevékenységek, illetve az azokkal együtt járó szorongás eluralkodtak a mindennapjainkon, megzavarnak minket normál életvitelünk fenntartásában vagy negatív hatással vannak szociális életünkre, munkavégzésünkre, lelki egészségünkre.