Pénzcentrum • 2023. október 20. 10:02
Az emberi szervezet még mindig a természet ciklikussága szerint működik, azaz működne, ha lenne erre lehetőségünk, az egyensúly viszont a legtöbb esetben mára felborult. Felmérések szerint a gyermekek fele annyi időt töltenek a természetben, mint annak idején a szüleik, és ez sok szempontból is óriási probléma. Az ember és a természetes környezete közötti kapcsolat megszakadása a gyermekek esetében komoly fizikai és mentális problémákat idézhet elő, mint például az allergia, figyelemzavar, elhízás vagy éppen hiperaktivitás. Egy kis odafigyeléssel azonban sokat tehetünk a természethiány-zavar kialakulása ellen.
Nagyvárosi környezetben, de akár vidéken is egyre jellemzőbb, hogy kevés időt töltünk a természetben, annyira lefoglal minket a benti világ, holott a fejlődő idegrendszernek ez kifejezetten káros. A Michigani Egyetem Társadalomkutató Intézetének korábbi vizsgálata szerint a 6 és 17 év közötti amerikai gyerekek átlagosan mindössze napi hét percet töltenek szabadtéri játékkal. Ez 20 év leforgása alatt 50 százalékos csökkenést jelent. Látni kell, hogy számos tényező járul hozzá ehhez a csökkenéshez: a több iskolán kívüli tevékenység és az iskolai nyomás miatt a gyermekek egyre túlterheltebbek, és kevés szabadidővel rendelkeznek. Jelentősen megnőtt a technikai eszközökkel töltött idő, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy bár Magyarország kifejezetten biztonságos országnak számít, szülők mégsem szívesen engedik egyedül utcára a gyermekeket egy bizonyos korig.
Az irány azonban a szakemberek szerint kifejezetten rossz, hiszen számos kutatás vizsgálja a természetben töltött idő jótékony hatásait, ezek közül szinte mindegyik komplex módon, testileg és lelkileg is segít a gyerekek fejlődésében.
A szabadban a gyerekek többet mozognak, mint a szobában, ez segíti a mozgásfejlődést, a kockázatvállalást, saját határaik megtalálását – és ezek hatására az önbizalmuk is megnő. Amelyik gyerek több időt tölt a természetben, kisebb eséllyel lesz elhízott vagy rövidlátó, valamint erősebb lesz az immunrendszere - a skandináv országokban ez utóbbi célt szolgálja a kisbabák szabadban altatása is. A szabadtéri játék sokkal több lehetőséget kínál a kreativitás és a képzelőerő serkentésére is, mint a beltéri játékok, amikkel játszva a gyerekek gyakran „készen kapják” az élményt. És ami talán a legnagyobb előnye a természetben töltött időnek: a gyerekek megismerik az őket körülvevő világot, a növényeket, állatokat. Akár csak megfigyelik, akár interakcióba lépnek velük, például madáretetés, kertészkedés során, megtanulnak kapcsolódni hozzájuk, gondjukat viselni, végső soron otthonosan mozogni abban a világban, ami évmilliókig az emberiség otthonát jelentette
- mondta el a Pénzcentrumnak Michaletzky Luca, pszichológus.
A 20-5-3 szabály
A 20-5-3 szabály Dr. Rachel Hopman amerikai neurológus nevéhez köthető, aki e három számmal fogalmazta meg, mennyi időt lenne optimális a természetben töltenünk. Heti háromszor 20 percet javasol bármilyen természetes közegben, ez lehet akár a saját kertünk vagy a városi park is, mert ennyi idő már támogatja a városi létből fakadó stressz csökkentését. Havi 5 órát javasol fél-vad tájon tölteni, tehát egy közeli erdőben, vízparton, hogy elég fraktált lássunk – ezek a természetben különösen gyakran előforduló ismétlődő, szabálytalan mintázatok, amik szintén remekül pihentetik idegrendszerünket és például a fák, folyórendszerek, hegyek struktúrájára jellemzők. A hármas szám pedig arra vonatkozik, hogy évente 3 napot kellene mélyen a vadonban, a civilizációtól minél távolabb töltenünk, hogy a „vadon hatást” aktiválhassuk és lehetőségünk legyen valóban mély kapcsolatba lépni a természettel.
Azért szeretem ezt a 20-5-3 szabályt, mert kézzel fogható, egy kis odafigyeléssel könnyen teljesíthető támpontokat ad számunkra a természetben töltött időhöz és segít „rákapni” a természetkapcsolatra, a zöld élményekre
- mondja a pszichológus.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Természethiány-zavar és a hosszú távú következményei
A természethiány-zavar diagnózist Richard Louv amerikai író, újságíró fogalmazta meg Last Child in the Woods című könyvében. Bár ez nem valódi, szakmai diagnózis, fontos, hogy a (mentál)egészségügy is elkezdjen foglalkozni azzal, hogy bizonyos modernkori betegségek hátterében állhat a természettől való elszakítottságunk.
Louv elsősorban a gyerekek esetében tapasztalta, hogy sokkal kevesebb időt töltenek ma már a szabadban, sokszor sajnos azért, mert „minden konnektor bent van”, ahogy egy gyerek fogalmaz a könyvben, azaz a technológia vált az elsődleges szórakozási módjukká. A felnőttek esetében sem jobb a helyzet, számos negatív következménye van a városi környezetben, ülőmunkával, képernyő előtt töltött hosszú óráknak. Az ember számára nem ez a természetes közeg, csak az utóbbi néhány évtizedben normalizálódott ez a modern életmód, de sem testünk, sem lelkünk nem alkalmazkodott ehhez a fókuszált, erőltetett figyelemhez, fizikai kényelemhez és mesterséges viszonyokhoz. Valójában még mindig a természet ciklikussága szerint működünk, azaz működnénk, ha lenne erre lehetőségünk, az egyensúly viszont a legtöbb esetben felborult.
Az ökopszichológia az ember és a természet kapcsolatának erősítését célozza, a jó hír, hogy ez általában minden más kapcsolat fejlesztését is elősegíti: mélyíti az önismeretet és másokkal való kapcsolatunkat is – általában segít kapcsolódni, rendszerben szemlélni önmagunkat és a világot. Márpedig számos kutatás kimutatta már, hogy az elégedett élet egyik kulcsát jelentik az értelemteli kapcsolatok és az ezekkel töltött minőségi idő.
- mondta el a szakember.