Meszlényi Tamás • 2023. október 6. 10:03
A klímaváltozás kapcsán gyakran elhangzik, hogy a felmelegedés következtében egyre több, eredetileg Magyarországtól délre őshonos állat- és növényfaj élettere tolódik el északi irányba. Az ország déli határait átlépő élőlények pedig nem jönnek egyedül – hozzák magukkal a különböző betegségeket is. Az utóbbi években az ázsiai tigrisszúnyogról és a nyugat-nílusi lázról esett a legtöbb szó, ám természetesen nem ők az egyetlen, trópusi eredetű veszélyforrások. De hogy áll most a kérdéses fajok, kórokozók elterjedtsége Magyarországon, és várható-e újabb betegségek felbukkanása?
Jóllehet egyelőre 2018 volt az egyetlen olyan év, amikor jelentősebb mennyiségű ember betegedett meg nyugat-nílusi lázban, mégis sok szó esik a betegségről és az azt terjesztő ázsiai tigrisszúnyogról is. Legutóbb például két hete jelent meg a hír, hogy Somogy vármegyében két új beteget is találtak, nyár végén pedig arról szóltak a hírek, hogy az ország egyes részein még vért adni sem lehet a betegséget terjesztő szúnyogok megjelenése miatt (utóbbi hírt később cáfolták).
A betegség tehát néhány hetente bekerül a hírekbe, így most annak jártunk utána, hogy egyáltalán milyen mértékben terjedt el az ázsiai tigrisszúnyog – és vele együtt a másik két inváziós szúnyogfaj, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog - az országban. Ennek tisztázása érdekében megkerestük az Ökológiai Kutatóközpontot.
Az elmúlt két év adataihoz képest nem történt jelentős mértékű bejelentési növekedés a három inváziós szúnyogfaj előfordulásában. Az ázsiai tigrisszúnyogot elsősorban a fővárosból és a Balaton környékéről jelentették, azonban országszerte tapasztaltunk szórványos megfigyeléseket. A japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog jóval ritkábban kerül megfigyelésre, azonban ezek is országszerte előfordulnak a lakossági bejelentések alapján. Ezen mintázatok nem térnek el jelentősen a korábbi évek bejelentéseitől geográfiai szempontból, de elszórva, néhány olyan helyen, ahol a lakosság eddig még nem jelentette az inváziós fajok jelenlétét, előfordulhat, hogy újonnan felbukkan valamelyik faj
– tudtuk meg a központ munkatársaitól, Garamszegi László Zsolttól, Soltész Zoltántól és Szentiványi Tamarától.
Az Ökológiai Kutatóközpont megbízásából üzemelő Szúnyogmonitor adatai alapján eddig idén (szeptember 22-ig) összesen 258 ázsiai tigrisszúnyogot észleltek az országban, míg tavaly összesen 335-öt, 2021-ben pedig 406-ot. (Ha a szeptember 22-i állást nézzük, akkor 2022-ben 297, 2021-ben pedig 380 volt az észlelések száma).
Japán bozótszúnyogból a szeptember 22-i állás szerint 31-et észleltek idén, míg tavaly egész évben 79-et, két éve 87-et (2021. szeptember 22-ig 78-at, 2022. szeptember 22-ig 71-et észleltek az adott évben). Koreai szúnyogból idén szeptember 22-ig 53-at észleltek Magyarországon, 2022-ben 94-et, 2021-ben 53-at (2021. szeptember 22-ig 48-at, 2022. szeptember 22-ig 81-et észleltek az országban).
Tehát egyelőre egyáltalán nem úgy tűnik, hogy töretlenül emelkedne az inváziós fajok egyedszáma. Őshonos csípőszúnyog fajból egyébként 121-et észleltek idén összesen, szemben a tavalyi 127-el (szeptember 22-ig 105) és a 2021-es 214-el (szeptember 22-ig 198).
Az ázsiai tigrisszúnyogot 2019-ben Budapesten észlelték leggyakrabban, míg az ország többi részén csak elszórtan fordultak elő észlelések (a legtöbb Baranyában). 2020-ban már Somogyban és Fejérben is előfordultak észlelések, továbbá Budapest mellett Pest megyében és az ország délkeleti részében is. A többi országrészben maximum 1-1 észlelés történt.
Nagyjából ez volt a helyzet 2021-ben is – változatlanul Budapestről érkezett a legtöbb észlelés, továbbá a Dunántúl Balatontól délre eső részéről. 2022-ben Zalában és Vas megyében is előfordult néhány észlelés, bár a súlypont változatlanul Budapesten és a Dél-Dunántúlon volt.
A japán bozótszúnyog esetében 2019-ben Budapestről, Pest megyéből és Heves megyéből érkezett a legtöbb bejelentés, míg 2020-ban már Nógrádban, Baranyában és a Balaton környékén is számos észlelés történt, miközben szórványosan az ország egyéb területein is találtak egy-egy példányt. 2021-ben is Budapest, Pest, Heves és Baranya megyék voltak a fő észlelési pontok, míg 2022-ben sokkal jobban Budapest környékére összpontosultak az észlelések.
A koreai szúnyogból – mint már említettük – 2019-ben még csak mindössze 5 darabot észleltek az országban, ezeket Budapesten, Pest és Baranya megyékben. 2020-ban azonban már a fővárostól keletre (Nógrád, Heves) és nyugatra is (Sopron) megfigyelték őket néhány megyében. Elsősorban ugyanezekben a megyékben figyelték meg a fajt 2021-ben és 2022-ben, az ország egyéb részein maximum elszórt észlelésekre került sor.
A kutatóközpont szakembereitől azt is megtudtuk, hogy idén nem detektáltak új inváziós csípőszúnyogfajt Magyarországon, tehát változatlanul a fenti három inváziós faj van jelen az ország területén. De mi a helyzet az általuk terjesztett betegségekkel?
Eddig csak a nyugat-nílusi láz okozott nagyobb bajt, az is csak egyszer
Bár mostanra megszokhattuk, hogy a nyári és az őszi hónapokban sok szó esik a nyugat-nílusi lázról, nem árt tudatában lennünk, hogy az eddigi legsúlyosabb évben, 2018-ban is „mindössze” 225 volt a bejelentett esetek száma, melyből 15 volt halálos. Ez azonban egy kiemelkedően magas érték, az esetszámok a 2018-at megelőző és az azt követő években is jóval elmaradtak ettől. Laikusként ez a 225 sem tűnik túlságosan magas számnak, így arról kérdeztük az Ökológiai Kutatóközpontot, hogy mégis miért vetül ekkora figyelem ezekre a betegségekre és az őket hordozó szúnyogfajokra?
A betegségek előfordulása évről évre változhat, amit számos tényező, például környezeti és ökológiai változások, jelentősen befolyásolhatnak. Ezért fontos a folyamatos monitorozás, hogy időben észleljük és előre jelezzük az esetleges járványok kitöréseit. A szúnyogok által terjesztett betegségek a leggyakoribb rovarok által terjesztett betegségeknek számítanak világszerte. A szúnyogok rendkívül gyorsan terjednek földrajzilag, és egyedszámuk is jelentős ugrást mutathat megfelelő környezeti körülmények között. Továbbá egyes csípőszúnyogfajok nőstényei több gazdafajból, például emberekből, vadon élő és haszonállatokból is táplálkoznak, ami megnöveli a kórokozók különböző gazdafajok közötti terjedését
– derült ki a kutatóközpont válaszából.
Hasonló választ kaptunk a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól (NNGYK) is:
A chikungunya, nyugat-nílusi láz, dengue, zika, sárgaláz vírusok és a malária olyan betegségek, amelyek potenciálisan okozhatnak kisebb járványokat hazánkban és a hozzánk hasonló éghajlatú európai országokban. Az időjáráson keresztül a szúnyogok egyedsűrűségének, a szúnyogok elleni védekezésnek hatása van a betegségek alakulására. A szúnyogok biológiai adottságai, a kórokozók genetikájának változása, de a betegséget hordozó fertőző források száma (pl. nyugat-nílusi láz esetén a vonuló madárállomány, más betegségeknél a nemzetközi személyforgalom változása) szintén nagy mértékben befolyásolhatják a megbetegedések számát.
Az adatok monitorozása kiemelt jelentőségű, hiszen a nyilvántartott adatok teszik lehetővé hosszútávú következtetések levonását, egy esetleges járvány észlelését vagy jelezhetik a szúnyogok elleni fokozott védekezés szükségességét. Emiatt hazánkban, hasonlóan az EU más tagállamaihoz, figyelemmel kísérjük azokat a fertőző megbetegedéseket, melyek járványos előfordulása nem zárható ki. A sárgaláz, dengue, zika, chikungunya vírusok csak behurcolt fertőzésként jelentek meg eddig Magyarországon, nem terjedtek tovább, de számontartjuk őket.
Tehát mind az Ökológiai Kutatóközpont, mind az NNGYK válaszaiból kitűnik, hogy egyelőre inkább csak elővigyázatosságból vetül ekkora figyelem a felsorolt betegségekre, illetve az őket potenciálisan hordozó inváziós szúnyogfajokra.
Azt is megkérdeztük az Ökológiai Kutatóközpont szakembereitől, hogy vannak-e egyéb olyan betegségek, melyek hazai felbukkanásával komolyan számolnak? Válaszukban ugyanazokat a kórokozókat nevezték meg, melyeket az NNGYK is.
Ilyen betegségeket okozhat például a chikungunya-vírus, a dengue-vírus és a zika-vírus, melyek komoly járványügyi kockázatot jelentenek egyes európai országokban, Magyarországon azonban jelenleg nem, vagy nagyon ritkán fordulnak elő behurcolt esetekként. Mivel a vektoruk, az ázsiai tigrisszúnyog Magyarországon széles körben elterjedt, ezért a betegséget okozó kórokozókat is folyamatosan monitorozni szükséges. A legjelentősebb kockázatot ezeknél a betegségeknél az jelenti, hogy nincs ellenük védőoltás (kivéve a dengue esetében), vagy humán gyógyszer, így csak tüneti kezelés lehetséges. Azonban az esetek nagy része enyhe lefolyású, de komoly kockázatot jelenthetnek a legyengült immunrendszerű vagy idősebb korosztály számára, illetve terhes nőkre nézve a zika esetében
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
– árulták el a kutatóközpont szakemberei. A felsorolt betegségeket egyébként már hosszú évek óta monitorozzák a szakemberek, ahogyan az a már említett Szúnyogmonitoron megtalálható adatokból is jól látszik.
Kakukktojás betegségek
A Szúnyogmonitor által monitorozott betegségek többségét valamilyen vírus okozza, így bizonyos értelemben kakukktojásnak tekinthető a malária, továbbá a bőr- és szívférgesség. Előbbi ráadásul nem csak olyan értelemben tér el a többitől, hogy nem vírus okozza, hanem ráadásul már korábban is jelen volt Magyarországon.
A 20. század közepéig Magyarországon a malária jelentős fertőzés volt, azóta azonban kizárólag behurcolt esetként fordul elő. Ez azt jelenti, hogy külföldön fertőződött beteget diagnosztizálnak hazánkban. A folyószabályozás, a mocsaras területek lecsapolása, a szúnyogok számát csökkentette. Ezen felül a szervezett szúnyogirtás és a lakosság egyéni védekezése, riasztószerek, szúnyogháló használata és a városias életmód csökkentette a szúnyogcsípésnek való kitettséget. A maláriás betegek hatékony diagnosztikája, célzott kezelése, és az utazás előtti malária gyógyszerek pedig a maláriás betegek számát, vagyis a fertőző források számát csökkentik. Valószínűleg a fenti tényezők együttes hatása, hogy a betegség járványos formában nem fordul már elő Magyarországon
– árulta el kérdésünkre az NNGYK.
Az Ökológiai Kutatóközpont válaszából azt is megtudtuk, hogy a malária hazai visszaszorítását Makara György, Mihályi Ferenc és Zoltai Nándor munkájának köszönhetjük. Magyarországot az 1960-as évek eleje óta tekinthetjük maláriamentesnek, azóta kizárólag külföldön megfertőződött betegeket regisztráltak az országban. Ez a folyamat egyébként nem csak itthon, hanem ezzel párhuzamosan Európában is végbement, így jelenleg a többi európai országban is csak sporadikusan, külföldről érkező utazók esetében bukkan fel a betegség.
Más a helyzet a bőr- és szívférgességgel:
Jelenlegi adataink szerint a kutyákban előforduló szív- és bőrférgesség aránya évről évre magasabb. Ennek hátterében a klimatikus változások és az újonnan megjelenő potenciális vektorfajok állhatnak leginkább. A szívférgességgel kapcsolatos bejelentéseket még mindig várjuk a https://szunyogmonitor.hu/index.php/kerdoiv/ oldalon, ahol a pozitív és negatív fertőzési adatokkal rendelkező kutyatartók válaszait várjuk, annak érdekében, hogy minél jobban megértsük ennek a betegségnek a jelenlegi alakulását Magyarországon
– tudtuk meg az Ökológiai Kutatóközpont kollégáitól.
Bár a férgek elsősorban kutyákban fordulnak elő, a bőrférgek esetében előfordul, hogy embert is megfertőznek.
A bőrférgesség (dirofilariosis) egy élősködő fonálféreg által okozott betegség, kórokozói a Dirofilaria nemzetségbe tartozó paraziták. Hazánkban két faj fordul elő, az emberi fertőzéseket többnyire a Dirofilaria repens okozza. Állatban és emberben is bőrdirofilariosist okoz. Hazánkban az emberi megbetegedések száma alacsony. A fertőzést elsősorban a kutyák és a vadon élő kutyafélék (pl. sakálok), kisebb részben a macskák terjesztik. Az ember nem forrása a szúnyogok fertőződésének. A féreg a szervezetben csak igen kis távolságokat képes megtenni, így általában az eredeti behatolás (szúnyogcsípés) közelében okoz kisebb-nagyobb elváltozást, bőr alatti csomót. A csomó alkalmanként fájdalmas lehet, bárhol előfordulhat, de leggyakrabban a felsőtestre (fej, szem, nyak, felső végtagok, mellkas) lokalizálódik. Belső szervekben csak kivételes esetben helyezkedik el. Kezelése a férget tartalmazó csomó műtéti eltávolításából áll. Kutyákban a csomók helyén a bőr sokszor nem mutat elváltozást, de előfordulhat enyhe bőrgyulladás, viszketés, szőrhullás
– árulta el az NNGYK.
Más a helyzet a szívférgességgel, amely úgy tűnik az embereket nem veszélyezteti:
A szívférgesség egy potenciálisan halálos betegség, amelyet Dirofilaria immitis okoz, és szintén a szúnyogok csípésével terjed. Elsősorban kutyákat, ritkábban macskákat betegít meg - náluk a betegség súlyos lefolyású, olykor végzetes kimenetelű lehet. Magyarországon még nem diagnosztizáltak emberi megbetegedést, de világviszonylatban sem gyakoriak a humán megbetegedések. A féreg az emberbe jutva nem tud szaporodni és kifejlődni. Emberről emberre nem terjed a parazita. A védekezés szempontjából a legfontosabb a kutyák megelőző gyógyszeres kezelése. Magunkat a szúnyogcsípések elleni védekezéssel védhetjük, amelyről az NNGYK is készített egy komplex lakossági tájékoztatót.
Mi a helyzet 2023-ban?
Végezetül arról kérdeztük az NNGYK-t, hogy mi a helyzet idén, hány, a szóban forgó betegségekkel kapcsolatos esetet észleltek?
A 38. hétig 29 (27 hazai, 2 behurcolt eset) nyugat-nílusi vírussal fertőzött esetet, 2 zika vírussal fertőzött eset, 1 chikungunya, 12 malária, valamint 12 dengue-fertőzésben megbetegedett eset került megerősítésre, ez utóbbiak mindegyike behurcolt eset volt. Korábbi évekre jellemző esetszámokat a https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/foosztaly-kezdolapja-jarvanyugy linken elérhető éves jelentéseinkben talál. A 2018-as nagyobb számú nyugat-nílusi lázas eseten kívül érdemi változás az esetszámokban nem mutatkozik
- árulták el.
Fontos kiemelni, hogy a Nyugat-nílusi lázat elsősorban hazánkban honos szúnyogfajok Culex pipiens (dalos szúnyog) és Culex modestus (foltos szúnyog) terjesztik. Arra nincs bizonyíték, hogy az invazív szúnyogfajoknak gyakorlati szerepe lenne a nyugati-nílusi láz átvitelében
– tették még hozzá az NNGYK szakemberei.