Pénzcentrum • 2023. szeptember 26. 12:55
Becslések szerint Magyarországon 2050-re csaknem 300 ezren élnek majd demenciával, a világon több mint 150 millióra nő a betegek száma. Ez nem csak a családok számára rossz hír, az egészségügyi rendszereknek, szociális hálózatnak az egész világon nagy kihívást jelent majd a következő évtizedekben az Alzheimer-kórral, demenciával élők gondozása. Az országok gazdaságainak pedig ugyancsak egyre nagyobb terhet jelentenek ezeknek a betegségeknek a közvetlen és közvetett hatásai.
Az Európai Unióban az összes haláleset 3,1 százalékában játszott közre korunk egyik legrettegettebb betegsége, a demencia 2020-ban. Az esetek 1,8 százalékában pedig az Alzheimer-kórt jelölték meg a halál okaként. Magyarországon a halálozás oka 2,6 százalékban volt a demencia és 0,5 százalékban az Alzheimer-kór, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Eurostat legfrissebb adatai a pandémia első évéből valók.
Azt is érdemes szem előtt tartani az adatok vizsgálata során, hogy országonként eltérő lehet, mekkora problémát okoznak az egyes betegségek, illetve hogyan adatolják ezeket az egyes országok. Az is fontos egy ilyen vizsgálat során, hogy ne feledkezzünk meg a vezető halálokokról országonként, illetve a várható élettartamról sem. Ahol például a lakosság jelentős része nem szív- és érrendszeri betegségben, vagy daganat következtében veszti életét, sokszor még idő előtt, automatikusan magasabb lehet a demencia, vagy Alzheimer-kór okán elhunytak aránya.
Hogyha megvizsgáljuk, hogy együttesen a két betegség a halálesetek hány százalékáért felel, azt láthatjuk, hogy Finnországban csaknem minden ötödik halálozás hátterében a demencia, vagy az Alzheimer áll. A finneknél kiugró az Alzheimer-kór dominanciája, ahogy például Izlandon is jelentős százalékot tesz ki ez a kórkép az egészből. Norvégia, Svédország, Svájc, Hollandia esetében már fordul a kocka:
Hogyha csak a demenciát vizsgálnánk önmagában, akkor Málta vezetné a listát, viszont itt az Alzheimer-kór, mint halálok elhanyagolható. Az Unióban együttesen a halálesetek 4,9 százalékának hátterében állt Alzheimer vagy demencia 2020-ban, Magyarországon 3,1 százaléknak. Ha megvizsgáljuk nemenként is az arányt, az látható, hogy az EU-ban a férfiak esetében a halálozás 2, illetve 1,1 százalékáért felelős a demencia és az Alzheimer-kór, míg a nők esetében 4,3 és 2,4 ez az arány. Magyar férfiakat esetében 1,7 és 0,3 százalékról, nők esetében 3,5 és 0,6 százalékról szólnak a statisztikák a demencia és Alzheimer tekintetében. Az tehát látható, hogy a nőket - akik jellemzően magasabb életkort is megélnek - jobban fenyegeti ez a két betegség.
Rengeteg az új beteg
Azt, hogy a haláloki statisztikák eltérése mennyi tényezőtől függhet, az is mutatja, hogy hány beteget bocsátanak el évente demencia vagy Alzheimer diagnózissal a kórházakból. Finnországban, ahol halálokként is a legmagasabb arányt képviselte ez a két betegség az európai országok közül, 100 ezer lakosra vetítve 210 demencia, valamint Alzheimer diagnózist adnak ki évente. A listában második Lettországban 100 ezer lakos közül 100 kap ilyen diagnózist.
Magyarországon ez az arány szintén relatívan magas: 2021-es adatok szerint 100 ezer lakosból 66-nál állapítottak meg Alzheimer-kórt vagy demenciát. Ezzel 5. helyen állunk az európai országok listáján annak ellenére, hogy halálozási ok tekintetében nem szerepelt Magyarország egyáltalán elöl:
Az, hogy folyamatosan emelkedik a várható élettartam, nem az egyetlen oka, hogy nő a demenciával küzdők száma - ezzel pedig egyre nagyobb terhelést jelenthet ez az országok egészségügyi és szociális rendszerei számára. Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás és a légszennyezés hatására súlyosbodhatnak a különböző neurológiai betegségben szenvedő betegek tünetei. A szélsőséges hőmérséklet és a változékonyság egyaránt összefügg a sztrók előfordulásával és súlyosságával, a migrénes fejfájással, a demenciában szenvedő betegek kórházi kezelésével és a szklerózis-multiplex fellángolásával is. Az biztos, hogy a demencia és az Alzheimer-kór nem csak egyéni és családi szinten, hanem társadalmilag is óriási kihívást fog jelenteni a jövőben,
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Beláthatatlan társadalmi, gazdasági hatásai lehetnek a jövőben
Becslések szerint 2019-ben a demencia globális gazdasági költsége elérte a 1313,4 milliárd USA dollárt 55,2 millió beteggel számolva, a nem hivatalos gondozói tevékenységek a gazdasági terhelés 50 százalékáért felelősek. Egy idei tanulmány rávilágított, hogy a demencia közvetlen költségei a GDP arányosan a 2010-es 0,59%-ról 2019-re 0,76%-ra nőttek.
Külön magyar adatok nincsenek, az azonban tudható, hogy a szociális szférának már most is nagy terhet jelent a demens betegek fogadása, ellátása. Az igény az idősotthonok szolgáltatására várhatóan emelkedni fog, miközben sok ilyen intézmény - főként a magánintézmények - nincsen felkészülve a nagy gondozási igényű betegek ellátására. A gazdasági terhekhez hozzájárul a munkaerőpiacról való kiesés, a gyógyszerköltség, kórházi ápolási költségek is sok egyéb mellett. A közvetett hatások között érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon az otthonápolás jelenlegi rendszeréből fakadóan rengetegen eshetnek ki a munkaerőpiacról, mert demens családtagjukat ápolják, pontos adat azonban erre vonatkozóan sincs.
Országonként eltérő lehet az is, hogy egyáltalán melyek a gondozási folyamat állomásai. Magyarországon viszonylag magas a demenciás, valamint Alzheimer-kórral diagnosztizált betegek által kórházban eltöltött átlagos időtartam. Bár a cseheknél, litvánoknál, szerbeknél, osztrákoknál, spanyoloknál még többet töltenek a páciensek kórházban, Magyarországon 54-57 napot. Míg például Hollandiában, Svédországban, vagy Norvégiában átlagosan 10 napot sem, ami feltehetően az egészségügyi és szociális ellátórendszer különbségeiből fakad:
A gazdasági, szociális terhek csökkenésére pedig a jövőben sincs kilátás, a helyzet fokozatosan romlani fog. Becslések szerint 2050-re a demens betegek száma 57,4 millióról 152,8 millióra emelkedhet világszinten (166 százalékkal). A számítást országspecifikusan is elvégezték, Magyarországon ezek szerint a 2019-re becsült 184 ezer demens betegszám nagyjából 295 ezerre emelkedik 2050-re (61 százalékkal). Magyarországon és világszinten is egyaránt megoldandó feladat az elkövetkező időkben az Alzheimerrel és demenciával élők ellátása, gondozása, illetve annak a gazdasági tehernek a csökkentése, amelyet a betegség az egyes országokra fog róni.