Halálos betegséget szűrtek ki a Szigeten bulizók között: rengeteg magyart érinthet

Prof. Dr. Wikonkál Norbert, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke fényvédelem, önellenőrzés témában tartott előadást, és ismertette a kampányaik eddigi eredményeit. Elmondta, hogy a fesztiválszűrések nagyon eredményesek voltak: a Fishing on Orfűn 3, a Szigeten 6 melanomát fedeztek fel, és összesen 60 szabálytalan formájú gyanús anyajegyet (dysplasticus naevust) szűrtek ki. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kampányt folytatják, a következő kitelepülésük a szegedi SZIN-en lesz. Nemcsak a szűréseknek van azonban életbevágó jelentősége, hanem a tájékoztatásnak is az ilyen eseményeken, hiszen a megelőzés mellett a korai felismeréssel lehet elkerülni a nagyobb bajt. Ezért a kampányok során az edukációra is nagy hangsúlyt fektettek.

Prof. Dr. Gyulai Rolland, a Magyar Dermatológiai Társulat korábbi elnöke a nem melanoma típusú bőrrákok kapcsán ismertette a friss kutatási eredményeket. Kiemelte, hogy az újonnan felfedezett nem melanoma típusú daganatok  - mint a bazálsejtes karcinóma (17000), vagy laphámrák (4500) száma évente sokkal magasabb, mint a melanomás eseteké (2500). Azt is kiemelte, hogy

az elmúlt 20 évben megduplázódott a bazálsejtes karcinóma és laphámrák esetek száma.

Ezt a szakember a megváltozott életmóddal magyarázta, jobban ki vagyunk téve az UV-sugárzásnak manapság. Bizonyos más betegségek, illetve gyógyszerek is növelhetik a bőrdaganat kockázatát. Gyulai Rolland kiemelte, hogy a munkavédelemnek rendkívül fontos szerepe lenne a megelőzésben, ugyanúgy ahogy a rekreációs fényvédelem esetén erre figyelnek az emberek. A korai felismerés is fontos, a kockázati csoportba tartozóknak - bizonyos munkakörben dolgozók, világos bőrűek, stb. - különösen ügyelniük kell a rendszeres szűrésekre.

A szakember arra is kitért, hogy a gyógyítás terén is nagy fejlődést értek el. Ismertette a vizsgálat eredményét, amely szerint a nők és férfiak túlélési esélyei jelentősen eltérnek - a férfiak túlélési esélyei mintegy 10 százalékkal voltak alacsonyabbak. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a 2011-2012 között diagnosztizált betegekéhez képest a 2017-2019-ben diagnosztizáltak túlélési esélye közel 3 százalékkal növekedett. Gyulai Roland szerint ez annak köszönhető, hogy nagy fejlődést értek el a kezelések, terápiák terén, és a lakosság nagyobb tudatossága is segít a korai felismerésben.

Európához képest Magyarországon a betegszámok és a túlélési esélyek megegyeznek a környező országokéval. A szakértő szerint bár elterjedt nézet, hogy daganatos megbetegedések tekintetében Magyarországon rosszabb a helyzet, mint Európa nagy részén, azonban melanoma tekintetében ez nincs így.

Dr. Baltás Eszter, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja a ritka betegségnek számító melanomákról beszélt. Felhívta a figyelmet ezekre a ritkábban előforduló daganatokra, melyek sokszor súlyosabbak és nehezen felfedezhetők, mint a leggyakoribb melanoma típus. Törzsön, végtagokon, arcon, tenyéren/talpon, köröm alatt, nyálkahártyán, nemi szerveken, szemen is alakulhat ki melanoma.

Bár a legnagyobb kockázatot a szoláriumozás, UV-fénynek való kitettség jelenti, a ritka melanómák esetében még erre sincs szükség, hiszen sokszor jellemző fénytől elzárt helyen alakulnak ki.

A friss kutatást ismertetve a szakember elmondta, hogy az ilyen ritka melanomák esetében a 10 éves túlélés aránya 40 százalékos volt, az érintettek átlagéletkora 65,33 év volt. Jellemző volt közel a betegek felénél már III. vagy IV. stádiumban voltak, már áttétek is elfordultak náluk.

Baltás Eszter beszélt arról is, hogyan lehet felismerni a ritkább típusokat is. Az általános szabály, hogy figyelni kell az aszimmetrikus, szabálytalan szélű, többszínű foltokat. A ritkább típusok tünetei lehetnek a kerekded, gyorsan növő, emelkedő csomó; a szabálytalan pigmentfoltok talpon/tenyéren; többszínű, hosszanti pigmentcsík a köröm alatt; vagy például barnásfekete foltok a nyálkahártyán, melyek sokszor növekednek.

Még mindig sok az áldozat

Két évtized alatt megduplázódott a hazai melanomás esetek száma, és a betegek negyede még mindig későn fordul orvoshoz. A modern terápiáknak köszönhetően jelentősen csökkent a halálozások aránya a melanoma miatt, de a későn felfedezett betegség még mindig évi 300-400 áldozatot követel - közölte a Magyar Dermatológiai Társulat a sajtótájékoztatót követően. Mint írták, idén nemcsak a fényvédelemre koncentrálnak, hanem új szempontok szerint hívják fel a figyelmet azokra a melanomatípusokra, amelyeknek a kialakulásában a napozás nem játszik szerepet. A rendszeres önvizsgálat során a furcsa, többitől eltérő anyajegyek felfedezése továbbra is rendkívül fontos, azonban csak a megfelelő fényvédelemmel és gyanús bőrelváltozás esetén bőrgyógyászati szakvizsgálattal együtt jelent hatásos védelmet a melanoma ellen.

Míg a kétezres évek elején hazánkban 1200-1400 melanomás beteget diagnosztizáltak évente, ez a szám a 2020-as évekre – összhangban a világszintű trenddel – megduplázódott, és hamarosan elérheti az évi háromezret.1 Mindeközben világszinten hasonló arányban nőtt a melanoma okozta halálesetek száma is, de Magyarországon elmaradt ez a mortalitásban bekövetkezett növekedés, vagyis a bőrráknak ez a veszélyes típusa nem követel jelentősen több áldozatot, mint két évtizeddel ezelőtt - írták.

Ennek oka lehet egyrészt, hogy a hatékony melanomaspecifikus, individualizált daganatgátló terápiákat a 2010-es évektől alkalmazzuk rutinszerűen a mindennapi gyakorlatban Magyarországon. Emellett húsz év alatt jelentősen bővültek a társadalom ismeretei a melanomáról, és jelentősen nőtt azok aránya, akik rendszeresen végeznek önvizsgálatot vagy járnak bőrgyógyászati szűrővizsgálatra. Azonban továbbra is évi 300-400 magyar, vagyis minden negyedik melanomás betegnél halálos kimenetelű a bőrráknak ez a formája, ami összefüggésben áll azzal, hogy

a betegek egy része későn, a gyanús bőrelváltozás észlelését követően egy évnél többet várva keresi fel a szakorvost.

A melanoma veszélyességének továbbra is az egyik legfontosabb kulcstényezője, hogy milyen stádiumában fedezik fel. A Magyar Dermatológiai Társulat hangsúlyozza, hogy a korai felismeréssel a statisztikai adatok szerint 98,3 százalékos az ötéves túlélés valószínűsége. Eközben ez az arány az első nyirokcsomóáttét megjelenése esetén 62,4 százalékra csökken.3 Ha pedig a melanoma távoli, szervi áttétet is ad, az 5 éves túlélési arány 16 százalékra zuhan, az elmúlt években megjelent korszerű terápiás megoldások ellenére is - áll a közleményben.

Ne csak a napfényre figyeljünk, de magunkra is!

​​A Magyar Dermatológiai Társulat tavaly sikerrel indította el új, felvilágosító weboldalát, a skindex.hu-t, amely idén mind a melanomával kapcsolatos tájékoztatás, mint a fényvédelem területén új ismeretekkel és tanácsokkal bővült. A Társulat az Euromelanoma nemzetközi bőrrákkampány tudásbázisára is támaszkodva, a Magyar Melanoma Alapítvány és a Stop Melanoma Alapítvány közreműködésével 2023-ban ismét országos felvilágosító és betegségedukációs kampányt indít. Ennek fókuszában továbbra is a rendszeres önellenőrzés és bőrgyógyászati melanomaszűrés, illetve az UV-sugárzás okozta bőrkárosodások és az ellenük való védekezés bárki által egyszerűen alkalmazható praktikus lépései állnak.

A melanomás megbetegedések többsége továbbra is összefüggésbe hozható az UV-sugárzással.

A Magyar Melanoma Alapítvány és a Stop Melanoma Alapítvány is fontosnak tartja hangsúlyozni: „már egyetlen, 19 éves kor előtti erős nyári leégés is 30 százalékkal növelheti az életünk során kialakuló melanoma kockázatát, ehhez adódik a felnőttkorban elszenvedett napégések sorozata. Ezek olyan bőrkárosodásokat okozhatnak, amelyek képesek beindítani a bőr pigmentsejtjeinek rákosodását. Minél fehérebb a bőrünk, minél több az anyajegyünk, annál inkább a kockázati csoportba tartozunk. Ezt a kockázatot pedig csak tovább növeli, ha a családunkban már előfordult melanomás megbetegedés”.

A Magyar Dermatológiai Társulat arra is felhívja a figyelmet, hogy léteznek a melanomának kevésbé ismert, ritkábban előforduló, de rendkívül veszélyes formái is, amelyek kialakulásában nem az UV-sugárzás hatása a döntő, és az anyajegyek ellenőrzése során sem fedezhetők fel. Ilyen az úgynevezett noduláris (vagy göbös) melanoma, amely az összes melanomás megbetegedés ötödét adja, és folyamatosan növekvő kis csomóként, dudorként kezdődik. Az ilyen elváltozás szabályos formájú, érintésre általában tömött vagy kemény tapintatú, sötétbarna vagy fekete mellett bőrszínű is lehet. Akkor is kialakulhat, ha rendszeresen védekezünk a közvetlen napsütés ellen, de főként a 60 év feletti férfiak számára jelent kockázatot.

Kevésbé ismert a köröm alatti melanoma, amely megjelenésében eltér a melanoma tipikus formáitól. Megjelenhet a körömlemezen, a körömágyon, sőt a köröm melletti bőrön is, és barna csíkokként vagy zúzódásként is azonosíthatjuk. Csakhogy egy körömsérüléssel szemben ez nem múlik el és nem halványul idővel, ráadásul kiterjedése növekszik, egyre nagyobb részt elfoglalva a körömből és a környező bőrből.

Fontos felhívni a figyelmet az úgynevezett talpi-tenyéri melanomára is, amely éppen azért jelent veszélyt, mert kevesen azonosítják rákos elváltozásként. A tenyér és a talp bőrén jelenhet meg vörösesbarna foltként vagy nem gyógyuló sebként. Fontos, hogy a melanomának ezt a formáját nem az UV-sugárzás okozza, ezért a rendszeres önvizsgálat során akkor se hagyjuk figyelmen kívül az ilyen elváltozásokat, ha nem tartózkodtunk rendszeresen közvetlen napsütésben. Elsősorban az idősebb (70+ év) korosztályt érinti, akik számára a talp önvizsgálata nehézséget jelenthet.

A rút kiskacsa módszer

A melanoma leggyakoribb és legkönnyebben felismerhető formáját továbbra is az anyajegyek alakjának, színének, méretének kóros elváltozása jelzi. A Magyar Dermatológiai Társulat – hasonlóan a tavalyi évhez – idén is felhívja a figyelmet a „rút kiskacsa” módszer előnyeire. A testünk, bőrfelületünk legalább havi rendszerességű átvizsgálásakor ezzel az egyszerű módszerrel nincs szükségünk megtanulni a tételes tünetlistát. Csupán arra kell figyelnünk, hogy látunk-e olyan pigmentált elváltozást a bőrünkön, amely jelentősen eltér a többitől méretében, színében vagy formájában. Ha találunk ilyen „rút kiskacsát”, az azonnali vészcsengőt kell megszólaltasson a fejünkben, amely jelzi: ideje bőrgyógyászhoz fordulni.

„Hogy ezt még mindig sokan nem tudják, az jelzi, hogy az ország hat szakosodott klinikai melanomacentrumában a mai napig találkoznak olyan betegekkel, akik évek óta sokszor jól látható bőrterületen növekvő melanomás elváltozással élnek. Ezeknél a betegeknél gyakran olyan szövődmények lépnek fel, amelyek sem sebészeti beavatkozással, sem a modern és hatékony onkoterápiás megoldásokkal sem biztos, hogy meg lehet gyógyítani” – hívta fel a figyelmet Dr. Baltás Eszter PhD, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense.

A fényvédelem fontos, de csak az első lépés

A Magyar Dermatológiai Társulat arra buzdít mindenkit, hogy a „rút kiskacsa” módszer segítségével szánjon havi negyedórát saját, de akár családtagjai bőrének átvizsgálására is. Ilyenkor figyeljen az arcon, vállon, mellkason és háton, de a hajas fejbőrön, a felkar belső részén, a kéz- és lábfejen, sőt az ujjak közötti területeken megjelenő elváltozásokra is. A fényvédelem, a rendszeres önellenőrzés és az évenkénti bőrgyógyászati melanomaszűrés együtt szolgálja a melanoma elleni hatékony védekezést.

A legfontosabb és egyszerűen alkalmazható fényvédelmi tanácsok:

• 11 és 15 óra között ne tartózkodjon közvetlen napsütésben, keressen árnyékos helyet.
• Minden esetben használjon a bőrtípusának megfelelő, magas faktorszámú fényvédő készítményt, és kétóránként vagy fürdés után ismét kenje be a bőrét.
• A naptejet legalább 20 perccel azelőtt vigye fel a bőrére, hogy napra megy, és ne hagyja ki a lábfejét, a kézfejét, a fülét és az orrát se.
• Ha huzamosabb ideig a szabadban tartózkodik, viseljen arcot árnyékoló kalapot vagy sapkát, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházatot.
• A tűző napsütés ellen mindig – nemcsak a strandon, de a kertben, a sport és a szabadtéri munka közben is – védekezzen.
• Mutasson jó példát a gyermekeinek: vigyázzon rájuk, vonja be őket is a fényvédelembe, hogy már korán kialakuljanak bennük a helyes prevenciós szokások.
• Ismerje meg a bőrtípusából adódó lehetséges kockázatokat, és tartsa szem előtt azokat, amikor napra megy.

Ne járjon szoláriumba, mert már egyetlen alkalom is növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát.

• A D-vitamin-készletek pótlására elegendő a napi 15 perc tavaszi napfürdő, illetve télen javasolt kiegészítő D-vitamin szedése.
• Viseljen UV-szűrős napszemüveget.

Ha gyanús bőrelváltozásokat, a megszokottól eltérő pigmentfoltokat vagy anyajegyeket találunk, mindenképpen forduljunk haladéktalanul bőrgyógyászhoz, mert egy megnyugtató, negatív eredménnyel záruló dermatoszkópos anyajegyszűrés sokkal kevésbé kockázatos, mint a későn diagnosztizált melanoma.